Nagyrákos

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagyrákos, 1989. szeptember
Adatközlők:	1. Boncz Sándor (72), Nagyrákos, Csárdaszer 29. 2. Gorza Sándor (71), Nagyrákos, Felsőszer 35. 3. Gál Etelka (59), Nagyrákos, Nemesszer 12.
Gyűjtötte:	Tóth Gabriella
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudnak a falu keletkezéséről. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Baksa, Bita, Orbán, Fölnagy, Sáska. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 1950-es években költöztek el iparvidékekre (pl. Ajkára). (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szalafőt, Őriszentpéter – a szeres település miatt. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Igen, az Őrségbe. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej, Hetés, Rába mellék. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szalafőről, ahol a Kásta található. Őriszentpéter, az Őrség központja. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták, s nem tudnak más községekről csúfolkodó mondásokat. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, gyakori az összeházasodás. Főleg Göcsejből és Rádóc környékéről. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben vásárra és búcsúba jártak gyakrabban. Vásár évente négyszer volt. (1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

búcsú július első vasárnapján volt (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Tolna megyében és Fejér megyébe summásnak. Göcsejbe és Szentgotthárd környékére csépelni. Kevesen. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Máshonnan nem szoktak ide jönni dolgozni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem készítettek. Rokkát kondorfán, faboronát és kocsikast Őriszentpéteren készítettek. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán, Veleméren és Gödörházán készített cserépedényeket piacon és vásáron vették. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Köszörűsök, gerencsére, licsések – Szalafőről. Az 1950-es évek óta nem járnak. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem voltak nagyobb szőlőseik sem az ittenieknek máshol, sem más faluban lakóknak a helyi szőlőhegyen. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetőről tudnak. A Nemesszeren található (régi) nemesi temetőről. A (mai) köztemetőről. A katolikus templom udvarán találtak régi sírköveket. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Igen. Úrnapja – pünkösd után tíz nappal. Elverte a jég a határt, s mindenki elment a templomba imádkozni. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használata általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A gabona kézi vetése az általános. Csak a módosabb gazdák vetettek géppel (kb. 30 %). (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, használták ezeket a szerszámokat. 50-50 %-ban. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. Az összerakott kereszteket nevezték kepének. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, ismerik a kepe szót. Meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele általában 144-155 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as években. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után, barázdába való vetése az 1930-as években kezdődött, s az 1950-es években lett általános. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet lekaszálták, 2-3 napig szétterítve szárogatták, közben megforgatták. Az összegereblyézett rendet petrencének nevezték. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga béfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták a fák leveleit almozáshoz.

c) Melyik évszakban?

Ősszel és télen. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér, amin mindent szállítottak. Kocsi, amin az emberek utaztak. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 350-400 cm. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Lánccal megkötötték az elején, hátul kötéllel megfeszítették. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas vesszőből készült.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt is. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak az érzékeny körműeket szokták patkolni, nyáron (júniusban). A teheneket és az ökröket is. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: fejőke, föjöke, zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

hej, hej na, ne te

b) terelik jobbra

hikk

c) és balra

hopp A becce nevet nem ismerik. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, tyutyu ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez törősulykot, gerebent és tilót használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)