Vindornyafok
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1985. augusztus |
Adatközlők: | (1.)Szalma Vincéné Tóth Anna, 1910. katolikus, Vindornyafok, Kossuth L. u. 30. |
(2.)Dongó Károly, 1917. katolikus, Vindornyafok, Kossuth L. u. 26. | |
(3.)Bodis Lajos, 1911. katolikus, Vindornyafok, Kossuth L. u. 20. | |
(4.)Plótár István, 1902. katolikus, Vindornyafok, Kossuth L. u. 75. | |
Gyűjtötte: | Vörös Hajnalka |
Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyafok |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Vindornya nevezetű emberé volt a birtok, ezen épült a három Vindornya falu. Vindornyafok régen a Keresztúri dombnál volt, de a török idején az emberek a berekbe (nádas) menekültek. Később már ide építkeztek. (2) Uradalmi terület volt, ahol cselédek lakta. (1,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Dongó (nemesi származású család, Dongó János – Károly apja – családfát csináltatott és az 1400-as évekig véli családját visszavezetni), Végler, Takács, Bódis, Molnár, Göndőcs. Beköltözött, de már régóta a faluban lakó (pontos idejét megmondani nem tudták) gazdag család a Szobolits, később nevüket Szabadvárira magyarosították. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak. A háború alatt kisebb számban lengyelek érkeztek, közülük sokan a faluban maradtak, pl. Vitosz István. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. (A faluból Amerikába csak egy ember ment ki.) (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Köveskút, Karmacs, mert a három falu – Vindornyafok is – lakossága Nemesbükre járt templomba. (1) (Vindornyafok közigazgatásilag Karmacshoz, egyházközségileg Nemesbükhöz tartozott.) Egyéb hasonlóságot nem tartanak számon. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységről, csoportról, vidékről. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak közeli híres községekről. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Falujukról csúfolót nem hallottak. Más faluról szóló csúfolók: Rezi muffos. (Az urak vadászaton elvesztettek egy muffot. A rezi favágók megtalálták, de azt gondolták, hogy vadállat és ütötték-verték.) (1) A vindornyalakiak „kányás”-búcsúja. (Vindornyalakon korán volt a búcsú és nem sok ennivaló akadt. Így nappal kimentek a kányás fákat bemeszelni, éjjel arról szedték le a kányát enni. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Gyakrabban házasodtak Nagygörbőröl, Kisgörbőröl, Vindornyaszőllősről. Ritkábban Karmacsról, Reziből. Vindornyafokról nem. (1,2,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely: vásár a hónap első csütörtökén. Zalaszentgrót: vásár a hónap első szerdáján, disznópiac minden hét csütörtökén. Zalaegerszeg: országos vásár, hetipiac.
b) Piacra:
Zalaegerszeg: országos vásár, hetipiac. Jánosháza: disznópiac minden héten szerdán. Sümeg: heti piac hétfőn. (A legolcsóbb piac a jánosházi, zalaszentgróti, a legdrággább a keszthelyi.)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Sümeg: tavasszal, Úrnapja, Jézus szíve, ősszel Kisassszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.) Búcsúszentlászló: Kisasszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.) Vasvár: szeptember utolsó vasárnapja, Nagyasszony (augusztus 15.) Cell: Kisasszony (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.) Réteses búcsú: Vindornyafokon Anna napja utáni vasárnap Görbőre, a vindornyafoki búcsú eltőt két héttel, Margitkor. (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Vindornyafokról nem jártak máshova munkára. (1,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Reziből, Karmacsról, Köveskútról aratni 5-6 brigád. (Egy brigád három ember: kaszás, marokszedő, kötő). Reziből szolgálni egy lány a tanítónál 3-4 évig. Reziből csépelni 3-4 ember. Karmacsról napszámba kapálni, kaszálni egészen a TSZ bejöveteléig. (1959) (1,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Saját használatra készítettek, de eladásra nem: vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket. Jánosházán és Zalaegerszegen a vásárban vettek favillát, fagereblyét, faboronát, kocsikast. Szőni a faluban nem szőttek. (1,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi fazekasoktól tejesfazekat, literes fazekakat. Kanizsáról nagyobb edényeket. (1,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Sümegről edényt, kőkorsót, meszet, paprikát. Keszthelyről üveget, edényfoltozók, tollasok. Tapolcáról köszörűsök. Trencsén megyéből üveget. (1,2,4)
b) Honnan jöttek?
Sümeg, Keszthely, Tapolca
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
paprikások, edényfoltozók, köszörűsök
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Rózsa hegy (itt volt a legtöbb szőlő). Új hegy. Köveskúti hegy (itt karmacsiaknak és köveskútiaknak is volt szőlőjük). (2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak a mostani temetőről tudnak. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe július 26., Annap napja, egyben ez a búcsú napja is. (Pontosabban Szentháromság szombatja volt, amit később búcsú napjával összevontak.) Ezen a napon verte el a jég az egész szőlőt. Aznap senki nem dolgozott, még takarmányért sem mehetett, állatot nem foghatott be. (1,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két féle boronát használtak általánosan: kettes borona (vas), egyes borona (fa). (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés általános (a szegényebb gazdaságokban), vetőgéppel a gazdagabb családok – 2-3 – vetett (Szobolits, Szalma, Dongó). (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
vetőgéppel a gazdagabb családok – 2-3 – vetettek
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Általánosan használtak gereblyést , náluk „kaszagrábla”, elsősorban rozshoz és búzához. Ismeretes a kaszacsapó vagy hajmók , náluk „kajmó”, zabhoz használták. (2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18 kéve egy kereszt búzából, rozsból. (1,2,3,4) 18-20 kereszt, a földtől és terméstől függően. (1,2) 800 négyszögeles földön 16-18 kereszt. (4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik. Kepe = 1 kereszt (1,2,3,4) „Gyere összekepéljük.” Keresztrakást jelenti. (4) A kepe, 1 kereszt sort is jelent. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele: 144-155 cm között. (1,2) (Mérni nem tudtam, csak az adatközlő becslése alapján.) „Magasságtól függően különbség volt.” (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A faluban egy gép volt, az járt körbe. A gazda állította a munkásokat, kölcsönbe mentek egymásnak, szomszédok, rokonok. (1,2,3,4) Szentlászlóról is hoztak gépet és munkásokat 14-15-öt. (4) (Görbőn részeseket fogadtak, gabonáért.) (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal (a). (1,2,3,4) „Ha messzebbre vitték nyárssal, közelre csak villával.” (1) Úgy emlékszik, hogy egy Tóth Pista nevű Vas megyei gyerektől tanulta. (4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1950-es évekig termeltek hajdinát. (1,2) „Még ételnek is, vöröshagymás zsírral.” (1) „Hajdinát nem termltek, inkább Nemesbükkön.” (4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Csak a TSZ bejövetele óta (1959). (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, amikor zörgött petrencébe rakták. (Szénaszárító állványt nem használtak.) Azután rudakkal a petrencéket boglyába hordták, marhával, lóval hazahúzták. 6-8 petrence = 1 boglya = 1 szekér. (1,2,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vasvillával. (1,2,3) Nagyobb méretű kosárral. (3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
nyokfa (2,4), járomfa (1)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Marhák alá cserfa levelet. (4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel vagy tavasszal gyümölcsfa levelet.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. (2,3,4) A rajzon a harmadikat véli felismerni. (3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi, amibe a lovat fogták. „Zalaegerszegen hallottam, hogy a lovaskocsit, luszekérnek hívták.” (4) Szekér, amibe a marhát fogták. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszú szekeret is használtak, 360-400 cm. (1,3), 250-300 cm (49. A vendégoldalas szállítás volt az elterjedtebb. (1,24)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak kötelet használtak. (4) Elől hosszilánc, hátul rudazókötél, alá csiga, lapicka. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A szekérben elől suber, hátul srágla. (2) Sráglát használtak (3,4), kocsinál kissrágla. (4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Lakodalomba használtak kettőt is. (1,4) Vesszőből készült szekérkast nem találtam.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
„Ha puha volta körme azt megpatkolták. Egyformán ami befogható volt.” (4) Csak ökröket, tavasszal szénahordáskor. (2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, menjünk (Rózsa, Bimbó, Szekfű) (4) Ne! (2,3)
b) terelik jobbra
Hi (1,2,34)
c) és balra
Hakszt (1,2,3) Hajde ne (4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, coca ne-ne. (1) Ne, ne, ne. (2,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipipi (1,3,4) Tyutyu ne, puty puty (1) Récének: lici, lici (1)