Zalavár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. december
Adatközlők:	(1.) Nagy Gábor, 1903.
	(2.) Hajdúné Papp Katalin, 1907.
	(3.) Nagyné Steffel Mária, 1915.
	(4.) Pati Gáborné, 1914.
	(5.) Lucz József, 1913.
Gyűjtötte:	Petánovics Katalin
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalav%C3%A1r
weboldal:	http://www.zalavar.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Zalavárnak eredetileg 120 háza volt. 40 ház félhelyes (jobbágy), 80 ház zsöllér. A Zala folyótól kapta a nevét. Könyvből tudja. (1) Azt mondták, hogy Szent István itt tartózkodott egy ideig Zalavárott. És az arany eke és az arany ásó itt van valahol eltemetve a Hármasgödör nevű helyen. Mások szerint az arany eke és az arany taliga van ott elásva. Az egyik adatközlő bátyja volt is ott ásni többekkel együtt, de nem találtak semmit. (2) Állítólag innét indul egy alagút. A zalaapáti rendház alatt is van egy alagút. (3) Még szüleitől hallotta, hogy a Hármasgödörnél (Bárándnál) van egy nagy pince, tele borral, oda van elrejtve az arany eke, arany taliga, arany borona. Már sokan kutatták, de még senki nem találta meg a pincét. Állítólag egy hajó is szállított ékszereket, kincseket a várból át a pincébe, de útközben elsüllyedt. A papok nem árulták el, hogy az a pince, senki nem találta meg. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Papp, Baló, Horváth, Kurucz, Lucz, Király. Mivel ezek a családok kiterjedt rokonságúak, minden egyes családnak van ragadványneve. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb csoportban senki sem jött Zalavárra. A lakosság új rétegét az ún. benősültek alkotják főként Sármellékről, Sávolyról. A faluban telepedtek le véglegesen a papi birtokra szegődött cselédek: Cser, Kiss, Fülöp nevűek. 7 cigány család a 70-es években telepedett le a faluban. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A század első évtizedében 5 család ment Amerikába. 1956-ban 3 család disszidált. 1942-ben 3 család költözött az Alföldre. Ok: jobb megélhetés biztosítása. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sármellék, Balatonmagyaród, Zalaszabar, Nagyrada, Alsópáhok. Viseletük hasonló volt, mint a zalaváriaké. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az adatközlők egységes véleménye szerint ők a Kis-Balaton mellett lévő félszigeten laknak, tulajdonképpen kisbalatoniak. Semmiféle népcsoportot nem jelöltek meg, ahova tartozónak éreznék magukat. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Tudnak Göcsejről és Őrségről. Falvakat nem tudtak ide sorolni. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Különösebben egyik községet sem tartják híresnek. De megemlítették, hogy Sármellékre jellemző, hogy ravasz, bosszúálló emberek lakják, akik egymás házát is fölgyújtják, s még tüzet oltani is a szomszéd községből mentek át. De jó munkások. Zalaapátit arról tartják érdekesnek, hogy ott volt egy barlang, amelyben szobrokat találtak. Rezi híres a bicskásokról, akik mulatságokban verekedtek. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zalavárt nem csúfolták semmivel, nem tudnak róla. Reziről tudnak csúfolkodó történeteket: a létrát keresztben vitték az erdőn, a bikát fölkötötték a toronyba legelni, a világosságot teknőben vitték be a házba ahelyett, hogy ablakot vágtak volna rá és a rezieket muffosoknak is hívják. Radáról van egy mondásuk: Elmegyünk Radára, bornak a javára. Káromkodásként emlegetik a radai rossebet. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A század elején nem házasodtak falun kívül. Az a mondás járta: Aki Zalavárott nem kap lányt, elmegy Sármellékre. 1960-as évek óta azonban a legtöbb nősülés Sármellékről történik, aztán Zalaszabarról és Balatonmagyaródról. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalavár (Mátyás napi február 24., és Anna napi július 26.)

Zalaapáti (Benedek napi március 21, és a száraz szerda vásár, vagyis a Pünkösd utáni szerdai vásár)

Szentőrangyalok vásár, szeptember első vasárnapját követő hétfőn.

Keszthelyre és Kiskomáromba is szoktak vásárra menni. Keszthelyen gyakran szokott vásár lenni, ezt nem tudják felsorolni, Kiskomáromba pedig ritkábban mentek, azért nem emlékeznek már a napjára. (1,2,3,4,5)

b) Piacra:

Keszthelyre jártak minden szerdán és pénteken. Egy-egy családból úgy havonta biztosan mentek eladni valamit a piacra, volt, aki többször is.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rada (Szent István, augusztus 20.)

Sármellék (Péter-Pálkor: ezt szedres búcsúnak is mondják, mert akkor érett az utakat szegélyező eperfa gyümölcse)

Balatonmagyaród (Sarlósboldogasszony, július 2.)

Zalavár (Szentolvasó királyné ünnepén, októberben)

Csak a férfiak szoktak elmenni a szomszéd falvakba a búcsúra és a bálba, lányok nem.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (Mária napi, szeptember 12.)

Vasvár (Nagyasszonynapi, augusztus 15.)

Segesd

Zalaszentlászló (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Zalavárról nem túl sokan jártak munkára, de a Zala szabályozásakor sok férfi ment kubikosmunkára az 1920-as évek elején, azután pedig vöröstövű sást szedtek olasz exportra, majd nádat szoktak vágni a Balatonon egészen Szigligetig. Mindezek a munkák a környéken voltak, naponta hazajártak falujukba. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalavárott volt az apátsági birtok. Ide jöttek hónapszámosok, akik a birtokon is laktak 4-6 hónapig. Elsősorban Zsidről (ma Várvölgy) és Reziből. Kb. 50-100 munkás dolgozott a papi birtokon. Közöttük volt néhány falubeli napszámos munkás is, de az ő számuk nem volt jelentős. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek mezőgazdasági eszközöket, minden falubeli ember tudott fúrni-faragni annyit, amennyivel saját szerszámszükségletét előállította. Egyedül a boronát készíttették bognárral, és a favillát vásárolták.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

A favillát a keszthelyi, a zalaapáti vásárokban vásárolták. Pontosan nem tudják, hogy honnét hozták a favillákat a vásárra, de az 1-es adatközlő szerint a Bakonyból. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi gerencsérektől vették a cserépedényeket. Szekérrel hozták, és gabonáért vették tőlük az edényeket. (2,3,4)

1.16.

A bosnyákok jugó részről jöttek. Ezt kiabálták: „Házunk előtt gyalogút, Azon jár a gyujcsos tót. Kiabájja vegyenek Gyujcsor mást és egyebet. Kicsalló, becsalló, Ollócsaló, vasalló, Rüszöllő, mángolló, Rántó lábos, serpenyő, Kiskalán, nagykalán, Lóg a fal oldalán.” A bosnyákok nyakában szokott lenni egy láda, abban minden volt. Azt is szokta mondani: „Soker, soker, jo bicska, peretva, posnyák olcsó!” Vásárban is szoktak lenni, de a falvakat is járták. (1,2,3) Meszes jött Sümegről („Hófehér kőmentes meszet vegyenek, asszonyok!”). Az 1945-ös évektől már nem jöttek. Drótos tót: messziről jöttek, edényt javítottak, 1945 után már nem jöttek. Köszörűs: a román cseh határról jöttek, ollót, bicskát, beretvát élesítettek. Háború előtt jöttek. Gerencsérek: Sümegről jöttek szekérrel. A cserépedényt gabonáért vették. A tejesedényt kötényükkel kitörölték, hogy a tej jobban megaludjon. 1945 után már nem jöttek, vásáron szerezték be inkább a tejesedényeket. Olaszok: hízómarhát és pirostövű sást szedettek és vettek. Főként a 30-as években. Tikász: a szegényebbek biciklivel jöttek, a gazdagabb kocsival. Ezek inkább parasztemberek voltak a környező községekből. 1945 után nem. Rongyos zsidó: kocsival jöttek. Kiabáltak, hogy „Fejér tányér rosszvasér”, meg ilyeneket. Háború után nem jöttek. Bosnyákok: Ők a „jugó részről” jöttek, mindent árultak. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A legtöbb szőlő az egeraracsai és a zalaszabari hegyen van. Kevesebb Orosztony határában a pogányvári hegyen és Dióskálon. (1,2,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Most egy temető van. Tudják hogy a mai templom a régi templom helyén épült, csak más tájolásban. Körülötte mind temető volt. De Zalavár határában sok temető van, amit a régészek egymás után tárnak föl már évtizedek óta. De ezekről csak akkor tudták meg, hogy temetők voltak, amikor a régészek kiásták. Nagyon-nagyon régi temetők ezek, még ezer évnél is régebbiek. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak két fogadott ünnepe volt, Szent Vendel és Szent Flórián. Mindkét szent szobra a falu közepén lévő téren áll. 1914-ben és 1918-ban nagy tűz volt a faluban. Ennek emlékére fogadták meg, hogy megünneplik Szent Flórián napját. Tulajdonképpen félünnep volt, amelyen misét hallgattak és körmenetben a szoborhoz vonultak. Szent Vendel napját a nagy marhavész miatt ünnepelték meg. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Parasztságnál egyáltalán nem, csak a papi uradalomban. (1,2,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános (1,2,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak 2-3 vetőgép volt a faluban magánkézben. A harmincas évek második felében előfordult, hogy 3-4 gazda összeállt és közösen vett vetőgépet. (1,2,4,5)