Karmacs

Mikrotáji kutatás: Karmacs, 1987. április Gyűjtötte: Bálint Imre

Adatközlők:

1. Bíró Sándor, 1915. 2. Katona Istvánné, 1938. 3. Kozma Bognár Lászlóné, 1948. 4. Nagy Boldizsár, 1909. 5. Szűcs János, 1914. 6. Varga Miklósné, 1933. 7. Zerényi Lászlóné, 1932.

I.1. Karmacs

Nemleges. (1,2,3,4,5,6,7)

I.2. Karmacs

Szecsődi, Tikk, Mikolás, Kovács Bándi, Németh. (1,2,4,6,7)

I.3. Karmacs

Igen. 1941-ben lengyel menekültek érkeztek a községben. Letelepedtek ma is helyben élnek. A lélekszámuk négy család. (2,3,5,7)

I.4. Karmacs

Nem. (1,2,3,4,5,6,7)

I.5. Karmacs

Rokonság következtében Nemesbük. Termelőszövetkezeti összetartozás miatt Zalaköveskút, Vindornyafok, Zalaszántó tartják a hasonlóságot. (1,3,5,7)

I.6. Karmacs

Balatonfelvidéki tájegységbe. (1,2,4,6,7)

I.7. Karmacs

Nemleges. (1,2,3,4,5,6,7)

I.8. Karmacs

Rezi község a kőfaragóiról. Cserszegtomaj és Balatongyörök községek a jó borról. (1,3,4,5,6)

I.9. Karmacs

Vindornyaszőllősiekre – hagymás tótok. Ékestáncos Alsópáhok, bagóleső Fösőpáhok, iszalagos Köveskút, disznósonkával támogatott Karmacs, tetves Kustány, bohás Bükk, kőrágó Reziek, éhenkorász Fokiak, kányás Lak, tejfelesszájú egregyiek. (1,2,3,4,5)

I.10. Karmacs

Szórványosan – Nemesbükk, Zalaszántó, Rezi, Várvölgy, Vindornyafok községekből. (1,2,4,5,6)

I.11. Karmacs

Vásár: Zalaszentgrótra nevezetesebb vásárok a Húsvét előtti és a Karácsony előtti; Zalaszentlászlóra májusban és szeptemberben; Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján, július 20.; Keszthelyre minden hónap első csütörtökjén; Karmacsra május 1. utáni és november 1. utáni keddi napon. Piac: Keszthelyre szerdai napokon, Hévízre pénteki napokon. Búcsú: Nemesbükre Péter-Pálkor, június 29.; Rezibe Lukács napi, októberben; Zalaszántó Szent Kozma és Dömjén szeptember utolsó vasárnapján; Vindornyaszőllősbe Péter-Pálkor, június 29.; Karmacs Anna napján, július. Búcsújáró hely: Sümeg Mária neve napi búcsú szeptember, 8-12 közötti vasárnapon. (1,2,3,4,5,6,7)

I.12. Karmacs

Helyben a Lővi uraságnál cselédeskedtek. 6 hónapra jártak Kéthelyre és Nagykorpádra. Erdei munkára a Festetics hercegségi erdőterületre. (1,2,3,4,5,6,7)

I.13. Karmacs

Nem jöttek dolgozni. (2,4,5,6)

I.14. Karmacs

Helyben készültek a szükségletnek megfelelően. (1,3,5,6)

I.15. Karmacs

Sümegi cserepesek árulták a faluban vagy a vásáron. (1,2,3,4,6,7)

I.16. Karmacs

Erdélyu ruhaárusok 1950-ig. Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1965-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok, cserepese 1956-ig. (4,5,6,7)

I.17. Karmacs

A karmacsiaknak szőlőhegyük volt jelentős mértékben a Nemesbüki határban. A helyi szőlőhegyen – Rózsahegy – a vindornyafokiaknak van jelentős szőlőültetvényük. (1,2,3,4,5,6,7)

I.18. Karmacs

Mai temető gótikus kápolnával. Zsidó temető a Gyöngyösi betyárcsárdától nyugatra. (1,3,4,5,7)

I.19. Karmacs

Pünkösd utáni szombaton, amely Szentháromság vasárnap előtti szombat. Hegyünnep. A jégveréstől oltalmazza meg a termést. (1,3,4,7)

II.1. Karmacs

Ritkán. (3,4,5,6,7)

II.2. Karmacs

Kis gazdaságokban a kézi vetés az általános. Közepes gazdaságokban a kézi és gépi vetés fele-fele arányban érvényesül. (1,2,3,4,5,6,7)

II.3. Karmacs

Villás kaszacsapót nem használtak. A gereblyéset – kaszagereblyét gabona aratásakor. A hajmókot, amelyet hajtoványnak neveztek aratáskor vagy magas fű kaszálásakor használtak. (1,3,4,5,7)

II.4. Karmacs

Nem emlékeznek. (3,4,6,7)

II.5. Karmacs

Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt és őszi árpából. 1 db völgykéve, 4x4 db vállkéve, 1 db papkéve. Tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt. 1 db völgykéve, 4x3 db vállkéve, 1 db papkéve. Zabot kúpba rakták 6 db kévét vagy többet kúposan bugájával felfelé összeraktak. (2,4,5,6)

II.6. Karmacs

A kepe szó egymás után összerakott gabona kereszteket jelöl meg. A termés meghatározására nem használták. A kepében meghatározatlan számú keresztek kerülnek összerakásra. (1,3,5,7)

II.7. Karmacs

A kézi csép nyele 155 cm felett volt, de befolyásolta a vele dolgozó személy magassága is. (1,4,5,6)

II.8. Karmacs

Részes cséplés is volt, amikor cséplőcsapat járt a géppel. Vagy kalákában ahol a rokonság, szomszédság köréből a gazda hívta össze a cséplő csapatot. (3,4,7)

II.9. Karmacs

Vízszintes rudakon, amelyet petrencerúdnak neveznek. Vagy villával a létrán egymásnak adogatva került a kazal tetejére. (4,5,6,7)

II.10. Karmacs

1950-es években. (1,2,4,6,7)

II.11. Karmacs

Szórványosan alkalmazták általánossá nem vált. Jelenleg nem raknak burgonyát eke után barázdába. (1,2,4,5)

II.12. Karmacs

Kézi kaszálás, vastag rend esetén szétterítés, forgatás eső esetén többször forgatás. Gyűjtés villahegyekbe összehordás vízszintes rudakon – petrence rúdon, baglyázás, majd kazalba hordás. (1,3,4,5)

II.13. Karmacs

Nagyobb méretű kosárban – törekes kosár. (2,4,7)

II.14. Karmacs

iga felsőrész iga szeg vagy járomszeg nyakszeg igabéfa igaalja fa (1,4,5,7)

II.15. Karmacs

Igen kevesen használták. Ősztől tavaszig. (1,3,4,5)

II.16. Karmacs

Igen, alkalmazták. A szügyre erősített tartólánc a régibb, az újabb a nyaklóra erősített tartólánc. (3,5,6,7)

II.17. Karmacs

A kocsit lovak vontatták. A szekeret marhák vontatták. (1,3,5,7)

II.18. Karmacs

350 cm vagy 400 cm. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (4,5,6,7)

II.19. Karmacs

Kötéllel való leszorításnál a 4 öles rudazó kötelet duplán vették, majd az egyik szekéroldal végéhez akasztották a nyomó rúdon X-ben átvetették és a másik szekérodlal végéhez meghúzva lekötötték. Csdiga: 160-18 cm hosszú, 10x10 cm vastag, a két végén 30-40 cm hosszban hengeralakúra formálva. A négyzetes részben vésett téglalap alakú rések. Ezekbe dugják a lapockafákat, amelyek segítségével forgatják és a két végére rögzített kötél tekeredik fel. A kötelet a nyomórúdon X alakban vetik át. (1,2,4,5,7)

II.20. Karmacs

Enyhén ívelt. (2,4,5,6,7)

II.21. Karmacs

Fűzvesszőből készült szekérkas formája trapéz alakú volt és a szekér oldalát követte. Háttámlája és ülés része volt az üklés részben az ülés alá utipoggyászt helyezhettek el. Használtak egyet kettőt is. Hosszú kocsira hármat, négyet is feltettek. (1,2,3,4,5,6,7)

II.22. Karmacs

Igen. Nyáron és ősszel. Kevesen. Általában ökröket, ritkábban teheneket is. (3,4,6,7)

II.23. Karmacs

Zséter. (4,7)

II.24. Karmacs

a) Na menjetek, nee! b) jobbra: Hajszt!

   balra: Hi! vagy Hijoda!

A becce név kisborjút nevez meg. (2,4,5,6)

II.25. Karmacs

Ne, ne! (1,2,4,6,7)

II.26. Karmacs

Pi-pi! (1,4,7)

II.27. Karmacs

Gyere ide kiskutyám! (2,3,5,6)

II.28. Karmacs

Tilótípusú törőt. (1,3,5,6)

II.29. Karmacs

Ferde típusú rokkát használtak elterjedtebben. (4,5,6,7)

III.1. Karmacs

Alsómajor és Lővi major mint gazdálkodási egységek. A község helye a jelenlegi helyén volt. (1,2,4,7)

III.2. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

III.3. Karmacs

A kéményt a fal mellé helyezték. 1920-as évektől építenek általánosan zárt kéményt. (1,2,3,4,5,6,7)

III.4. Karmacs

Ha tornácos volt az épület, akkor a bejárat a konyhába nyílott. A kamra bejárata külön volt. Ha nem volt tornác, akkor egy kijárat volt az udvarba. Ha veranda volt a ház előtt, akkor is egy bejárat volt. (1,3,4,5)

III.5. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

III.6. Karmacs

Emlékezések szerint 1900-as évek körül. (1,2,3,4,5,6,7)

III.7. Karmacs

1950-es évektől építenek kontyolt tetejű házakat. Az egysoros házakat azóta nem épülnek. (1,3,5,7)

III.8. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

III.9. Karmacs

50-70 cm magas padkára. (2,4,5,6)

III.10. Karmacs

Nem volt. Átjárós pajták voltak. Volt, amelyik oldalát sövényből fonták és sárral betapasztották. (1,2,3,4,5,6,7)

III.11. Karmacs

Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. A cserép edényt kampóval forgatták a tűz mellett. (1,3,4,5)

III.12. Karmacs

Tarlórépát egészben nem savanyítottak, szeletten igen. Egész káposztafejet tettek el az elszelt káposzta közé. Amelyből húshagyó kedden töltött káposztát készítettek. (2,4,6,7)

III.13. Karmacs

1960-as években. (1,2,3,4,5,6,7)

III.14. Karmacs

Általánosan a csillagos formájút. (2,4,7)

III.15. Karmacs

Igen, használtak. Már nem található. A köpülőfa nyele vadrózsafából volt, ezt az adatközlők megjegyezték. (1,2,3,4,5,6,7)

III.16. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

III.17. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

III.18. Karmacs

Fonott, köralakú. (1,4,6,7)

III.19. Karmacs

1950-es évek óta. Összetételi aránya a család ízlése és a rendelkezésre álló alapanyag mennyiségétől függött. A paradicsom, hagyma, burgonya, paprikához még szalonnát és tojást is tettek. (1,3,4,5,7)

III.20. Karmacs

1910-től. (1,2,3,4,5,6,7)

III.21. Karmacs

Kugli. (1,2,3,4,5,6,7)

III.22. Karmacs

Igen. Négy szélből készült. (3,5,6,7)

III.23. Karmacs

1940-ig. (1,3,5,6)

III.24. Karmacs

1940-ben. (1,2,4,6,7)

III.25. Karmacs

1940-ig. (2,4,6,7)

III.26. Karmacs

1960 és 1970-es években szűnt meg az ágy párhuzamosan egymás mellé elhelyezése. (2,3,5,6)

IV.1. Karmacs

A legtöbb esküvőt farsangban tartották. Nem volt esküvő a Húsvét előtti nagyböjtben és a Karácsony előtti Adventben. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.2. Karmacs

1910 körül vasárnapi napokon. 1960 körül péntek, szombati napokon. (3,5,7)

IV.3. Karmacs

Ha két helyen volt a lakodalom, akkor annál a háznál volt az étkezés utoljára, ahova az ifjú pár került. A násznép mind két helyen megjelent a vendégek a rokonság szerinti megoszlásban mentek a lakodalomba. Az étkezés egyenrangú volt, ebéd és vacsora volt. Külön-külön a lakodalmas házaknál. (2,4,5,7)

IV.4. Karmacs

Az udvaron felállított sátorban. A községi kultúrházban. Étteremben. A lakodalom nem otthon való tartása 1960-as évektől kezdett szokássá válni. (1,3,5,6,7)

IV.5. Karmacs

1910 körül rozmaringgal díszített bottal járó vőfények. 1980 körül az esküvő előtt 2 héttel a jegyespár. Messzebb lakók meghívót küldenek. (1,3,5,7)

IV.6. Karmacs

Nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.7. Karmacs

A zenészek általában falubeliek voltak. Hangszereik hegedű, síp, cimbalom, nagybőgő. A zenekar 3-5 főből állt. A zenekart „bandának” hívták. A tangóharmónika 1945 után került a zenekarba. Több lakodalom esetén más faluból hívtak zenészeket. (1,3,5,6,7)

IV.8. Karmacs

Igen, volt. December 13-án hajnalban. A lucázók fát, szalmát vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szabad-e lucázni?” Kiszól a gazda: „Szabad.” A gyerekek leültek a magukkal hozott tuskóra, szalmára és elkezdték mondani. „Luca, Luca kitty-kotty kelekotty tojanak tiktyok, lúdgyok. A kendtekasszony disznajának olyan vastag szalonnája legyen, mint a mestergerenda. Luca, Luca kitty-kotty Mári néni ligy-logy, a kendtekasszonynak akkora feneke legyen, mint a kemence szája Úgy jöjjön rajta a szellő, mint a kéménye a füst. Ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát.” Fizetségül aszalt gyümölcsöt kaptak. A háziak a szalmát a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (1,2,4,6,7)

IV.9. Karmacs

Karácsony este. 1950-ig élt a szokás. A legények regöltek. (1,3,5,7)

IV.10. Karmacs

Régen 1 %. Ma 3 %. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.11. Karmacs

2 X volt rajtuk. A sümegi cserepesek árulták a faluban vagy vásáron. (2,4,6,7)

IV.12. Karmacs

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.13. Karmacs

Miklós napján a gyerekek kitették a tiszta cipőjüket az ajtóba. És reggelre a Mikulás a szülők által beletették az ajándékot. Alakoskodásra nem emlékeznek. Láncos bottal a regölők jártak. (3,5,6,7)

IV.14. Karmacs

Angyal, Dadó, pásztorok. Karácsony este az eladó sorban lévő lányok gombócba egy-egy férfi nevet papírra írva belegyúrtak. Forró vízbe tették, amelyik előbb feljött az abban lévő név lesz a leány jövendőbelije. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.15. Karmacs

Szent Vendel. (1,2,3,4,5,6,7)

IV.16. Karmacs

Elvisz a cigány, Krampusz. (1,4,6,7)

IV.17. Karmacs

Karácsony másnapján a lakásban, mogyoróval a markukba szorítva kérdezték pár-e vagy sem? Ha eltalálták, elvehették a mogyorót, ha nem tenni kellett hozzá. Játék volt. (1,3,5,6,7)

IV.18. Karmacs

Nagyorrú bácsit. (1,2,3,4,5,6,7)