Nárai

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. október
Adatközlők:	(1.) Resetér József, 1907, Nárai
	(2.) Resetér Józsefné Dezse Anna, 1908, Nárai
	(3.) Beke Gyuláné Hompasz Ilona, 1914, Nárai
	(4.) Horváth József, 1899, Nárai
	(5.) Horváth Józsefné Molnár Rozália, 1902, Nárai	Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu helyén eredetileg erdőség volt. Később állítólag 28 gazda vette birtokba a területet. Ők voltak a község alapítói. Erdőírtás útján települt be. (1,2,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legősibb családok a Hompasz, a Suborits, a Lóránt és a Zelles. A legősibb családok származási helyét nem ismerik. (1,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülésről csak annyit tudnak, hogy uradalmi cselédnek jöttek néhányan a faluba, de számottevő csoportos betelepülés nem volt. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A megkérdezettek kitelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló településnek egyedül Jákót tartják, mert ez is nagyon régi és alapvetően mezőgazdasági szerkezetű. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem sorolják magukat semmilyen tájegységbe. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Szomszédos tájegységről nincs tudomásuk. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jákón a román stílusú templomot ismerik, mint nevezetességet, Pornóapátiban pedig a legrégebbi magyar harang található. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A jákiak a „murimájások”, ennek jelentését nem ismerik, az újperintiek voltak a „böjtlesők”, mert állítólag vasvillával lesték a böjtöt. Nárait „dobzós”-nak csúfolták. Ez a dobzós valami szilvafajtát jelentett, amit állítólag a püspök elé vittek, mert már a malacok sem ették meg. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A közeli falvakból szoktak házasodni (Ják, Pornóapáti). Általában a lányokat szokták hozni a faluba. Falun belül is igen gyakori volt a házasság, sőt még számos rokonházasság is köttetett a vagyon megmaradása miatt, aminek a következménye a sok fogyatékos ember. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyre jártak vásárba a keddi és a pénteki napokon.

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba leginkább Vasvárra jártak Nagyboldogasszony ünnepén. (1,3,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem szoktak eljárni máshova az emberek dolgozni, esetleg nagy ritkán elszegődtek kocsisnak a közeli uradalmakba. (2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Esetleg cselédnek jöttek máshonnan emberek, de, hogy honnan, arra nem tudtak válaszolni. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A község eladásra nem termelt. Csak a saját szükségletéről gondoskodott, mert a település maga mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági szerszámokat télen készítették maguknak. A nehezebb feladatokat a falu szakemberei (kovács, bognár, stb.) végezték. (1,2,3,5)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A jáki gerencsérek készítették a falu által használt edényeket, amit elsősorban a szombathelyi piacon adtak el. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban jártak „paprikások”, „meszesek”, akik paprikát illetve meszet árultak. A vándorcigányok lovakkal kereskedtek. A vándorköszörűsök szerszámokat éleztek. (1,2,3,4)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

paprikások, meszesek, lókereskedők, vándorköszörűsök

d) Mit árultak?

paprika, mész, lovak, szerszámok

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A környéken nem volt és jelenleg sincs szőlőművelés. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A környéken nem volt és jelenleg sincs szőlőművelés. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy mai temető van a falu határában. Az iskola építése közben, az alap ásásakor sok emberi csontra bukkantak. Ez egy régi temető lehetett. (1,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az iskola építése közben, az alap ásásakor sok emberi csontra bukkantak.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egy ilyen ünnepről tudnak, ez a harangszentelés. A II. vh. után az ellopott harang helyett hoztak egy újat, és ezt felszentelték. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A tehetősebbek csak kettős vasboronát, a szegényeknél még gyakori volt az egyes faborona. (2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Erre a korra a jellemző nagymértékben a kézi vetés.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel inkább az uradalmakban vetettek. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az elterjedt a gereblyés kaszacsapó „gerblés kasza” volt. Használták még a hajmókot is. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Csak ezt a fajta kévekötő fát ismerték, illetve használták. Resetár Józsefnek még ma is meg van ez a szerszám. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Náraiban 20 kévét raktak egy keresztbe. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót: l kepe = 3-4 kereszt (3) 1 kepe = 4-5 kereszt (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Csép nyele kb. 150 cm volt. (1) A többi megkérdezett is 145-150 cm-re emlékezett. (2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A II. vh. között mindig az állandó csapat járt a géppel. Ezeknek szerződésük volt. (Őket nevezték „masinázóknak”.) (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Csak nyárssal hordták a szalmát kazalba. Ezt maguk készítették az erdőben vágott fából. A többi fajtát nem használták. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

(1) szerint: 1930-40 között szűnt meg. (3) szerint: 1945 után elvétve még előfordult. Készítettek belőle hadinamálét, használták takarmányként, szalmáját is felhasználták alomként. (2,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Erre a kérdésre nem tudtak válaszolni, mert nem emlékeztek rá. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: kézikaszával lekaszálták, 2-3 napig száradni hagyták, közben többször átforgatták, végül „boglába” rakták. Nem ismerték a szénaszárító állványt. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A száraztakarmányt gyékényből font hátaskosáran és „saroglás” talicskával hordták. Közeli helyekre villával is vitték. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

A felső fa nevét senki sem ismerte.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Igaszegnek ismerik.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Ezt is igaszegnek mondták. (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Akiknek nem volt elegendő szalmája az ősszel és tavasszal is gyűjtött az erdőben száraz tölgyafelevelet. Ezt „csarit”-nak nevezték. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel és tavasszal is

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot, mégpedig az ábrák alapján a középsőt. De használták a jobb oldalit is, ami bőrből készült. (1,2,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret kizárólag mezőgazdasági munkákra használták. A kocsin pedig embereket szállítottak. Az uradalmi birtokokon elterjedt volt a hintó. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 500 cm hosszú volt. Nem jellemző a vendégoldallal való szállítás. A legelterjedtebb és régibb a nyújtott hosszúszekér. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Leszorításra csak „rudazókötelet” használtak, ami 5-6 m hosszúságú lehetett. (1,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglyák enyhén íveltek voltak. Más alakút nem használtak. (1,2,3,4,)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Amikor személyt szállítottak, akkor tették föl a szekérkast. Volt egy másik fajta is ez az ún. „suber”, melyet a szekér elejére helyeztek takarmány szállításakor. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Azokat a marhákat, melyeket igába fogtak meg szokták patkolni, főleg a nyári mezőgazdasági munkák időszakában. Más patkolás volt mint a lóé, itt csak félpatkót használtak. (1,2,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Mindenki egyértelműen „zséter”-nek nevezi. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A marhának azt mondták „hik-hó”, a lónak azt mondták „győ”. A balra, illetve jobbra terelésre nem emlékeztek. (1,2,3,4,5)

b) terelik jobbra

A balra, illetve jobbra terelésre nem emlékeztek. (1,2,3,4,5

c) és balra

A balra, illetve jobbra terelésre nem emlékeztek. (1,2,3,4,5

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Két változat ismeretes: „cocám” és a „cocám nee”. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

„Tyutyu ne”, „nee tyutyu ne” és a tyutyukám. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát csak a nevén szólították, általános elnevezése nem volt használatos. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lent és kendert sohasem termeltek és nem is emlékeznek, hogy valaha termeltek volna. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Semmilyen rokkát nem használtak, mert len- és kendertermelés nem volt. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai község határán több tanya volt ismeretes: Annamajor, Ivánmajor, Kishálás, Nagyhálás.

b) Miért volt így?

Ezek a majorok külön gazdasági egységet képeztek.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig itt volt. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó favázas sövényházat kb. 10 éve bontották le. Ennek a helyén ma már új típusú kockaház áll. (1,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az átalakítás során a kéményt a tudomásuk szerint a fal mellé helyezték. Zárt kéményeket már a századforduló után néhány évvel építenek. (Kb. az 1910-20-as évek táján). (1,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A lakóépületekben a szoba+konyha+szoba+kamra elrendezés volt jellemző. Ezek egymásba nyílottak. Azonkívül a konyhából valamint a kamrából külön kijáratok voltak a tornácra. (1,2,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Sok keresztmestergerendás ház volt a községben, főleg a földfalu házaknál alkalmazták ezt a megoldást, a jobb alátámasztás érdekében. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as években kezdődött a rakott „sporhelt”-ek használata. Ez főleg a módosabb embereknél volt megtalálható, akik még nevük kezdőbetűit is belevésték. (2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Túlnyomórészt az 1930-40-es években kezdtek ilyen házakat építeni. A II. vh. után teljesen megszűnik az egysoros házak építése. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Voltak ilyen házak, de ezekben kemenceszerű „kupás kályhák” fűtötték a konyhából a szobát. Sajnos ma már nem található egy ilyen ház sem a faluban. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét a padkára építették és normál magasságú, azaz 50-70 cm magas volt. (1,2,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Alaprajz szerint (a) azaz torkos pajtát építettek, amelynek az oldalán (balra) pelyvakunyhó volt építve. A közepe cséplőpajta volt. Előlnézeti rajz szerint a kinézete (f) ábrára hasonlít. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Szétálló ágú villát használtak, tehát a villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Legyalulva savanyítottak répát és káposztát is.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben káposztát nem savanyítottak. (2,3,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ megalakulása óta, ami 1960-ban történt. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csak a c) formájú kenyértartó volt ismeretes. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen csak ilyen dongás vajköpülőt használtak. (1,2,3,4,5)