Karakószörcsök

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Szabó Sándor, 1912. Karakószörcsök
	(2.) Nagy József, 1909. Karakószörcsök
	(3.) Nagy Józsefné Bolla Mária, 1920. Karakószörcsök
Gyűjtötte:	Borvendég Attila
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Karak%C3%B3sz%C3%B6rcs%C3%B6k
weboldal:	http://www.karakoszorcsok.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi község, 1288-ból. Régen Árkikaraszücsüg néven emlegették, később Karakószürcsüg néven is nevezték. Nemesi község volt, kisnemesek lakták. (1) Régen Sarok-, illetve Szegszörcsög néven emlegették, ez két külön település volt. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bolla, Nagy, Szabó, Kupovics, Persaics. (A két utóbbi név viselői az 1600-as évkeben települtek be Horvátországból.) (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A két világháború között szinte megújult a falu. A környező falvakból, Kamondról települtek be. 1600-as években pedig Varasdról települtek be a Persaicsok. (1) Nem tudnak róla. (2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az ajkai iparosodás idején, az 1960-as évek elején. Az értelmiség inkább Veszprémbe ment. (1) 1945 után a városokba. (2) „Most ebben az időben költöztek el sokan.” (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Somlóvidéki falvakat, Borszörcsök, Tüskevár, de jobban inkább Kamond, Zalagalsa. (1) Somlóvidéki falvak. („Ide 6000 lépés a Somló.”) (2) Somlószőllős, Doba, Oroszi. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Somlóvidék. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Marcalmente: Csögle, Kispirit, Nagypirit és Kamond tartozik ide. (1) Ság vidéke: Gérce, Borgáta, Bakony vidéke, Kemenesalja. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Karakó: A századfordulón 52 iparos élt ott (ács, kőműves, lakatos, kovács, kádár, szűrszabó, kádár, takács, cipész). Kerta: Híres kupecok éltek ott. (1) Iszkáz: Ott született Nagy László. (2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyenről. Kertaiakat kupeceknek csúfolták. Szegszörcsöki gyerek vagykok, rajtam kifogni nem hagyok. „Inkább a faluban élő katalikusok és evangélikusok csúfolták egymást, a sarokiak és a faluvégiek.” Sarokiak: katalikusok, faluvégike: evangélikusok. (1) „Nem tudom.” (2) „Volt ilyen, de nem tudom.” (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Az evangélikusok Vas megyéből. (Pusztadaróc, Mesteri, Kamond, Rigács, Zalameggyes). A katalikus Somlóvidékről (Tüskevár, Devecser). (1) Leggyakrabban helyből. (2) Tüskevár, Berzseny, Torna. Régebben kevesebb összeházadosás volt más falvakból. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza, Vásárhely (Erzsébet napi vásár, Kisasszony napi vásár), Kerta (Erzsébet napi), Tüskevár (Mátyás napi, Antal napi, Magdolna napi), Jánosháza (József napi)

b) Piacra:

Jánosháza (szerda). Vittek: malac, liba, tejtemék.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környező falvakba a rokonsághoz.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg, Cell (Mária búcsú). (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el máshová dolgozni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A falu saját maga állította ki az aratókat. Mindig volt elég zsellér a faluban. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Fejlett helyi ipar volt, a szomszéd falvakat látta le (kőművesek, kádárok, szűrösök, cipészek, asztalosok, ácsok). (1) Nem volt háziipar. (2,3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári cserépedényeket használtak, a tüskevári és a jánosházi vásárban árulták. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

drótos tót, tyukászok, tikászok, meszesek, gyümölcsárusok, üvegesek, rostások, szitások, paprikások, favellások, teknővájó cigányok (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Somlóvásárhelyről, Sopron megyéből (mai Burgenland), Sümegről, Zalából, Ugodról, Németországból, Cellből, Alföldről, Bakonyból, Vásárhelyről (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

drót, meszet, üveg, baromfi, gyümölcs, zöldség

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Majdnem mindenkinek a Somlón volt kisebb-nagyobb szőlője, jobbára Somlószőlős környékén. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Jelenleg egy evangélikus és egy katolikus temető van. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb számban a templom környékén kerültek elő csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak fogadott ünnepek. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, de ritkábban, általános elterjedésű volt a fogas. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel. (1) Kézzel is, géppel is. (3) „Minekünk volt gépünk, de kézzel vetettek jórészt.” (2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

„Minekünk volt gépünk, de kézzel vetettek jórészt.” (2) Kézzel is, géppel is. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A b) típusú volt általánosan elterjedt takaró révén. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kévekötőfát használtak, de a kérdéses formáját nem ismerik. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

rozs, búza 16 + pap árpa, zab 12 + pap (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

7-8 kereszt egy kepe. (1) 8-10 kereszt egy kepe. (2,3) A terményt keresztben számolták, 40-50 kg volt egy kereszt.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Ha idegenből jött a masina, akkor a csapatot is hozták vele. Általában azonban a faluban lévő két-három gép masinált, a munkaerőt a helybeliektől állították ki. Állandó csapat volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Időszakosan volt, a század elejétől az 1930-as évekig. (1) Volt, másodvetésként takarmánynak. Nem volt általános. (2) Nem volt. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

„Kapáson vetették”: 1945 után terjedt el az eke után való vetés, amikor a vasekék divatba jöttek. (1) „Már gyermekkoromban eke után vetettük.” Kb. 1920. (2) „Már nem kapával raktuk.” (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzögették, petrencébe hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Istállóruhával („Minden szálat megbecsültek.”). Az alomszalmált bakszekérrel. (1) Bakszekérrel. (2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonófa (1), igavonó (2), nem ismeri (3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nem tudja (1), igaszeg (2), nem ismeri (3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszög (1), igaszeg (2), nem ismeri (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták, esetleg trágyáztak vele. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.