Ölbő

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu történetéből csak azt említették az adatközlők, hogy Kisölbőből és Nagyölbőből jött létre a falu. (3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Simon, Asbóth, Eredics, Puklér, Varga, Vörös, Tuczai, Pados. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Néhány család a majorokból beköltözött és az 1950-es évek táján egy-két cigány család is érkezett a faluba. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Egy-egy család szivárgott el az idő folyamán, illetve elnősülés is volt állandóan, de nem jelentős mértékben. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyfalu méretei és gazdálkodása miatt, Bő és Uraiújfalu adottságai miatt hasonlít leginkább Ölbőhöz. Szeleste, Pósfa és Alsópaty mindig jó kapcsolatokra törekedett Ölbővel. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a szokványos értelemben nem tartozik bele egyik tájegységbe sem, de újabb szerveződésként megemlítették, hogy a Körösmenti TSZ három falu határát használja (Ölbő, Szeleste és Pósfa). Ezért újabban Kőrösmenti falvaknak nevezi ezt a területet a környező lakosság is. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesaljáról hallottak: a kemenes előnevű falvakat sorolják ide. (1,2,3,4,5) Göcsej-Zalában van. (4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják templomáról, Hegyfalu szanatóriumáról, Szeleste kastélyáról és arborétumáról, Bük fürdőjéről, Vásárosmiske vásárairól híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környék „pörkölt ölbeiek”-nek csúfolja az ölbőieket. Egyrészt azért, mert az ölbőiek fel szokták gyújtani saját házukat, hogy a biztosító fizessen, s ezáltal egyre szebb házakat építettek Ölbőn. Másrészt az Ölbőre bekerült idegeneket tűz fölött meg szokták „pörkölni”. (A második megjegyzést csak a 4. és 5. adatközlő állította.) „Ég mint mesteriben a lúdkatróc.” „A szelesteiek besenyők.” Egyik megjegyzésnek sem ismerik már a hátterét. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Mesteriből, Nemescsóról, Szilvágyról, Vátról, Pósfáról és Szelestéről szoktak régebben házasodni. Alkalmanként egy-egy személyt jelentett ez. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár (Simon-Júdás napján), Szombathely (Katalin vásár), Csepreg, Hegyfalu, Vasegerszeg, Körmend

b) Piacra:

Sárvár (minden hétfőn), Szombathely (kedden és pénteken)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bőre, Szilvágy, Vát, Ikervár, Sótony (mindegyik április 24-én), Paty, Jákfa (augusztus 15-én, október 1-én)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk (szeptember 12.), Vasvár (szeptember 8.), Csatka (szeptember 8.), Szentkút (augusztus 20.) Régen Szentháromság vasárnapján jártak Celldömölkre, mert egy korábbi marhavész miatt ez fogadott búcsújuk volt. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Az ölbőiek nem jártak el munkára sem a közelebbi környékre, sem távolabbi vidékekre. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Vendek Zalából dolgoztak az Ungár uraságnál, mintegy harminc ember. Ezenkívül Patyból és Csényéről jártak ide a nagyobb munkák idején (kapálás, aratás, cséplés). 20-30 ember volt évente. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem késztettek semmit.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Amit tudtak saját részre elkészítettek, amit nem, azt mesterekkel készítették, vagy a vásárokon szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az Őrségből hoztak fazekasok a faluba cserépedényeket, de vépi cigányok is foglalkoztak ezzel. A legtöbb edényt azért vásárokon szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos, üveges, tyukász, meszesek, favillások

b) Honnan jöttek?

Drótos tót, üveges Trencsén megyéből jött. Tyukászok Sopron környékéről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos, üveges, tyukász, meszesek, favillások

d) Mit árultak?

n.a. Ezek 1945 után lassan elmaradoztak. (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A Szelestei szőlőhegyen volt egy-két ölbőinek szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Ölbőn nincs szőlőhegy, a ház körüli kertekben van néhány tő. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt Ölbőn régen a patyi út mellett – ezt megszüntették. Ma egy működő temető van a sárvári út mellett és egy Kisölbőn. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Marhavész miatt Szentháromság vasárnapján búcsút tartanak. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A nagyobb gazdák használtak két-három levelű boronát a szántás elegyengetésére a két világháború között. Ez vasból volt, míg favázas vasfogú boronából csak egyest használtak. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A közepes gazdaságokban a két világháború között valamivel többen vetettek kézzel. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A gereblyés kaszacsapót használták és a hajmókot. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét szoktak búzából, 18-at szoktak rozsból. (1,2) Mindenféle gabonából 20 kévét szoktak rakni egy keresztbe. (3,4,5) 3-5 keresztet szoktak egyvégtében lerakni a mezőn összekapcsolva. Kepesornak hívták. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározott számú keresztet jelentett a kepe szó. A termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150-160 cm között mozgott. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a gazda állította a csapatot, de később (1940-es évek) állandó csapatok is voltak. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát az 1930-as években legtöbben nyárssal hordták kazalba. A 4., 5. adatközlőnél volt először, de csak tágas udvarok esetén lehetett használni. Nyársaláskor két asszony vágta össze a kiömlő szalmát egy karó elé. Kb. 1,5 méteres kupacokat raktak ezt az állogató segítségével jól összetömörítették. Ezután a nyársaló beleszúrta nyársát a szalmába és az állogató segítségével a feje fölé emelte, majd a kazalhoz vitte. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Csak az uradalmak és egy-két család termelt hajdinát. Az 1940-es években megszűnt. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1900-as években már általános volt a burgonya eke után való vetése. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet szárították renden is, de előfordult, hogy széjjelverték. A rend vastagságától függött. Az idő függvénye volt, hogy hányszor forgatták meg. (Ahányszor megázott.) Száradás után boglyákba rakták, majd behordták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban bakszekérrel vitték a napi szálastakarmányt az állatok elé. (1,2,3,4,5)