Velemér

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. szeptember
Adatközlők:	(1.)Varga Sándor, 1913. Velemér, református, Velemér, Belső út
	(2.)Varga Sándorné Vas Irén, 1923. Velemér, református, Velemér Belső út
	(3.)Gyenese Gyula, 1902. Velemér, református, Velemér Gyenese-szer
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Velem%C3%A9r
weboldal:	http://velemer.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu nagyon régi, létezése a XIII. századtól biztos, mert akkor épült ma is álló temloma. A Velemér szó „fehér fényt” jelent. Lehet, hogy neve Valamárra, a 476 után Pannóniába érkező kelet-gótok vezérére utal. A falu temploma 1233-ban vagy 1238-ban épült, iskola, könyvtár, harangláb is állt mellette, de ezek már leégtek, villám vágott beléjük. E híres templom kezdetben katolikus volt, majd református lett, s most ismét katolikus. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Both, Vas (több ilyen nevű család is van), Genese (róluk szerek is vannak elnevezve). Beköltözött családokról nem tudnak. (1,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés régen nem volt, most inkább: sok család telepszik meg itt Pestről, Szombathelyről. Ezek magyarok. (1,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A háború után jó pár családot telepítettek ki Hortobágyra, illetve sokan a kitelepítés híre elől menekültek el. A falu lakóinak száma ekkor kb. felére csökkent. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Velemérhez hasnlónak tartják Gödörházát, Magyarszombatfát. Ezek régi fazekas falvak, az ásatások során talált cserepek, fazekak szerint már a római korban űzték itt a mesterséget. (1,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik bele a falu semmilyen tájegységbe. Az Őrség része. (1,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli népcsoport a vendek, akik ma Jugoszlávia területén élnek. Ilyen falvak: Kőkényes, Szerdahely, Pártosfalva, Csekefa. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres falvak, községek Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér, a fazekasság miatt. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ezt szokták mondani a faluról: „Mindenki fazekas, csak az öreg bíró bugyiga csináló”. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leginkább a helybeliekkel házasodtak, néhányan hoztak asszonyt Kisszerdahelyről, Domokosfáról. Ezek valamikor az Őrséghez tartoztak, ma Jugoszláviához. (2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentgyörgyvölgyre, Csesztregre, Őriszentpéterre, Bajánsenyére: országos állat- és kirakodóvásár volt ezekben a falvakban, évente 3-4-szer mentek ide

b) Piacra:

Piacra nem jártak, ami kellet, azt megtermelték

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A helyi búcsúkra jártak, augusztus 20-án Szent Istvánkor és Szentháromság vasárnap tartanak búcsút a régi templomnál

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáró helyre nem jártak, mivel református falu (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A summások Fejér, Veszprém megyébe jártak, csépelni a Somogyba mentek egészen Nagybajomig. (1,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Mindenki a saját maga számára készített kocsikast, szövőbordát, favillát, fagereblyét, faboronát, kosarakat. Itt mindenki ezermester volt. (1,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Helyben készített cserépedényeket használtak, sőt ezeket tavasszal kocsin eladásra vitték a Somogyba. Kukoricát, búzát, rozst hoztak cserébe. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényfoltozók, drótostótok

b) Honnan jöttek?

Edényfoltozók, drótostótok jöttek Trencsény megyéből. Az edényfoltozók Kolompár cigányok voltak. „Drótozni, foltozni!” – kiabálták a drótos tótok. (2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényfoltozók, drótostótok

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Mindenkinek volt szőlője a veleméri határban, pár gazdának 1-2 köz Gödörházán, Magyarszombatfán is volt. (1,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője volt/van a falunak.(2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Egy temetője volt/van a falunak.A 30-as években a régi templom mellett találtak csontokat, koponyát (emberit). (2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nincs fogadott ünnepe, református falu. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Mindenki 2-3 boronát használt, melyet maguk készítettek fából, vasfogakkal. (1,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános a két világháború között

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritkán a gépi is előfordult. (1,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Minden háznál használták a villás, gereblyés kaszacsapót és a hajmókot is. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötőfát, melynek vastagabb végén levő lapos nyílásba a sarlót be lehetett dugni. (1,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból egyaránt 21 kévét raktak egy keresztbe. Területtől függően 2-7 kereszt alkotott egy kepét. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 2-7 egymásba rakott keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 2 m volt. (1,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor kalakában jártak a géppel. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül villával hordták kazalba. Voltak, akik nyársat használtak. (1,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termesztése az 50-es években szűnt meg a TSZ alakulásával. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború után kezdődött a burgonya eke után, barázdába való vetése, addig luggatták (ásóval, kapával lyukat készítettek, belerakták a krumplit, majd betemették). Általánossá az 50-es években vált. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Elhintették a rendeket, az időjárástól függően forgatták (ha esett, akkor 4-5 ször), összegereblyézték, boglyába hordták. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt ölben, kosárban, villával, szénahordóban hordták be a kazalból az istállóba. Mindegyik egyformán gyakori volt, egyidejűleg használták családonként más-mást. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járom, iga, vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaküllő (1,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak almozáshoz fák leveleit, kellett trágyának. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel az erdőn összeszedték a bükkfa leveleit, a levélszínben tárolták. (1,2)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

1930 körül a ló befogásánál kötelet használtak. A szügyre erősített tartólánc csak a háború után volt jellemző. (1,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc csak a háború után volt jellemző. (1,3)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: tehén húzza, széna-, trágyahordásra alkalmas Kocsi: hintó, kiskocsi (nem alkalmas az előbbiekre) ló húzza (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A kiskocsi vagy kocsiszekér 2,8-3 m-es. A hosszúoldalas szekér 3,5-4 m-es, ezt használták széna-, kepehordásra. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazókötelet használtak. Más eszközt nem ismernek. (1,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Itt nem használtak saroglyát. (1,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kettő vesszőből készült szekérkast használtak. (1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Itt nem patkolták a vonómarhát, de Magyarszombatfán a tehenek hátsó lábát igen. (1,3)