Molnaszecsőd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Molnaszecsőd, 1990. április
Adatközlők:	1. Molnár József, 1924. Molnaszecsőd 2. Molnár Józsefné, 1929. Döröske 3. Kecskés Imre, 1915. Molnaszecsőd 4. Kecskés Imréné, 1919. Püspökmolnári
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Eredetileg csak 2-3 ház állt itt. A faluba az 1600-as években telepedtek be. (Talán a szomszédos faluból – azt tartják, Magyarszecsőd régebbi település). Cigányok a Rábán túl, a fölső erdőben mindig laktak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A családok eredetét az 1800-as évek közepéig tudják visszavezetni. Ez azt jelenti, hogy a nagyapákról még biztosan tudják, hogy itt születtek. Kecskés József, Kecskés Imre, Horváth Lajos, Varga Gyula, Patkó Gyual, Buda Sándor, Buda Gyula, Bálint József, Végh Szidónia, Dobronis Lajos (ezek az emberek az 1910-es években születtek). (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Sosem telepedtek nagyobb számban a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem jellemző a faluból való kitelepülés. Csak nősülni vagy feleségnek mentek el. A TSZ óta a fiatalok városra költöztek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Molnaszecsőd, Magyarszecsőd és Egyházashollós egy fárába valók. Egyházashollóst azért is hasonlónak érzik, mert egymás határában voltak földjeik, így a gazdálkodás nagymértékben hasonlít. Magyarszecsődön nagyobb volt a társadalmi rétegződés. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rába-melléki falunak tartják Molnaszecsődöt. Ide sorolják még: Nádalját, Magyarszecsődöt, Püspökmolnárit, Egyházashollóst, Rábahídvéget. (1,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hegyhát: Döröske, Szarvaskend, Döbörhegy, Nagymizdó, Nádasd, Mákfa, Katafa. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyen faluról. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Molnaszecsőd és Döröske szomszédos faluk. Lakóik gyakran kiabáltak át egymásnak: – Molnaszecsőd lapban van, minden bolond abban van. – Döröske meg dombon van, minden bolond (szamár) abban van. Döröskén Déri István minden reggel ment áldozni, és hetente egyszer gyónni is elment, de esténként bizony kijárt a szőlőbe lopni. Szoknyásü ünnepekre járnak a pápisták. Ősszel a falubeli férfiak lementek lent őrízni, mert a Vasvárra vonuló búcsújárók gyakran tettek kárt. Ilyenkor ezt kiabálták: – Jaj, de szoros! (fiatalok) – Majd kitágul! (férfiak) – Úgy jár, mint a mienk! (öregek) (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hegyhátról nőt keveset hoztak. Magyarszecsődről sem igen házasodtak. Egyházashollósról gyakori volt a házasság. Leginkább egymás között házasodtak a falubeliek. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Vasvár – minden hónapban egyszer, kivéve január. Régen Nádasdon is volt vásár (1930-as évek).

b) Piacra:

Heti piac Körmenden hétfőn és csütörtökön, Vasváron szerdán volt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba a szomszédso falvakba jártak: Egyházashollós, Magyarszecsőd. Molnaszecsődön szeptember első vasárnapján van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely Vasváron volt. Ide évente kétszer mentek, Nagyasszonykor és Mária napján. Cellbe (ma Celldömölk) is jártak, előbb gyalog, később már biciklivel. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Uraságokba Baranyába, Fejérbe, Somogyba jártak summásként. Hat hónapra, tavasztól őszig mentek. Két hónapra ősszel cukorrépát szedni szerződött 5-6 család. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Döbörhegyről sokan jöttek nyári munkára. Amíg uradalom volt, aratni Hegyhátról, az Őrségből 15-20-an is eljártak. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek semmit. Télen, amikor (beszorultak a házba” készítettek a maguk számára kosarat, söprűt. (Molnár József ma is fon!) Falun belül cseréltek. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmenden a piacon vásároltak edényeket. A magyarszombatfai gerencsérek szekéren is árultak. Farkasfáról Sós Ferkó nevét ismerik. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A tyukászok szekéren jártak, tojást, csirkét vásároltak. A Sopron megyeiek malacot, disznót vettek. A drótos-tótok Trencsény megyéből jöttek. Járt a faluban még üvegező, meszes. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Döröskén. Majdnem a fél falunak volt valaha, 8-9 családnak még ma is van. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temető van a falu határában, az egyiket 1965-ben zárták le. A falu két vallású, a két felekezet ma is külön temetkezik. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2-3 levelű boronát. A három levelűt magtakarónak. Valaki hengert is használt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A gazdák 3/4 része már géppel vetett. Így gabonából is kevesebb kellett. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak. Kajmó vagy kamóknak nevezeik. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Jóska bácsi öregapja még megkövetelte a kévekötőfát, ő azonban inkább övbe dugva (használta”. Később külön volt a sarló és a kötőfa (gömbölyű kötőfa). (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kéve adott egy keresztet, de 20, 21 kévéből is raktak keresztet. Ilyenkor nagykeresztnek mondták. 14-es is volt, ezt hívták félkeresztnek. Ha magasan zsinoroztak, több belefért (20). A zsinorba 3-at rakták + 4 láb. A legfelső keresztláb volt a pap. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

7-8 kereszt egykepe. Volt, aki 10-12-ből rakta. Inkább keresztben számoltak (1 kereszt 30-35 kg gabonát adott). (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. 170-180 cm hosszú volt. A haderója 70-80 cm hosszú. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó munkások jártak, akiket a géptulajdonos fogadott részesnek. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal (3-4 m hosszú). (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát 1945 előtt néhányan (4-5-en) termeltek. 40 éve már biztosan megszűnt a termelése. Régebben a malomból vitték a hajdinalisztet.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-45 között már vetettek néhányan eke után. 1950-es évek legelejétől általános az eke utáni vetés. Ökrök után a 2., tehenek után a 3. ekehajtásba tettek krumplit. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Öregapja, apja idejében kaszálás után a szénát elterítették, 2. nap megforgatták. Jó idő esetén harmadnap már gyűjtötték. Következő nap hazaszállították. (Nem rakták boglyába.) (1) 1945 után már boglyába gyűjtötték a réten. Kinek hogy volt módja, úgy hordták haza. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Buritóval, párfödéllel (lepedő alakú vászon), talicskával. Említik még a köcölét, hozzátéve, hogy ezt inkább a Hegyháton használják. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölső fája

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg vagy rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A háború előtt egy-egy kis csalitot még összeszedtek, de kevesen. Általában volt elég szalma. Jóska bácsi már nem ment, utána meg már nem is engedték. Ha mégis szedtek, akkor tölgyfa levelet szedtek össze egy-egy szekérrel. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. A szügykarikába akasztott lánc tönkre tette a szerszámot. Nyakszíj eleinte kevés embernek volt, főleg a fuvarosoknak. Későbben a nyakszíj is elterjedt. Körmenden lakott a szijgyártó, attól vették. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. Későbben a nyakszíj is elterjedt.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret gazdasági munkára használták. A kisszekérbe lovat fogtak és vásárra mentek vele. Takarószekérnek nevezik a (rendes parasztszekeret”. A kocsit ünnepi alkalmakkor használták, inkább hintónak hívják. Két hintó volt a faluban. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400-500 cm hosszú a hosszú nyújtós oldal. Vendégoldalt csak a TSZ bejövetele óta használnak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. Használtak még csigát is, hogy jobban meg lehessen húzni, de ezt nem használta mindenki. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát volt, aki használt, de kevesen. A cigányok elől és hátul is. A parasztember hátul használt egyenest vagy gyengén íveltet. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak kast, de ezt mindig kocsikasnak nevezik. Vesszőből fonták, olyan hosszú volt, mint a szekér, 60-70 cm magas. Régen mindig ilyent használtak, most már nincs. Bedeszkázták az oldalakat, subert használnak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

1. szerint csak ökröket, 3. szerint teheneket is szoktak. Az első két láb külső körmét patkolták. Tavasszal megkezdték a befogást, akkor még nem kellett, májusban már muszáj volt. Évente háromszor is patkoltak. 3. szerint nem általános, csak azt az állatot patkolták, amelyik fúrt a lábával. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. Volt fából is, később zománcos. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Neee... Na, menjetek. Nevén szólítják. Megállásnál: ho-he.

b) terelik jobbra

hikk vagy hiik

c) és balra

nejde A (beccét” nem kapcsolják az indításhoz. Így hívják a buta gyerekeket. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cuci-ne, poci-ne. Putyi.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi... Helyükre tereléskor: Hé-ba pittya. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilaló, kendervágó. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) típust használták. (1,2,3,4)