Vép

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. november
Adatközlők:	(1.) n.a.
	(2.) n.a.
Gyűjtötte:	Kiss Kálmán
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9p
weboldal:	http://www.vep.hu/index.html

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Időszámításunk előtt a rómaiak idején Savaria elővárosa. A mai Ferenc majortól nyugatra kb. 800 méterre kőház maradványok vannak, ezért a neve kőkúti mező, kőkúti dülő, ekkori neve Web. A falutól északra húzódott az Öttevény, Ettevény út, Borostyánkő út, vagy vásárvárosi út – a mai Csepregi út helyén (Nemesbőd és Vép között). Az 1186-os évek körül itt is volt kb. 25 házból álló település a neves Kis-Véped. Ez azonban a tatárjáráskor elpusztult. Itt találtak is néhány sírt. Ma is megtalálható a római út Sándorháza major és az erdő között. A Borostyánkő út a Borostyán áruháznál ért véget. Az első írásos feljegyzés 1280-ból való, amikor IV. László királyi donátióként adja Webet (Vép) és Zeuleust Szőllőst Rubinius vasi ispánnak kiváló haditetteinek elismeréséül. Tehát ekkor királyi várbirtok volt.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Őshonosok: Balikó, Beszinger, Bíró, Boncz, Donácz, Gerencsér, Horváth, Jávorics, Kajtár, Kenedli, Kiss, Kiricsi, Kovács, Kőnczöl, Németh, Novák, Pados, Pogácsás, Szij, Szuák, Takács, Táncsics, Vajkovics, Varga, Virág, Vörös

Betelepült: Fekete, Kazári, Liszka, Málovics, Pintér, Tóth, Tremmel, Varga

Cigányok: Őshonos: Sárközi 48-as honvéd volt, de már kihaltak Kányási, Horváth, Kolompár, Nyári, Habda, Erdélyi Betelepült: Sárközi Ónodról

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az Őrségből horvátok: Ecker néni. Az 50-es években vendek: Gaál család, Sömenek, Horváth Antalné, Krajczárék most mrá Szombathelyen laknak. Nagy tömegben nem települtek. Házasság révén: Rum, Kám, Táplánszentkereszt, Zanat, Nemesbőd, Gyanógeregye Gyanógeregyéről jöttek vendégmunkások is. Pápáról a Gépész Szakiskola áttelepülésével 1962 – ezek a tanárok, oktatók, egyébként az ország különböző részébe valók kb. 60 család. 1800 körül telepedtek le a muzsikus cigányok.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. Nősülés, férjhezmenés: Kenéz, Pecöl, Bozzai, Sárvár, Nemesbőd, Zanat, Ikervár, Csipkerek

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gencsapáti, Vasszécsény, Ikervár, Csepreg, Vasvár, Jánosháza, Répcelak, Bük. Vasút, posta, jó minőségű földek, angol kert, fenyős parkok az aláhúzottak közel azonos lélekszámúak.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szombathely vidéke, peremkerülete. Mondják folyók völgyének is, hiszen közel van a Perint Gyöngyös és a Rába.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Alpok-alja, Kőszeg-hegyalja: Kőszeg, Velem, Cák, Bozsok, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló Őrség: Gödörháza, Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Bajánsenye, Orfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kondorfa, Ispánk, Pankasz Hegyhát: Hegyhátszentmárton, Hegyhátszentpéter, Felsőmarác, Daraboshegy, Halogy, Nádasd, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Nádasd, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröske. Kemeneshát: Vasvár, Oszkó, Alsóújlak, Kám, Pácsony, Olaszfa, Petőmihályfa Kemenesalja: Celldömölk, Bögöte, Mesteri, Hosszúpereszteg, Jánosháza, Duka, Borgáta, Köcsk, Kemenespálfa, Egyházashetye, Nagysimonyi, Sitke, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Ostffyasszonyfa Cser: Kenyeri, Pápóc, Csönge, Vönöck

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Bocskoros, kisnemesek 100 holdas: Nemesbőd: sok nemes volt, 70 % Bárdos: nemesi család, Sütő Gábor Nemeskolta Nemesnedves, Nemesrempehollós Csempeszkopács: Árpád-kori templom

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Hát akkor ebbe maradunk”. A falu bírája a vépi jegyzőség udvarán fontos ügyben kérte az előljáróság véleményét, azok egyhangú szavazata után botját a földbe verte, mondván: Hát akkor ebben maradunk. Nem vette észre, hogy egy tehénlepénybe ütötte a botját. Mások szerint disznószar volt, ezért mondják: disznószaros vépiek. A többség véleménye az előbbi. Nemesbőd lenézi Zanatot: veletek nem egyesülünk (Tsz) Rákász Kenéziek: rákot fogtak a Borza és a Gyöngyösből A zanatiak tuszkok, tuszkosak: A falu legényei egyik télen megfagyott tuzokokat, tuszkokat találtak. Egy tető nélküli pajtába rakták, majd a kocsmába mentek inni a várható nagy bevételre, közben a szárnyak felengedtek és elrepültek. Aratás előtt bődiek, aratás után Nemesbődiek. Aratás előtt a padlásokon nem volt gabona, ezért nemességüket sem hangsúlyozták ilyenkor, aratás után büszkék voltak, mert megtelt a padlásuk. Korpás Tanaiak (malom), hegyes Kajdiak (büszkék). Korpás-darás Porpác. 36 házból 1/3-a a dombon voltak, a gazdagabbak a darások. Bárdosiak dombra szarnak, bozzaiak kalányoznak (amit találnak, összeszednek). Bán-major: a bán birtoka volt (Zrínyi) Tarisznyás Pápóciak: sokat jártak az erdőbe gombászni, fát vágni. Dombra szaró Bárdosiak, eleibe harangozó Bozzaiak. Tyukász eleibe harangoznak: a püspököt várták, a templomtoronyból figyelték, mikor látják a hintó porfelhőjét – amikor a közelbe ért, vették észre, hogy csak a tyukász jött szekéren.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványos: Táplánszentkereszt, Nemesbőd, Bozzai, Pecöl, Kenéz, Zanatmikervár, Csipkerek, Bő, Horvátzsidány, Szombathely, Kőszeg, Gyanógeregye. És ahol katonáskodtak.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

volt Vépen 1932-40-ig marha-, ló- és kirakodóvásár a mai művelődési ház helyén, itt volt a „cédulaház”, a járlatlevél átírás

b) Piacra:

1938-40-ig Vépen is volt, később Szombathelyre, Ikervárra jártak: tej, tojás, tejfel, túró, baromfi

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bárdos, Kenéz, Bozzai, Pecöl, Vát (kápolna), Szombathely

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nagy Mária-zell Ausztria (május 15.) 4 nap oda, 1 nap ott, 4 nap vissza; Vasvár (augusztus 15., szeptember 12.); Celldömölk (szeptember 8., Kis-cell); Búcsúszentlászló (szeptember 12.); Kismarton (szeptember 8.) 1926-ban Vépen országos vásár volt az alábbi napokon: január 25., Fehérvasárnap utáni hétfőn, Áldozócsütörtök előtti szerdán június 28., augusztus 19., november 5. Ha szombatra vagy vasárnapra esik, akkor a következő hétfőn. Tehát hatszor volt országos vásár.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Erdődy grófhoz: Új-major, Felső major, Ferenc-major, Sándorháza, Emilia, Csókakő, Bán-major, Perec-major Szombathelyre: Pohl és Mayer gépgyár, Bőr- és cipőgyár, Putch takarógyár, Szövőgyár, MÁV igen sok a vasutas Vépről (sokan járnak), Téglagyár, Gyufagyár (1923-ig), Szappangyár, Vágóhíd (sokan járnak), Fehér-vasöntöde, Reich gépgyár, Magyar Villamosművek, XII. autójavító (sokan járnak).

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Summások: Csehimindszentről, Szemenyéről (szegény vidék, olcsóbban jöttek)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Szombathelyen vették

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

Zsombor, véka, silinga, csibeborító helyben készültek.

d) szövőbordát

Szombathelyen vették

e) favillát

helyben készült

f) fagereblyét

helyben készült

g) faboronát

helyben készült

h) egyebet?

falapát

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kocsikasokat és szövőbordát nem készítettek Vépen, hanem Szombathelyen vették meg. Ezermesterek Vépen: Táncsics József, Szij Sándor, Táncsics György.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Ják, Kőszeg, Tanakajd. Régen helybe hozták, most pedig a szombathelyi piacon veszik meg a jáki cserepeket.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Rőfösök: méterárut hoztak vászonba kötve az 50-es évek végéig. Leggyakrabban a csepregi asszonyok. Meszes: „meszet, meszet vegyenek, itt a meszes”. Ponyvával letakart szekéren hozták az égetett meszet a 30-as évek elejéig. Tyukászok: „au-au-tikmony-au” tikmony = tojás. Szárnyasállatokat és tojást vettek. Drótosok: „Van-e valami drótozni, fótozni való, ablakot csinálni való, mert a gyerek kitörte az ablakot”. 1945-ig. Vállra vett álló fatartóban bádog, drót, üveg, gitt. Késes-köszörűs: kerékpárra szerelt köszörűvel, melyet pedállal lehetett meghajtani. 60-as évek elejéig. Esernyőkészítő: 60-as évek elejéig. Vándor kötélverő: a 30-as évekig ment faluról falura, addig maradt egy faluban, amíg anyag volt. Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató: 50-es évek elejéig Szitás: „szitát, rostát javítani, megütni”, 60-as évek eleje Paprikás: biciklivel, gyalog őrölt paprikát árultak a 40-es évekig – kalocsai paprikát – kékfestő ruhába, kendőbe hozták, csattogó papucsban. Egy ismerős házban raktározták, ha fogytán volt, postán kértek újabb szállítmányt. Legnagyobb ellenségük az eső volt. Rongyszedő: „rongyot, csontot, ócskavasat veszek” 30-as évek. Cserébe fehér edényeket adtak (tányér, tál, cserép, dísztárgy) Szerviánok: paprika, paradicsom, dinnye, szilva, körte, cseresznye. Szekereken hordták a 40-es évekig. Kevés gyümölcs termett régen Vépen. Borosok: Zalából szekére boroshordóból addig árulta a bort, amíg el nem fogy. Cserépedényesek: Jákról, Zalából szekéren hozták. Gabonáért adták, amennyi belefért az edénybe, vagy amennyi az edény súlya, annyi gabonát kértek érte. 40-es évek. Teknősök-teknővályók: ahol sok a nyárfa teknővájó cigányok (Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár) helyben teknőket, melencét, favillát, falapátot készítettek. 40-es évek

b) Honnan jöttek?

Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár, Jákról, Zalából

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Rőfösök,Meszes,Tyukászok,Drótosok,Késes-köszörűs,Esernyőkészítő,Vándor kötélverő,Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató,Szitás,Paprikás,Rongyszedő,Szerviánok,Borosok,Cserépedényesek,Teknősök-teknővályók

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen nem volt szőlő a faluban, mert szőlőhegy nincs. Házaknál lugas háború előtt 5 %, háború után 90 %. Lugasokról megterem 3-5 hl bor. A faluból soknak van szőlője az alábbi helyeken: Badacsony-Vonyarcvashegy, Somló-Bér¬baltavár-Csipkerek, Zalaszentgrót-Aranyod-Ábrahámhegy-Badacsonytördemic.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen a templom körül volt a temető. Egyébként csak egy temető van a faluban 1700-tól.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontok kerültek elő Kis-Vépedről a halastó környékéről

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián május 4. 1850-es években tűzvész volt Vépen, szobor az általános iskolánál, a tűzoltók védőszentje, tűzoltósisak van a fején. Egésznapos szentségimádás és körmenetet tartottak. „Tűztől, víztől ments meg Szent Flórián védszentünk, Istennél szólj mellettünk.” Szent Vendel október 20. juhász volt „Barmainkat tartsd meg, minden vésztől mentsd meg.” Nepomuki Szent János. Vele kapcsolatos mondás: Dícsérjétek ti keresztények Nepomuki Szent Jánost, igaz hívek, Istennek hű szolgája, ki érette megvetette a szörnyű halált. A királyné gyónását meghallgatta, a titkot, amit gyónt ki nem mondotta, a király ezért epedett és méregre gerjedett, kínzásokkal úgy fenyegetett, sötét éjjel bevettetett Moldva vizébe, hogy a király gonoszsága legyen rejtélybe, de angyalok repkedtek és világítottak. Búzaszentelő március 25. Úrnapja körmenet négy sátor volt felállítva a négy égjtáj felé pünkösd után 10 nappal (csütörtök).

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A II. világháború után lett általános. Elvétve használták a gurgatót (fahenger) és a seprőboronát.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

kézi vetés 50%-ban

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

gépi vetés 50%-ban. A nagybirtok géppel vetett, a módosabb parasztok vetőgépet vettek, a szegények vagy kölcsönkértek, vagy kézzel vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhármat alkalmaztak: a gereblyés a legáltalánosabb 70 % a neve itt aratóbicikli a villás 20 % a hajmók 10 %

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Általában 20 kévét, de előfordult 12 is. 2 láb vagy kepe egy kereszt. A keresztek kepesort alkotnak, számuk a terméstől függ. A környező községekben a keresztben levő kévék száma 13. 1 hold termése kb. 30 kereszt. 1 keresztben 12-14 kg búza van.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

n.a.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm között, a hadaró 70-80 cm.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel: 4 nyársaló, 2 kazalrakó, 2 kéveadogató, 1-2 kévemetsző, 1 etető, 2 polyvavivő, 2 törekhordó, 2 szalmavivő, 2 zsákoló.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Parasztoknál nyárssal hordták fel a létrán a kazalra a szalmát, mert elevátor nem fért be. Ez általános volt. A töreket és a polyvát vízszintes rudakon hordták a kutyóba: ez egy hevenyészetten összeállított tároló, mely négy oszlopon állt, három oldalát befonták vesszővel, a tetején rudak, ezen szalma tető. 1945 után általános lett az elevátor használata. 1945 után általános lett az elevátor használata.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nagyobb mennyiségben megszűnt 1910-ben. Kis parcellákon fennmaradt 1949-50-ig: kenyérsütés és hurkatöltésre.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A taligás ekék megjelenésével a két világháború között. A parasztok eke után ültették a burgonyát. A szegényebbek először kapával lukaltak, belerakták a burgonyát, ráhúzták a földet kapával, majd ráléptek.