Zalagyömörő

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Györkös Béla, 1906
	(2.) Varga Józsefné, 1904
	(3.) Vass József, 1907
Gyűjtötte:	Schvarcz Éva
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalagy%C3%B6m%C3%B6r%C5%91
weboldal:	http://www.zalagyomoro.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem ismerik (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Farkas, Dáboti, Sőjtöri, Elek, Rátosi, Bódé, Domokosi, Péter. (1) Péter, Györkös, Boldizsár, Pálfi, Rátosi, Burucki, Kustos, Lőrinc. (2) Sőjtöri, Rátosi, Szabó, Vass. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt ilyen. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A TSz miatt mentek el sokan Tokodra. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tud hasonló falvakat mondani. (1) Gógánfa, Ukk – akkora falvak, mint Zalagyömörő. (2) Ukk – ott is agrárgazdálkodás folyt a TSz előtt. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyet. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Mihályfa: „Jó határgya vót neki.” (1) Sümeg és Csebrendek: „Jó gazdag emberek laktak.” (2) „Gógánfán voltak urak meg malom.” (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Hajtották a legelőre a marhákat. A gulyásnak volt egy birkája, úgy hívták, hogy Guta. Egy kutya megijesztette a Gutát, az bement a híd alá és nem tudott kijönni. Azóta mondják, hogy Gyömörőbe megszorult a guta. (Egyes változatok szerint a pásztor hajtotta ki a legelőre a juhokat, s közülük egy volt az ő Gutája.” (1,2) A lédeciek keresztben vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat. Rendeken megborotválták a darás mácsikot. (2) Nem ismer ilyet. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Dabronc, Csabrendek, Szalapa. (1) Bazsi, Tüskevár, Rendek. (2) Ukk, Sümegprága, Sümeg. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sümeg (1), Sümeg (Sarklóskor, Nagyhét, Böjtközépkor), Jánosháza (minden hónap első szerdája) (2), Sümeg május 19. (8 vásár volt) (3)

b) Piacra:

Jánosháza (sertéspiac) (1,2), Sümeg, Jánosháza (disznópiac), vittek: disznó, marha, gabona, krumpli (3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Ukk, Gógánfa, Mihályfa, Szalapa, Kisvásárhely (1), rokonokhoz (2), Gógánfa, Csabrendek, Ukk, Rigács (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cell, Vazsvár, (1), Cell (Pünkösd), Vazsvár (Nagyasszony), Sümeg (Jézus szíve, Mária nevenapja) (2), Sümeg, Vazsvár, Cell (3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nyírlakra. Summásnak Egerszeg mellé, leginkább Devecserbe mentek. (1) Uradalmakba Devecser, Nyírlak, Ukk. (2) Somogyba summásnak, Nyírlakra mentek, Ukkra mentek aratni. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek ide máshonnan dolgozni, inkább innen mentek. 3 idevalósi tartott szolgálókat, de ők is falubelit fogadtak föl. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

Kocsikast Sümegen vettek, de minden mást megfontak a helybeliek: Lőrinc József, Lőrinc Gyula, Tót Kálmán, Hustos Zoltán, Csalló Gyula. Favillát mindenki készített magának. Élt a faluban kovács (Vitai Fernc), bognár (Német Géza), takács (Vitai Károly és Domonkos Sándor) és ács. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Kocsikast Sümegen vettek. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi, tüskevári edényeket használtak, vándorárusoktól vagy piacon vették. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepes: Sümeg, Tüskevár. Paprikás: Szeged, faszerszám-árus: Bakony, meszes: Sümeg, edényfoltozó: Sümeg (Maholec József), köszörűs: itt lakott, tavasztól őszig vándorolt. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Sümeg, Tüskevár, Szeged, Bakony (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

cserepes, paprikás, faszerszám-árus, meszes, edényfoltozó, köszörűs (1,2,3)

d) Mit árultak?

cserépedény, paprika, faszerszám, mész (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csabrendeken, Sümegen volt szőleje az ittenieknek, Ukkon is volt földjük. (1) Rendeken volt szőleje az ittenieknek, az ukkiaknak meg itt volt földje. (2) Sümegen, Rendeken volt szőlejük, Ukkon, Rendeken földjük. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Gyömörő határában volt földje ukkiaknak, gógánfaiaknak, rendekieknek. (3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindig ez az egy, a mostani temető volt. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Mária Magdolna kolera miatt, Flórián tűzvész ellen, Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Majdnem mindenki használta. (1) Kétlevelű volt soknak. (2) Többen voltak, akik faboronát használtak. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

ritka (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1930-as évektől általában géppel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

b) aratókasza (1,2,3), c) takarmányhoz (2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

nem (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Ha lóra kepélt, akkor 19-20 kéve volt keresztbe téve. Ha nem lóra kepélt, akkor elég volt 17. (1) Aki duplán kepélte az alját, az 19-et rakott össze (19 kévét). Volt pap a tetején. (2) 17-18 kéve került egy keresztbe, ha lóra kepélték. (3) 10-12 kepét raktak összekapcsolva. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztbe rakott kévéket hívták kepének: 19-20 kéve (ha lóra kepét), 17 kéve (ha nem lóra kepélt). (1) 19 kéve (ha az alját duplán kepélte). (2) 17-18 (ha lóra kepélt). (3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

170-180 cm. (1) 2 m. (2) 180 cm. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

„Vellával”. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1930-as évek végén még vetettek takarmánynak. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már gyerekkorában is eke után rakták. (1) 1920-ban már eke után rakták. (2) Leginkább háború után kezdték eke után rakni, azelőtt igen ritkán fordult elő. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, előfordult, hogy nem hordták petrencébe. (1) Renden forgatták, ha megázott, börzögették. Petrencébe hordták. (2) Renden forgatták, ha vékonyabb volt, akkor csak börzögették. Boglyába hordták össze. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villa, bakszekér. (1) Villa. (2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó (1), igavonyó (2), igavonó (3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2), nyakszegek (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen (1,2,3) Így nevezték: "leveles" (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Minden évben használták. (1) Ritkán használták. (3)

c) Melyik évszakban?

Ősszel gyűjtötték össze. (1) Késő ősszel gyűjtötték, akác és nyár leveleit. (2) A tölgy levelét ősszel vagy decemberben gyűjtötték össze. (3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Rúdtartóláncot használtak, a szügyellő bőrből volt. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Ha messzebbre mentek, vagy embereket vittek, akkor inkább lovat fogtak be. A szekérbe marhát fogtak be. Ha a földeken marhákkal dolgoztak, akkor a személyszállításra külön nem használtak kocsit, természetesen. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú volt a hosszúszekér, az 1930-as évektől használtak vendégoldalt. (1) Legalább 4 m volt a hosszúszekér, vendégoldalt fiatalasszony kora óta használtak (1924-ben ment férjhez). (2) 3,7-4 m hosszú volt a hosszúszekér, az uradalomban 5 m hosszúságút használtak. Vendégoldalt a TSz idején kezdtek el használni (az adatközlő készített szekereket annak idején, minden alkatrészüket el tudta készíteni saját maga). (3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötél, csiga, lapicka. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A legtöbb ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

2-2,2 m hosszú volt, mint a kocsi. A szélessége is megegyezett a kocsi szélességével. Az oldalai ferdén álltak, minden oldala egyforma magas volt. Az eleje nem volt befonva. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha köves úton jártak vele, vagy ha nagy távolságra jártak vele, akkor a jobb első lábán a külső körmét megpatkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! (ostor) (1) Neve. (2) Ne! (3)

b) terelik jobbra

Hi! (1,2,3)

c) és balra

Hajsz! (1,2)

visszafelé: Hüvissza! Huvissza! (1,3) Hővissza! (2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hücs! (1,3) Cocám ne! Kocám ne! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu ne! (1,2,3) Pipi! (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről szólították. (1,2) Le! (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kézzel mozgatott kendertörővel (1,3), vagy kendervágóval. (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az fekvő rokka a leginkább használatos. (1,2,3) Az álló rokka (a Mária Terézia) ritka: nem használta, de ismeri. (2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló fal?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Régen a falu Sümeg irányában helyezkedett el a mai helyéhez képest. A hagyomány szerint a török időkben ment tönkre a község, a mai helyén épült újjá. A régi falu helyén elterülő szántóföldrészt ma is Kisgyömörőnek hívják. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1920-as években bontottak le kettőt, sövényfalú házak voltak. (1,2) 1930-as években bontottak el egy sövényfalú házat. (3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az új kémény a falba került. (1,2) Az új kémény a fal mellé került. Ha a fal volt 50 cm vastag, akkor a kémény egy része a falba került, de a kémény általában kiemelkedett a fal síkjából így is. (3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Szoba-konyha-kamra. A gádornak 1,2 m magas fala volt. (1) Szoba-konyha-kamra. Volt pitar nélküli is. (2) Szoba-konyha-szoba, kamra. Szoba-konyha, kamra. Volt folyosó nélküli is. (3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömésfalú házak voltak és vályog házak. Mindegyiket építették mestergerendával. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata kb. a századfordulón lehetett általános. 1910-es években a módosabbak már nem azt használtak, 1920-as években a legtöbbet lebontották. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az első hajtott ház 1912-ben épült. Kb. 30 évvel ezelőtt építették a legtöbb hajtott házat. 10 év óta már „magas” házakat építenek, a hajtott is kiment a divatból. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyenről, inkább a konyhából fűtött cserépkályha volt általános. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm magasan nyílt a kemence. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Hosszúpajtát épített mindenki, téglalap alaprajzú volt. Esetleg szekérszínt építettek a végébe deszkából. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Használtak. Az edény fülébe (1,2), az edény pereme alá (3) akasztották.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát gyalulva, hordóban savanyították. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát szelve, hordóban savanyították. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ idején már nem sütöttek odahaza kenyeret. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Úgy nézett ki, mintha egy létrát vízszintesen felfüggesztettek volna. (1,2) Mindhárom fajtát ismeri. (3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

2 fülű dongás vajköpülőt használtak. (1) 1 fülű dongás vajköpülőt használtak. (2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak ilyen eszközt. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem készítettek ilyen ételt. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) puszta kalács, kugli, fánk. (1,2) Búcsúra vert perec, cukros perec. (2) Az a) fonott kalács, kugli, fánk, vert perec, cukros perec. (3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1920-as évek óta eszik meg a lecsót, azelőtt nem ismerték. Csépelni jöttek a faluban valahonnan, tőlük tanulták a készítését (vöröshagyma, paprika, paradicsom, néha krumpli vagy tojás). (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Gyerekkorukban nemigen ették meg. (1,2) Már gyerekkorában is megették. (3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Az a) kalács („Karácsonyra kalácsot, Húsvétra húst.” – mondás.) (1) Beigli, piskóta, linzer. (2) Diós, mákos kelt kalács, kevert sütemény, mézes. (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az adatközlők nagyapáinak a nemzedéke viselte, ünnepre is fölvették. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Mindig egybeszabott ruhában jártak az asszonyok. (1) Lánykora óta olyat hord, de az anyja nem járt még egyberuhában. (2) Kb. 30-40 éve viselnek az asszonyok egyberuhát. (3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Helybeli takácsoknál szövettek az asszonyok. Vitai Károly, Vitai Ferenc, Domonkos Károly, Domonkos Elek, Domonkos László, Domonkos Ferenc. A felsorolt takácsok nem egy időben működtek a faluban, egyszerre általában 3 takács élt a faluban. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A két háború között még kötelező volt a fejkendő az asszonyoknak, de a II. világháború után már nem mindenki tette föl. Az öregasszonyok még mindig abban járnak. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kb. az 1940-es évekig egymás végében voltak az ágyak, később egymás mellé kerültek. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbbet farsangon tartották. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön nem tartottak, nyáron sem, mert akkor hamar megromlik az étel. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap (1), akármelyik nap (2), szombat, vasárnap, kedd (3)

b) 1980 körül:

szombat (1,2,), szombat, vasárnap (3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Ahol nagyobb volt a ház. (1) A lányos háznál. (2) Vagy mindkettőnél (éjfélig itt, éjfél után ott), vagy ahogyan megegyeztek. (3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Vacsora volt a fő étkezés. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Vagy mindkettőnél (éjfélig itt, éjfél után ott), vagy ahogyan megegyeztek. (3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Leginkább Sümegen a vendéglőben. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Régen: jegyespár, egy héttel a lakodalom előtt. (1) Örömapa megfogadta a testvéreit vendéghívónak, egyszer hívtak a lakodalom előtt 2 héttel. (2) Vendéghívó hívott kétszer: előtte egy héttel és aznap reggel. (3)

b) 1980 körül:

Most: jegyespár több héttel, néha hónappal előtte (1), egy hónappal előtte (2,3).