Pince

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak semmit, a falu neve mindig Pince volt. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bazsika, Fordán, Fehér. (1) Pusztai, Fehér. (2) Dömötör, Fehér. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számú betelepülés nem történt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban a faluból nem költöztek el. A háború után azonban sokan vándoroltak Amerikába. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A Lendva fárába tartozó környékbeli falvak mind hasonlóak. (1,2) Leginkább a szomszédos Völgyifalu és Csente hasonlóak a községhez. Hasonlóan gazdálkodnak, ugyanúgy élnek. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A község a Muravidék része. (1) A falu a Muramellék vagy Prekmurje tájegység része. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A környező tájegységek közül Hetés nevét ismerik, de nem tudják mely falvak tartoznak ide. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híresek a palinai gráblakészítők, Muraszombaton jó kosarakat fonnak. (1,2) Kebele a fazékkészítésről híres, Petesháza a kosárfonóiról, Palina a grábla és villa készítőkről. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környékbeliek nem csúfolták egymást tréfás mondásokkal. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általános volt a magyar községekbe, illetve magyar községekből való házasodás. Főleg Völgyifalu, Csente, Gertyánosra házasodtak. Csak az utóbbi időben terjedt el a szlovén-magyar vegyes házasság. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csáktornyára – havonta az első szerdán. Lendvára – hetente malacvásár volt. (1,2,3)

b) Piacra:

Lendvára. (1,2) Lendvára, Csáktornyára. (3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Lendvára – Katalinkor, Szentháromság napján, Csáktornyára – augusztus 1-2-án. (1) Lendvára – Szentháromság vasárnapján, Völgyifaluba – Pünkösdkor, Hármasmalomra. (2) Csáktornyára – augusztus 2-án, Turnyiscsére – augusztus 15-én. (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csáktornyára, Máriabistricére – többször évente lehetett menni. (1,2) Csáktornyára, Máriabistricére, Dobronokra. (3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Baranyába, Bácskába jártak régen az emberek répakapálásra, aratásra 1 hónapos munkára. Magyarországi uradalmakba mentek summásnak 6 hónapi munkára. (1) Baranyába, Bánátba jártak az emberek 6 hónapos munkára. (2) Újfaluba mentek aratni, lent, kendert nyűni, magyarországi uradalmakba, Fejér megyébe summásnak 6 hónapra. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba más községekből nem jöttek emberek dolgozni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A falubeli mesterek nem készítettek eladásra más faluba termékeket.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A villát, „gráblát” Palináról szerezték be, a fazekakat a vendektől, Kebeléről vagy Filovciából. (1,2) A „gráblát” Palináról, a fazekat Kebeléből, a boronákat a vendektől vették. (3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A fazekakat a vendektől szerezték be. Csáktornyáról, Filovciból, Kebeléből. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

„Olcsójancsik”, gerencsérek járták a falvakat

b) Honnan jöttek?

vendvidékről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

„Olcsójancsik”, gerencsérek

d) Mit árultak?

Tükröt, szappant, fésűt, ruhákat árultak. (1,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Pincehegyen, esetleg Völgyifaluban is voltak és vannak szőlőbirtokaik, a háború előtt még magyarországi területeken is voltak szőlőparcelláik.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A muraközi horvátoknak a Pincehegyen és a környék szőlőhegyein vannak birtokai. A birtokok kb. 25 %-a horvátoké. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egyetlen temető van, a háború előtt Szentmiklósra temetkeztek

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Pincehegyen találtak emberi csontokat

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak két fogadott ünnepe volt, mindkettőt jégverés ellen fogadták. Az első Szentkereszt napján, május 1., vasárnap van, ekkor tartják a faluban a nagybúcsút. A másik fogadott ünnep szeptember 14-én van, ekkor van a kisbúcsú. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Régebben csak 1 boronát alkalmaztak, később a traktorok elterjedésével 2-3 boronát is egymás után kapcsoltak. (1) A két világháború között általános volt a 2 borona egymáshoz kapcsolása. (2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között kizárólagos a közepes gazdaságokban

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés csak nagyobb gazdaságokban jelent meg. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmók „takarítófát” használták, melyet csak aratáskor tettek a kaszára. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kévekötőfa használata nem volt általános régebben. Ritkán használtak kévekötőfát, ennek végén nem volt nyílás. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe. (1) 21 kévét raktak egy keresztbe, 3 keresztet kapcsoltak össze a mezőn. (2) 21 kévét raktak egy keresztbe, 3-5 keresztet kapcsoltak össze a mezőn. (3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 17 kévéből állt, akkor rakták, ha jó bő volt a búzatermés. (1) A kepe szót is használták a keresztre, ebben is 21 kéve volt. (2) A kepe szót is használták a keresztre, ez állhatott 21 és 17 kévéből is. (3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm hosszú volt. (Meglévő csép már nincs a faluban.) (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplésnél a gazda a szomszédságból állította össze a cséplőcsapatot. 15 ember kellett a gép mellé. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

10-15 éve nem termelnek hajdinát a faluban, mert nem érik be. (1) 20 éve szűnt meg a hajdinatermelés, az időjárás nem kedvez neki, mivel aratás után vetik, nem érik be. (2) 10-15 éve nem vetnek hajdinát, korán bejön a hideg, ezért megfagy. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már a háború előtt is eke után barázdába vetették a burgonyát. A háború után vált általánossá a módszer, de inkább a szlovének körében. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet reggel kaszálták, majd villával szétrázták. Napközben többször forgatták, estére „felpetrencézték”. Reggel újra elterítették. Jó időben 2-3 nap elegendő volt a széna megszáradására, esős időben akár egy hétig száradt. Száradás után szekérre dobálták és beszállították. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmány hordására szénahordóruhát használtak. Mérete: kb. 130x180 cm, neve „párfödél”. Az istállóban „farjászut” készítettek, a széna ezen keresztül esett le az istállóba. (1,2) A napi száraztakarmányt „párfödéllel” vagy „silingában”, nagyobb kosárban hordták. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó(1) igafa(2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

oldalszeg(1) vasküllő(2) igaszeg(3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

oldalszeg(1) igafa (2) küllőszeg (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, ha már nem volt szalma, falevelet használtak almozáshoz. „Párfödélbe” szedték az erdőben és a fejükön hordták be az istállóba, ólba.Így jobb volt a ganéj és könnyebb volt a ganajozás. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, de alakjukra, formájára egyik adatközlő sem emlékszik. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér szállításra való, a kocsi „parádéra”. Kiskocsin mentek lakodalomba, hosszabb útra. Szekéren szállították a szénát, jószágot. (1) A szekeret széna, jószág szállításra használták, kocsival mentek be Lendvára a vásárra, elé lovat fogtak. (2) A kiskocsit kisebb útra, lakodalomba, vásárra menet használták, elé lovat fogtak. Szekérrel nagyobb szállítást végeztek a mezőről. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító nyújtott hosszú szekér hossza kb. 4 m. Általános és régebbi a nyújtott hosszú szekéren való szállítás. A szekér oldalaira szálastakarmány szállításánál „hosszioldal” került. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A szekér hátulján nem volt saroglya. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Régen, az adatközlő gyerekkorában használtak szekérkast, melynek hátoldala nem volt. Később a kas használata megszűnt, helyette „supert” alkalmaztak; bedeszkázták a szekér oldalát. (1) Nem használtak szekérkast, ponyvát használtak helyette. (2) Nem használtak szekérkast, „supert” alkalmaztak. (3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak azokat a vonómarhákat patkolták, amelyeknek a kavicsos út felsértette a talpát, vagy rossz volt a körme. Errefelé nemigen volt köves út, így csak kevés marhát patkoltak. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve „fejke”. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne

b) terelik jobbra

Csáli

c) és balra

Hokk Becce, kisbecce nevet a kisborjúra használják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Disznó hívószava: pojca, pojca. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyúk hívószava: pi-pi. Pitye, pitye. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutya hívószava: kuszi-kuszi vagy a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender, len töréséhez „vágut”, „tilut”, majd gerebent használták. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő rokkát használták a faluban. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán korábban nem volt elkülönült házcsoport.

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig itt volt. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A községben korábban általános volt a boronaházas építési mód. Az utolsó borona lakóházat kb. 20 éve bontották el. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A század 10-e éveitől már nem építenek szabadkéményes lakóépületeket. A meglévő szabadkéményeket a fal mellé épített zárt kéménnyel alakítják át, vagy mászókéményeket építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi lakóházak minden helyiségnek külön bejárata volt a szabadból. (1,2,3) A helyiségek a pitarra nyíltak. (1) A helyiségek a gangra nyíltak. (2) A helyiségek a pitarra, verendára nyíltak. (3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban korábban több keresztmestergerendás ház volt. A község lakóházai teljesen átépültek, így nyomukra bukkanni már nem lehet. Az adatközlők gyermekkorában a faluban földfalú lakóház már nem volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A községben már 1906-1907 körül építettek rakott sparheltet. Az I. világháború után általánossá vált használata. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kb. 30 éve lett általános a faluban a négyzetes alaprajzú lakóházak építése, ezután már nem építették a házakat sorosan. (1) A II. világháború után már nem építettek egysoros hosszú lakóházakat, felváltotta ezeket a modernebb „kockaház”. (2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A szobában cserépkályha volt, melyet a konyhából fűtöttek. A kályhák négyzetes, vagy hosszúkás alakú, kávészínű szemekből álltak. A konyhából fűthető szobai kemencéről nincs emlék. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban általános volt a kiugró középrészes pajta. A középső rész neve szérű, az oldalsóké pajtafia. A községben egyenesvonalú pajta épületek is voltak a lakóépületre merőlegesen. Leeresztett oldaltoldású pajta is előfordult. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az adatközlők a faluban fazékkiszedő villa használatára nem emlékeznek. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A tarlórépát savanyítás előtt megszíjták, fa kádba tették, sóval, borssal, babérlevéllel savanyították.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát „káposztametszővel” megmetélték, kádban savanyították. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A faluban még ma is sütnek kenyeret házilag. Az 1950-es évekig általános volt a kenyér otthon való sütése, ezután már csak néhány helyen készítik otthon a kenyeret. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A kenyeret csillagos forma kenyértartón tartották vagy a sublótba tették. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A faluban használatos vajköpülőnek 1 füle volt, ritka volt a két fülű köpülő. Neve vajrázó. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát és kölest lábbal mozgatható törő eszközzel törték. Az ütő a kivájt famozsárba illeszkedő tömör fa volt. A „táncolást” végző személy a gerendába vagy más eszközbe kapaszkodva ugrált az ütőrúdon. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinát megfőzték, szárítás után összetörték, újra megmosták, megszárították, megtörték, kását készítettek belőle. Gánicát inkább kukoricalisztből készítettek. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepek alkalmával kettős fonatú ún. „hökkőnsütt” perecet készítettek. Gyakoribb volt a töltelékkel készült „kuglihupp” ebbe mákot, diót tettek. A „fumut” a faluban nem ismerik. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót már a két világháború között is készítettek. A lecsókészítéshez zsírt, paprikát, paradicsomot, hagymát, tojást, krumplit használnak. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Már az adatközlők gyermekkorában általános volt a nyers paradicsom, paprika fogyasztása. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra „kuglihupp” formában készült töltött tészta került, vagy töltetlen kalács. (1) Karácsonykor rétest sütöttek, melyet túróval, almával töltöttek. Készítettek még palacsintát, fonott perecet, töltetlen kalácsot. (2) Az ünnepi asztalra rétes, vagy „kuglihupp” került. (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A háború előtt általános volt a széles gatya ünnepi viselete

b) Hány szélből készült?

2-3 (1), 4(2), 6(3) szélből készült

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idősebb asszonyok ma is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. Az 1950-es években terjedt el a fiatalok körében az egyberuha, de a faluban ez ma sem általános viselet. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A háború előtt minden asszony szőtt otthon. Az 1950-es években szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A faluban az idősebb asszonyok ma is csak fejkendőben mennek az utcára. A II. világháború után azonban a fiatalok körében már nem volt kötelező ez a szokás. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában az ágyak általánosan párhuzamosan egymás mellé helyezték. A II. világháború után azonban már megszűnt ennek gyakorlata. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőket 1910 körül az ősz végén, novemberben, illetve karácsony után januárban, februárban tartották farsang idején.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt Adventkor, illetve a nyári hónapokban. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Az esküvőket régen vasárnap tartották

b) 1930 körül:

Később ez szombatra tevődött át. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat két helyen tartották

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Mindkét fél házánál volt főétkezés

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A menyasszony rokonsága az ő házához, a vőlegényé pedig a fiús házhoz ment. Éjfélkor ment át a menyasszony a férje házához és itt folytatta az ünneplést. A vőlegény házához már csak a menyasszony legszűkebb családja ment át. (1,2,3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A lakodalom manapság nem otthon zajlik, hanem a faluotthonban. Ma is megvan a két helyen való lakodalomtartás szokása. Ha a pár Pincéről való, akor két egymást követő hétvégén tartják a lakodalmat, ha külön faluból valók, akkor a két faluban egyszerre folyik a lakodalom. Kb. az 1960-as években szűnt meg az a szokás, hogy a lakodalmat háznál tartják. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívót alkalmaztak, a vőlegény, illetve a menyasszony rokonai közül egy fiatal férfi vállalta ezt a szerepet. Hétfőtől csütörtökig járta a rokonok, ismerősök házát és köszöntőt mondva invitálja őket a lakodalomba. Régen a vendéghívók síppal jártak, szalagos bottal a kezükbe.

b) 1930 körül:

A lakodalomba való meghívásra ma is vendéghívót alkalmaznak. A vendéghívás szokása ma is él, csak néha fordul elő, hogy levélben történik a meghívás. (1,2,3)