Nagysimonyi

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagysimonyi, 1989. augusztus
Adatközlők:	1. Hajas Zoltánné Óvády Sarolta, 1928. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Kossuth L. u. 49. 2. Hajas Zoltán, 1926. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Kossuth L. u. 49. 3. Jánosa Gyuláné Óvády Franciska, 1904. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Rákóczi u. 54. 4. Tóth Sándor, 1907. Devecser, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 52. 5. Tóth Sándorné Erős Anna, 1911. Nagysimonyi, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 52. 6. Gálos Ferencné Gazsi Erzsébet, 1924. Nemesbőd, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 48. 7. Lábadi Istvánné Prépost Jolán, 1910. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Lenin u. 38.
Gyűjtötte:	Joó Emese
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. Mindig magyar falu votl, a II. világháborúig a lakosság fele (kb.) zsidó volt. (1,2,4,5,6,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Óvády, Zongor, Csizmazia, Burján, Szalai, Tóth, Hajas, Erős, Bukner. Zsidó családok: Libenau, Kohn, Scheiber, Ungar, Smidéliusz, Schmercz, Breiner. (1,2,3,4,5,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. 1944-ben a zsidókat elhurcolták Auswitzba. (1,2,3,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magukéhoz hasonló falunak tartják: Ostffyasszonyfát, mert ők is „ősgyökeres parasztközség” Gércét, mert ott is sok a szegényember, Sitkét. (1,2,3,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Kemenesaljába tartozik. (1,2,4,5,6,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek: Sághegyalja, Somló. (1,2,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Nagysimonyi – Dugovits Titusz itt született. Ostffyasszonyfa – Petőfi látogatásáról. Sárvár – vár. Mesteri – Berzsenyi kastély és Árpád-kori templom. Sitke – kápolnájáról. (1,2,7)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolók: Tokorcsiak: ecetet préseltek a nagykabátból. (7) „Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc!” (4,5) „Simonyiban döglött liba, szádon folyjon le a zsírja!” (7) Simonyit csúfolták: sok a faluban a részeg, még az asszonyok is jó borivók! (4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben a környékről is házasodtak, egyformán, mint a faluból. Főként Borkáta, Sitke környékéről, de még messzebbről is. (1,2,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárba: Celldömölkre – minden hónap első csütörtökjén, Sárvárra – minden hónap első hétfőjén, Vásárosmiskére – havonta egyszer, néha Szombathelyre is.

b) Piacra:

Celldömölkre – csütörtökön, Sárvárra – hétfőn és pénteken, Szombathelyre – kedden és pénteken.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli falvakba: Sitkére, Mihályfára, Tikorcsra, Ostffyasszonyfára, Gércére, stb. Nagysimonyiban régen december 6-án, újabban október második vasárnapján van a búcsú a templom tatarozása emlékére.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk (szeptember 12.), Vasvár (szeptember 12.). (1,2,4,5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben munkára eljártak a sárvári cukorgyárba, a celldömölki téglagyárba, a sághegyi kőfejtőbe, valamint a környező uradalmakba: Intapuszta, Battyán, Lánkapuszta, Konotapuszta, Földvár, Pálffycser, Radócser, Rózsamajor. Ide mezőgazdasági munkára jártak. Eljártak még a Marcalhoz folyamszabályozásra. (1,2,4,5,6,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba kevesen jöttek munkára, régen 1890 körül jöttek a vasúthoz, de leginkább a környező uradalmakba (ld. I.12.) jöttek mezőgazdasági munkára, még Zalából is jöttek répakapálásra, Zalaszentgrótról, Lentiből. (1,2,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A helybeliek nem készítettek eladásra árut, csak egy kádár család a faluban (Ádám Károly és testvére Gyula), ők készítettek eladásra hordókat. A kocsikast, burittót Malomsokról szerezték be, a kosarakat Bogyoszlóról, Patyról. (1,2,4,5,7)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegen készített cserépedényeket használtak, amit Cellben, Sárváron vettek a vásárban. (1,2,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok: bogyoszlói, patyi kosarasok, drótostót, meszes Ugodról, horvátok télen körtét árultak, teknős cigányok, köszörűs cigányok, üvegesek, Bakonybélből favilla, sütőlapát, falapát, gereble, cserépedényárusok. (1,2,3,4,5,6,7)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A simonyi hegyen a helybelieken kívül a sitkeieknek, valamint kisebb számban a tokorcsiaknak, ostffyasszonyfaiaknak volt szőlője. (1,2,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban ma két temető van: a templom melletti a katolikusoké és evangélikusoké, a vasúton túl van egy zsidó temető is. Ezen kívül Intapusztán van egy régi, már nem használatos temető, ahova a cselédek temetkeztek. (1,2,7)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe a templom tatarozása emlékére október 10., ezt követő vasárnapon van a faluban a búcsú. (3,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a két háború között egymáshoz erősítve 2-3, sőt 3-4 vasboronát is. Csak a 40-es években lett mindenkinek általánosan, a szegények addik faboronát használtak, csak az uradalomban és a nagygazdáknak volt eleinte több levelű vasboronája. Az általános a 40-es évekre a két levelű vasborona lett. (1,2,4,5,6,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két háború között a közepes gazdaságokban inkább kézzel vetettek: kötényből és nyakba kötött lepedőből is.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel a háború előtt csak a (kb. 10) nagygazda vetett. (1,2,3,4,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Leginkább 3 fogú gereblyés kaszacsapót használtak, néhol villásat is. Hajmókosat csak árpánál. (1,2,4,5,6,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötő fát, amelyiken lyuk lett volna a sarló számára. (1,2,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe, két lábból állt. Összekapcsoltak 4-5-6 keresztet is, kepe volt a neve. (1,2,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó 4-5-6 összekapcsolt kereszt jelentett, nem használták a termés mennyiségének meghatározására, erre a keresztet használták. (1,2,4,5,6,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150-155 cm hosszú. (1,2,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két háború között állandó csapat járt a géppel: a géptulajdonos megbízott egy mázsamestert, az volt a csapatvezető, ő fogadta fel az embereket, akik ugyanazzal a géppel jártak végig. (1,2,4,5,6,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba, a vállon vitték. Később, a háború előtt a nagygazdáknál és a majorokban már volt elevátor. (1,2,4,5,6,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát a faluban nem termesztettek, a két háború között előfordult, de utána, 1945 után már egyáltalán nem. (1,2,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése a gazdagoknál a 30-as évek végén, a szegényebbeknél csak a II. világháború után lett általános. (1,2,4,5,6,7)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet lekaszálták, egyszer mindig, többször az esőtől függően forgatták. Ritkán állványt is használtak, de azt főleg a lucernánál. Petrencébe, baglyába hordták (ugyanaz). (1,2,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt az istállóba bakszekérrel, ha közelebb volt villával, vesszőkosárral hordták. (1,2,4,5,6,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga, igavonyó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

húzószeg, nyakszeg, rúdszeg, igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4,5,6,7)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Régen sokan használtak almozáshoz csalitot. A legjobb csalit a tölgyfa, cserfa levele. (4,5,6,7)

c) Melyik évszakban?

ősszel, novemberben és decemberben, valamint kora tavasszal szedték össze

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, később egyesek a nyaklóval egyszerre használták, a nyakló a későbbi. (1,2,4,5,6,7)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ökör, ló, tehén húzza, hosszúoldalas, lőcsös, teherszállításra. Rövidszekér: a szegények „kocsija”. Kocsi: a nagygazdáknak volt, rövid, parádés, csak ló húzta, lagziba, utazgatni jártak vele. (1,2,4,5,6,7)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza: legtöbben hosszúoldalt használtak: 4-5 m volt, aki hosszúoldalt és vendégoldalt együtt is hsznált, kevesen csak vendégoldalt. (1,2,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúdat a szekér hátulján az oldal (hosszúoldal) végére csavarták, kötötték, egy szög tartotta. (1,2,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,4,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Szekérkast a faluban nem használtak, legalábbis kis- és középbirtokosok nem. (1,2,4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát tavasszal patkoltatták leginkább, de csak szükség szerint, ha levásott a körme. (1,2,4,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevén, na!

b) terelik jobbra

Hék! vagy Hajsz!

c) és balra

Nejde! Becce a kisborjú neve. (1,2,4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, cocám ne, cocicocicoci. (1,2,4,5,6,7)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipi, tyutyune. (1,2,4,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, le! Gyere le! (1,2,4,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tiló típusú törőt használtak: „kendervágó”. (1,2,4,5,6,7)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (1,24,5,6)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai községtől korábban elkülönülő házcsoportok: a Simonyi, Sitkeri, Radó hegyen laktak „hegyilakók”, 13-15 család összesen. Majorokban is laktak: Battyánban 5-6 család, valamint Intapusztán is a II. világháborúig.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek nem mindig itt volt a helye: régen a Sághegy alatt volt. A Sághegy tűzhányó volt, egyszer kitört és az alatta fekvő falut elárasztotta a hamu. Ez után költözött mai helyére. (1,2,4,5,6,7)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban nem volt boronaház, csak tömésház, ilyen még ma is áll néhány. (1,2,4,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkémények átalakítása után a zárt kémény a fal mellé került, vagy félig a falba. Már a 30-as évek vége óta, de a 40-es évektől általánosan csak zárt kéményt építenek. (1,2,4,5,6,7)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házaknak leginkább egy kijárata volt a szabadba. Ritkábban (még régebben?) a konyha és a kamra is az udvarra nyílott. (1,2,4,5,6,7)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Sok keresztmestergeredás ház volt a faluban, a földfalu (tömés-) házaknak is ez volt. (1,2,4,5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata az 1910-es években kezdődött. (4,5,6,7)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kockaházakat az 50-es évektől építenek. Egysoros házakat kb. 1955-60 óta nem építenek. (1,2,4,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan házról, ahol a szobában kemence lett volna. Kályháról tudnak csak. (1,2,4,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-60 cm-es padkára építették. (7) A régebbi kemencéket a konyha szintjére építették, a lyuk a föld szintjén volt, előtte egy lyukat alakítottak ki, ebbe álltak, amikor a kenyeret bevetették. (1,2,4,5,6,7)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban csak egyenes pajta volt. (1,2,4,5,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nyílt tűzön főzés esetén hosszú nyelű, kétágú vasvillát használtak a fazék kiszedésére. Az edény fülébe akasztották a villát és kihúzták, majd ruhával fogták meg. (7)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépát és a káposztát is csak legyalulva savanyították, egészben nem. (1,2,7)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

nem

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg, de az 50-es évek vége óta már nagyon kevesen sütöttek. (1,2,3,4,5,6,7)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A kenyértartó formája legtöbb és kevesebb. (1,2,3,4,5,6,7)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A dongás vajköpülőnek két füle volt. (1,2,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kölest, hajdinát nem termeltek. (1,2,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinagánica: hajdinalisztből, hagymás zsíron megpirították, vízzel felengedték. (7)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Töltetlen kalácsok: fonottkalács, kuglóf, legényfogó, kör alakú, kifli. (1,2,4,5,6,7)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót a gazdagabbak már a II. világháború előtt készítettek, a zsidóknál még régebb óta volt, tőlük terjedt el. Legtöbb volt benne a paprika, kevesebb paradicsom, hagymával készült, krumplit ritkán tettek bele, tojást gyakrabban. (1,2,4,5,6,7)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot a II. világháború után kezdtek rendszeresen fogyasztani. (1,2,4,5,6,7)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra diós kalácsot, mákos kalácsot, mazsolás kuglófot és üreskalácsot tettek. (1,2,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhának.

b) Hány szélből készült?

Egy és egyharmad szélből készült (az a darab, amit láttam). (1,2,3,4,5,6,7)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok derékban rögzített szoknyát 1930-ig hordtak általánosan. (1,2,4,5,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban sok háznál szőttek, de volt takács is: Eszter Sándor. Minden háznál fontak. (1,2,4,5,6,7)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő viselete a II. világháború utántól szűnt meg „kötelező” jelleggel. (4,5,6,7)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában a két ágyat az új bútorok megjelenéséig (1955-60) egymás mellé párhuzamosan tették, azóta összevissza. (1,2,4,5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak nyáron és a böjtök idején. (1,2,3,4,5,6,7)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombaton(1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani, ott volt a főétkezés. Előfordult, hogy reggel fele átvonultak a vőlegény házhoz, de ott már nagy étkezés nem volt.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Két helyen nem szoktak tartani lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom vendéglőben zajlik, leginkább Celldömölkön. (1,2,4,5,6,7)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül vendéghívó hívta meg a vendégeket a lakodalomba, egyszer hívott, 3 héttel az esküvő előtt.

b) 1930 körül:

1980 körül a vőlegény és a menyasszony hívják meg a vendégeket, 2-3 héttel az esküvő előtt, egyszer hívnak. (1,2,3,4,5,6,7)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során szándékolt „tányértörés” csak a zsidóknál volt

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A vőlegénynek a templom előtt egy üvegpohárra kellett lábbal rátoppantani, ha összetört, akkor boldogok lesznek. (1,2,3,4,7)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenészeket Gércéről, Alsóságról, Cellből hoztak a lakodalomba.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Zenészcigányok voltak, hegedűn, cimbalmon, sípon (pikula), brácsán, bőgőn játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

Összesen öten voltak. (1,2,4,5,6,7)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázni december 10-én jártak és járnak ma is.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Gyerekek egy csutak szalmát hoztak, a faluban a leggazdagabb ember kazlából hozták, és a lucázás után a gazdaasszony a tyúkok alá szórta. A gyerekek mulatságból a lányok ágyát ilyenkor búzatörekkel jól teleszórták. „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tikjok, tükjek ludjai jó tojók legyenek... annyi borjok legyen (zsírjok) mint a kútba a víz, annyi kolbászuk legyen, hogy a kerítést be lehessen fonni, olyan hosszú, olyan vastag, mint a mestergerendájuk, annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag, a kendtek lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája...” (1,2,3,4,5,6,7)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

újévkor

b) Meddig élt ez a szokás?

Regölés a II. világháborúig volt.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények jártak.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

láncos bottal ütötték az ütemet a regölés szövegére, a lányos házakhoz jártak. (Szövegre nem emlékeztek, csak kisebb töredékekre, szavakra.) (1,2,3,4,5,6,7)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban régen is, most is sok az öreglegény, úgy 20 körül volt mindig. (1,2,4,5,6)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismertek X-szel díszített tejesfazekat, de nem tudják hány X volt rajta. (6,7)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt szokás tüzet gyújtani, söprűt égetni, stb. (1,2,3,4,5,6,7)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napkor két ember járt körbe köszönteni, maskarában voltak: kifordított fehér bundában, kucsmában. A gyerekeknek ajándékot adtak. (1,2,4,5,6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játékban 4-5 gyerek szerepelt, pásztorruhában, azaz nagybundában. Többet erről nem tudtak. (4,5,6)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel. (4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A kisgyerekeket régen a kankussal ijesztegették. (1,2,4,5,6)

4.17. Diódobálás

b) Mikor, hol, miért?

Éjféli misekor a fiúk felmentek a karba, és dióval dobálták a lányokat. (7)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban egy ember vágja a fát. Újholdkor késő este vágta a fát és az újhold fölvette/fölszívta. (4,5,6)