Sótony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	n.a.
Adatközlők:	(1.) Bertalan István (85), Sótony, katolikus
	(2.) Őri János (62), Sótony, katolikus (3.) Morgós Sándor (63), Sótony, katolikus
Gyűjtötte:	n.a.
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3tony
weboldal:	http://www.sotony.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit, de a falu neve a Solt személynévből ered. A Solt személynév török méltóságnévből vált személynévvé. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Morgós, Őri, Vitéz, Toldi. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be a faluba sehonnan sem nagyobb számban. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Jelentősebb kivándorlás 1901-1910, 1921-1930, 1945-1959 között volt, de a városba, Sárvárra is többen költöztek. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak Sótonyhoz hasonló faluról. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységbe. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rába-vidéke, Őrség, Dunántúl. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Közeli híres község Ikervár. Itt a Batthyány családnak volt kastélya. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták semminek a falut. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általában a falun belül házasodtak. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár, Szombathely

b) Piacra:

Sárvár, Szombathely

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A falusiak az ikervári uradalomba jártak dolgozni. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek, vásáron szerezték be. (1)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Ezt is piacon szerezték be. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban üvegesek, meszesek, edényfoltozók, drótos tótok jártak. (1)

b) Honnan jöttek?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sótony hegyközség, így nemcsak az ittlakóknak, hanem másoknak is volt itt szőlőjük. (1)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van/volt a falunak. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Búcsú június utolsó vasárnapján van. Fontos esemény, ünnep a faluban a Gyepüjárás, amelyet május első szombatján tartanak meg. Ekkor adnak számot a szőlősgazdák az évi termésről, melyet rovátkás pálcán rögzítenek. A résztvevők sorra járják a pincéket, mindenhol megvendégelik őket. Az elnevezés a szőlőhegy köré font kerítés nevéből ered. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általános volt a használata. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés már általánosabb volt. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a), b), c) egyaránt használatos volt. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

201 kéve alkotott egy keresztet, 7 keresztet raktak össze egy kepébe. (2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

7 összerakott kereszt egy kepe. (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140-150 cm volt. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó munkások jártak a géppel, de volt amikor a szomszédok kalákában dolgoztak. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyársat használtak. (2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termesztettek, vásáron szerezték be. (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése 1945 után terjedt el. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után a rendterítésre került sor, 2-3-szor megforgatták, boglyába rakták, majd behordták. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szekérrel, kosárban hordták be a pajtába a száraztakarmányt. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg. A guzs szót nem használták. (1)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

n.a.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Az almozáshoz ősszel fák leveleit is használták, ezt csalitnak nevezik. (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit személyszállításra használták, lovak húzták. A szekér teherszállításra szolgált, tehenek, ökrök húzták. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szénaszállító szekér hossza 3 m volt. (2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A tartórudat elől lánccal, hátul kötéllel rögzítették. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes saroglyát használtak. (2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Szekérkast használtak, elől és hátul is volt. (2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát csak akkor patkoltak, ha feltörött a lába. (2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejszt! (1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne. Co-co-co-co. (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, pi-pi. (1)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A len töréséhez tilajt használtak. (1)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.