Hosszúpereszteg
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1989. december |
Adatközlők: | (1.) Gyalog Lászlóné Kercza Erzsébet, 1935. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14. |
(2.) Gyalog László, 1927. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14. | |
(3.) Gyalog László, 1959. Hosszúpereszteg, Lenin u. 14. | |
(4.) Kercza Jánosné Molnár Anna, 1902. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9. | |
(5.) Kercza László, 1927. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9. | |
(6.) Kercza Lászlóné, 1933. Hosszúpereszteg, Árpád u. 9. | |
(7.) Holler István, 1935. Hosszúpereszteg, Árpád u. 50. | |
(8.) Jagodics László, 1927. Hosszúpereszteg, Ady E. u. 24. | |
(9.) Jagodics Dezsőné Kovács Mária, 1931. Hosszúpereszteg, Ady E. u. 24. | |
(10.) Németh Áron, 1906. Hosszúpereszteg, Árpád u. 20. | |
(11.) Németh Áronné, 1922. Hosszúpereszteg, Árpád u. 20. | |
(12.) Dénes Ottó, 1934. Hosszúpereszteg, Hunyadi u. 4. | |
(13.) Molnár Imre, 1931. Hosszúpereszteg, Árpád u. 72. | |
Gyűjtötte: | Hajba Sándor |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BApereszteg |
weboldal: | http://www.hosszupereszteg.hu/hu/koszonto |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nagyon régi település. (1,13) Valószínű, hogy kisnemesi családok lakták, uradalma, földesúra nem ismert. (3) A falu egy kisebb dombháton húzódik észak-déli irányban, amit a Godó vagy Kodó patak völgye szakít meg. Ószeg, Főszeg vagy Alsófalu, Felsőfalura. A Fölsőfalu egy részét Vaspörnek vagy Szenyegetőnek (szénégető) is nevezik. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13) A templom mellett régen bencés kolostor állt, állítólag a törökök rombolták le. (3,5,10,13)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bencze, Benkő, Kovás, Kardos, Farkas, Karáth, Bödör, Németh, Horváth, Varga, Kercza, Iván, Oszkó, Sebestyén, Vass, Zrinyi, Birkás, Nagy, Molnár, Dénes, Marton családok. (1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A közeli majorok cselédsége települt be 1945 után. Dénesdi major, Tacskánd, Kisgécseny, Nagygécseny. E majorok megszűntek. Az így betelepült családok: Kovács, Cséve, Horváth, Németh, Teket, Marton és Vincze családok. Erdélyből az I. világháború után költözött ide a magyar Beer-család. (2,5,8,12)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Jelentős elvándorlás volt az 1910-es évek elején Zala megyébe, Nagylengyel és Rám községekbe. Kb. 10-15 család települt át Karát, Benkő, Oszterbauer, Fekete, Rajki, Sebestyén, Tóth és más családok. Amerikába a század első éveiben és a 20-as években. Kb. 8-10-en. 1956-ban nyugatra ment kb. 10-12 fiatal kalandvágyból. Volt, aki visszajött. (3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A népszokások hasonló Bögötén és Vashosszúfaluban, de a peresztegiek szorgalmasabbak, itt nincsenek kispadok a házak előtt. (1,5,9,11) Mindhárom faluban a pajták általában merőlegesen lezárják az udvart. (1,3,5,8,13) A Somogy megyei Szulok községben is hasonló a pajták elhelyezése, csak azok nagy dohánypajták. (5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Inkább a Hegyháthoz, mint a Kemenesháthoz, vagy Kemenesaljához. (3) Hegyhát, mert most is a Hegyháti program szerint kapja a TSZ a támogatást. (5) „Talán Kemenesalja, mert oda húzódunk.” (7) A Hegyhát és a Kemenesalja között van.” (8,9,12) Magyar és katolikus. (4,6,10,11)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Hosszúpereszteg, Bögöte, Vashosszúfalutól keletre Kemenesalja, nyugatra a Hegyhát található. (5,8,9,12)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Jánosháza nevezetes piacozó hely. (3) Bögötén az 1910-es években szocialista iskola működött. Az iskola falán emléktábla jelzi ezt. (3,4,5,6,10,11)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A peresztegiek „bencék”, a régen itt élt bencés szerzetesekről. A káldiak „büszke szegények”, „úri kódisok”, mert fölvágósok. A vashosszúfalusiak állítólag Erdélyből jöttek valamikor. Ők a „kantyók” vagy „besenyők”, eltérő nyelvjárásuk miatt: hosszifalusiak. (3,6,10,11) A bögöteiek „kobakok, sobakos, bögötei kobakok, mitű fáj a fogatok?” (3,7,10) A jánosháziak riszák. Az egervölgyiek „Szegin nimetfalusiak gyüttek aratást vállanyi és a gazdag egervölgyiek mentek haza.” (3,10,11) „Szemenyében a krumpliszedéshez kalapácsot kell vinni, hogy a krumplit megkülönböztessék a kavicstól.” (5,7,13) A zalaerdődiek „nyavaládiak”, „cserebósak”. Valamikor egy zsidó kereskedő család összegyűjtötte a zalaerdődiekkel a zsírosgubacsot. De más többet adott érte, s annak adták. Másik tavasszal kérte a kereskedő, hogy gyűjtsenek neki cserebogarat. Gyűjtöttek is, sokat, de nem ment érte. Amikor üzentek neki, azt üzente vissza: „Adják oda annak, aki elvitte a zsirosgubacsot!” (10,11)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Vashosszúfaluból jelentősen. Szórványosan Zalából is meg szomszéd falvakból, Szemenyéből, Bejcgyertyánosból, Csehiből, Mikosszéplakról, Bögötéről és Egervölgyről. Káld, Duka, Keléd és Jánosházáról nem. (3,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Hosszúpereszteg március, május és ősszel, Jánosháza havonta egyszer, Csipkerek Péter-Pálkor, Vásárosmiske Katalinkor, Zalaegerszeg, Türje.
b) Piacra:
Jánosháza minden szerdán.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bögöte Péter-Pálkor, június 29., Vashosszúfalu Szent Vendelkor, október 20., Káld Péter-Pálkor, Jánosháza Szent Vendelkor, Csipkerek Szent Annakor, július 26., Oszkó Szent Györgykor, április 24.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölkre fogadott búcsújárás gyalog, proseccióval szeptember 12-én Mária nevenapján, dögvész miatt fogadott búcsú. Vasvárra Nagyboldogasszonykor proseccióval augusztus 15-én, Búcsúszentlászlóra szeptember 26-án és Sümegre. (1,3,4,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Aratni, csépelni sokan jártak a környező majorokba Kelédre, Endrédre, Bögötére, Peresztegtacskándra. Hat hónapos summásmunkára is, kevesebben. Heves megyében is voltak cukorrépa betakarításra nem sokan. És a helyi nagygazdáknál is dolgoztak. (2,5,7,9,12) Szolgálóleánynak Pestre, nem nagy számban. (1,6,9,11) A TSZ alakulása után sokan mentek el városokba iparba, vagy a Balaton mellé szőlőmunkára. (2,5,7,8,12)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Egervölgyből, Szemenyéből részes munkára a gazdagabb emberekhez, sőt őrzőgyerekek is, elég sokan. (2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Helybeliek eladásra nem, csak házi használatra.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Teknőket, fagereblyét és egyéb faszerszámokat Vashosszúfaluból Kalányos Miska bácsitól (cigány Miska) vásároltak. (1,2,4,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskeváron régi fazekas család által készített cserépedényeket a jánosházi vásáron. (1,2,4,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknőket, faszerszámokat Kalányos Miska bácsitól, Vashosszúfaluból hozta. Tikászok Sopron környékéről nagy igás lovakkal. Nagy hordókba pelyva közé rakták a tojást. Tikász járt még Csipkerekből, Sermon nevű, és a Vincze Jánosházáról. Borjúkereskedő Kolmon Sárvárról. Paprikások az Alföldről. Köszörűsök Tóni köszörűs Rábahídvégről. Kályhareperálók, esernyőjavítók. 1950 óta ezek közül ritkán jött valaki. Meszesek Sümegről jártak lószekérrel, ma teherautóval járnak. Tűzkő- és szaharinárus Zömbik bácsi járt Csehimindszentről. (1,2,4,6)
b) Honnan jöttek?
Vashosszúfalu, Sopron környéke, Csipkerek, Jánosháza, Sárvár, Alföld, Rábahídvég, Sümeg, Csehimindszent.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Tikászok, borjúkereskedő, paprikás, köszörűs, kályhareperáló, esernyőjavító, meszesek, tűzkő és szaharinárus.
d) Mit árultak?
Teknőket, faszerszámokat, paprikát, meszet, tűzkövet, szaharint.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Helybelieknek máshol nem volt. A községnek 360 kat.hold a hegy (zártkert) területe, amely mindenkor, mindenkinek adott munkát (Felsőhegy, Alsóhegy, egyik része Csalihegy és a Kecskehegy). (1,2,3,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Régebben 8-10 vashosszúfalusinak volt itt szőleje, házasság révén örökölték. Mostanában egyre több városi vagy vidéki vásárol szőlőhegyet elsősorban hétvégi pihenés céljából. Szombathelyiek, sárváriak, körmendiemk, tanakajdiak, stb. az új tulajdonosok. Számuk ma már jelentős. (1,2,3,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Legősibb a templom körüli volt. Ma már csak egy nagykereszt van ott. Alsótemető a dombon. Most is temetkeznek ide. Felsőtemető. Oda is temetkeznek. Az alsófalusi temetőhöz zsidótemető is tartozott. (2,3,4,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A kiscelli búcsújárás volt fogadott ünnepük (szeptember 12-én Mária neve napján, gyalog történt a búcsújárás, proseccióval). Nagyon régen dögvész pusztított, azért a fogadalom. (1,2,4,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kezdetben csak a régi típusú, favázas boronák voltak. Ezeket a 30-as években váltották fel a Varga Jenő helybeli kovácsmester által készített háromszög alakú egylevelű vasborona, amelynek használata a 40-es évekre már általánossá vált. 2-3 levelű, gyári vasboronát kevesen használtak, a környező uradalmakban volt általánosan használt. (2,5,7,10,11,12)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között még a kézi vetés volt az általános. Az évtized végén a szegényebb gazdáknak nem jutott vetőgépre, így ők továbbra is kézzel vetettek. (2,5,7,10,11,12)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A 30-as évek elején már volt 10-12 vetőgép is. Az évtized végén a nagygazdáknál már általánossá vált a gépi vetés,
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Általánosan régóta a gereblyéset. (2,4,5,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak, de volt fúrt lyukú is, hogy fel lehessen kötni, el ne vesszen. Szilvafából készültek. (1,2,4,5)