Hosszúvölgy
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1993. június |
| Adatközlők: | (1.) Nith József, 1921. római katolikus, Hosszúvölgy |
| (2.) Nith Józsefné, 1927. római katolikus, Hosszúvölgy | |
| (2.) Hohl József, 1913. Fűzvölgy, római katolikus | |
| Gyűjtötte: | Valcsev Vivien |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BAv%C3%B6lgy |
| weboldal: | http://kanizsaterseg.celodin.hu/hosszuvolgy.htm |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
1722-ben a Koblencből érkező német telepesek költöztek Hosszúvölgybe és öt másik községbe: Homokkomárom, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós, Korpavár és Kovornok. A falut ezek a német telepesek alapították. A hat községnek egy temploma és egy temetője volt Homokkomáromban. Zárt közösségben éltek,a környékbeli magyarokkal nem házasodtak. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falut 80 család alapította. A falu régi családjai: Nith, Hohl, Schvarcz, Weisch, Scheffer, Schmidt, Zimmermann, Lang stb. A falu mára elmagyarosodott, nem beszélik a németet, csak a családnevek maradtak meg. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem költöztek be nagyobb számban más vidékről. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nem költöztek el nagyobb számban más vidékre. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Homokkomárom, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós, Korpavár és Kovornok hasonlít a falura, mert mindannyian egy helyről, Koblencből származnak, szorgalmas, józan, pedáns, tiszta népek mind. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik bele semmilyen tájegységbe, vidékbe, népcsoportba. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A megkérdezettek muramenti horvátokról hallottak (Tótszerdahely, Tótszentmárton, Fityeháza). Göcsej tőlük észak-nyugatra van, de többet nem tudtak róla. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Homokkomáromról tudnak, mint híres községről. Híres búcsújáró hely, a templomot 1722-ben építették a Batthyányiak. 1988-tól minden hónap 13-án búcsút tartanak. A régi nagy búcsúk Kisasszony napján, Pünkösdkor és Félix napján (július 10.) tartatnak. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A környékbeliek sutyori sváboknak csúfolták a falubelieket, mert takarékosak voltak. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régen kizárólag csak a környező öt német faluból házasodtak. Ez a szokás a II. világháborút követően lazult meg. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagykanizsára jártak, minden hónap első keddjén és minden héten szerdán volt a vásár.
b) Piacra:
Nagykanizsa
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Homokkomáromba (Pünkösd, Kisasszony, Szent Félix)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Homokkomáromba, Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Máriacellre (csak a 80-as évektől) jártak. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Csak a II. világháború után jártak el a szomszédos uradalmakba Palinba, Dusnokra, Fülöpmajorba mezőgazdasági munkára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide nem jártak más falvakból munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
A II. világháború után Kiskanizsáról a faluba költözött egy ember, aki készített kocsikasokat. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A faluban nem volt semmilyen háziipar (a kérdőívben felsoroltak közül), a szükséges eszközöket a kanizsai piacon vették meg. Kocsikast, szalmafonatú edényeket Kiskanizsán, favillát, fagereblyét a nagykanizsai vásáron vettek. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tófej környékéről és Vasvárról jöttek fazekasok a faluba. (1,2,3) környékéről és Vasvárról jöttek fazekasok a faluba. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Kanizsáról jártak edényfoltozó, köszörűs és esernyőjavító cigányok. Az 1970-es évek óta nem járnak. Meszesek a mai napig járnak a faluba. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Nagykanizsa.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényfoltozó, köszörűs, esernyőjavító, meszesek.
d) Mit árultak?
Meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a homokkomáromi hegyen volt (van) a szőlőjük. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Régen a falunak nem volt temetője, a homokkomáromi temetőbe temetkeztek. 1890-ben építették a hosszúvölgyi temetőt. Ma is csak az az egy van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A faluban több helyen találtak római pénzérméket. Az egyik falubeli kertjében egy férfi és egy női csontvázat találtak. Azt mondják, hogy régen itt egy római temető volt és a falu határában ment keresztül a római út. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Vendel nap volt a falu fogadott ünnepe, azon a napon nem fogták be a lovakat. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között egy közepes gazdaságban általában kézzel vetettek.(1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépek használata a 40-es években kezdődött. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelyik vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején 21 kévét raktak egy keresztbe és 2-3, nagyobb föld esetén 6-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőre. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az összerakott keresztet nevezték kepének. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
170-180 cm hosszú volt a csép nyele, mindig olyan hosszú, amilyen magas volt a használója (mérés 170 cm). (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, kalákába jártak csépelni egymáshoz a szomszédok, rokonok. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát az 1930-as évektől elevátorral, előtte két vízszintes rúddal hordták kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése a 60-as években szűnt meg teljesen (TSZ alakulása után). (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. Előtte margirt (sorhúzó) használtak. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát renden szárították, ha jó idő volt csak egyszer forgatták. Ágylásba, petrencébe, boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt a Muraközben használnak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Korábban ölben, hamvassal, köcölével később vasvillával hordták a napi takarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa, járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
tézsula szeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almozáshoz ritkán használták a fák leveleit.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Csak a szegényebbek használták, a gazdagabbak csak abban az esetben, ha rossz évjárat volt.
c) Melyik évszakban?
Ősszel szedték és tavasszal rakták az állatok alá, amikor már elfogyott a széna. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Az 1930-as években még szügyre erősített tartóláncot, a 40-es években már nyaklót használtak a ló befogásánál. (1,2,3)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Az adatközlők nem tudták megmondani, hogy ez utóbbit honnan ismerték meg.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsinak azt nevezték, amit ló vontatott, szekérnek azt, amit tehén vontatott. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m (15-16 sukk) hosszú volt. Nyújtott szekeret használtak. A vendégoldallal való szállítás az uradalmakban kezdődött, de később a helybeliek is átvették, mert könnyebben lehetett vele szállítani. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására hátul speciális csigás szerkezetet használták, amibe a kötelet erősítették. „Ezt a csigát a környező magyar községekben nem ismerték.” (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája olyan volt, hogy pontosan illeszkedjék a szekérbe. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettőt is a nyújtott szekérbe. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát nem szokták patkolni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na! + a tehén neve.
b) terelik jobbra
Csáli!
c) és balra
Balra: Hok!
A becce elnevezést borjúra használják. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
C-c-c-c-c. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender töréséhez tiló típusú törőt ún. kendertörőt és egy kisebb kendertilolót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu határán nem voltak elkülönülő házcsoportok, a falu mindig is ezen a helyen állt. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A faluban favázas sövényházak voltak. Az utolsót, Gáspár Istvánnéét az 50-es években bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskéményeket nem alakították át, hanem az egész házat elbontották. A 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon a pitvarból egy bejárat volt a konyhába, és egy bejárat a kamrába. A szobá(k)ba a konyhából nyílt bejárat. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban nem volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az I. világháború után lett általános a rakott sparheltek használata a faluban. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es években lett általános a kockaházak építése. A 30-as évektől nem építenek egysoros házakat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A megkérdezettek nem tudtak olyan régi házról, amelynek szobájában kályha helyett kemence lett volna. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét kb. 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt kiugró középrészes pajta és leeresztett oldaltoldású pajta is. A kiugró középrész melletti toldást (e) tikháznak, a pajta melletti toldást (f) polvásfészernek nevezték. A pajta középső részét cséplőpajtának, oldalsó részét szénáspajtának nevezték. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Kampós fazékkiszedő villát használtak. (3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak tarlórépát és káposztafejeket egészben, csak gyalulva. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem savanyítottak tarlórépát és káposztafejeket egészben, csak gyalulva. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es években szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Régen csillagos formájú és vízszintes (a,b) kenyértartókat használtak a kamrában. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Régen két füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A fából készült hajdinatörő leginkább a d) rajzra hasonlított, tömör, alul keskenyedő volt. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A hajdinát megfőzték és vöröshagymás zsírral leöntötték. Az így elkészült ételt hajdinakásának nevezték. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Perecnek nevezett hosszúkás vagy kör alakú, két ágból font töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra, amit az üvegre húztak, illetve a lakodalmas menetre dobáltak. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A megkérdezettek emlékezete óta mindig is ettek lecsót. A lecsóba több paprikát és hagymát, kevesebb paradicsomot tesznek. Tojással vagy rizzsel sűrítik. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A megkérdezettek 10-20 éve fogyasztanak rendszeresen nyers paradicsomot. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra diós és mákos kalácsot tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
A megkérdezettek nem emlékeztek pontosan hány szélből készült, talán nyolc szélből. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 70 éves és öregebb asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. A 60 éves korosztály kb. 15 éve visel egyberuhát. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Régen szőttek az asszonyok vásznat, a 40-es években szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A 60-90 éves asszonyok számára még ma is kötelező az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 30-as években kezdődött és a 60-as évekig tartott az, hogy két ágyat a szobában párhuzamosan egymás mellé tettek. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül november elejétől Ádventig, január 5-től Húshagyó keddig és Húsvét után még pár hétig tartották az esküvőket. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Ádventben, böjtben és nyáron nem tartottak esküvőt. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Az esküvőt régen külön-külön tartották a lányos, illetve a fiús háznál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Csak az ifjú pár és szülei mentek át egyik házból a másikba. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A kultúrházban.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 70-es évektől a kultúrházban tartják az esküvőt, együtt. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Kuszóri (egy vendéghívó ember) hívta meg régen a vendégeket a lakodalomba, egyszer, egy hónappal a lakodalom előtt.
b) 1980 körül:
A 80-as években a szülők vagy a jegyespár hívja meg a vendégeket egy hónappal az esküvő előtt és meghívót is visznek magukkal. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt a lakodalom során szándékolt cseréptörés, esetleg abban az esetben, amikor már később, a környező magyar falvakból is házasodtak és onnan származott az egyik fél. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Bocskából jöttek zenész cigányok.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Cimbalmos, hegedűs, kontrás, nagybőgős.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmonika az 50-es években lép a zenekarba. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Gyerekek jártak kotyolni. Az ajtóba szalmát tettek, arra ültek és úgy mondták a szöveget: „Luca, Luca kity-koty, Gelegenye kettő, három A pálinkát várom, Ha nem adnak körtét Ellopom a Böskét. Kis kalapácsom, fejszém a fába, Fogam a kalácsba, Ha nem adnak körtét, Ellopom a Böskét. A kendtek lányának akkora csöcse legyen, Mint a bugyigós korsó.” Ha nem engedték a gyerekeket kotyolni ezt kiabálták: „A más tikja tojjék, a maguké meg fossék.” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony előtt jártak regölni.
b) Meddig élt ez a szokás?
Kb. a 60-as évekig.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Haj regő rajta, azt is megadhatja, a nagy úristen, ennek a gazdának. Egy-két szamarat és szép lovakat…” (3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Régen kevés öreglegény volt, ma elég sok. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismeretes volt X-el díszített tejesfazék. A fazék nyaka körül körben fehér X jelek voltak festve. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Nem ismertek tűzgyújtással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem ünnepelték különösebben régen a Miklós napot. A gyerekek kaptak a cipőjükbe ajándékot. (1,2,3)
