Rábafüzes

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit, de az biztos, hogy régóta lakják, mert az ősök mára a XVIII. században itt éltek. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Kurc, Lang (1950-es évekből, Hortobágyról), Héber, Veladics (Sopron környékéről). (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu lakosainak 9 %-a betelepült, főleg a környékről. A Felvidékről magyarok, Jugoszláviából csángók (?), cigányok települtek be 1945 után. A faluban csak 5 magyar család van, a többi főleg német, illetve horvát és szláv. (1,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Emlékezetük szerint nem költöztek el innen nagyobb számban. (1,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falvak Rönök, Jakabháza, mert ezekben is nagyrészt németajkúak laknak. (1,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem, esetleg a németek lakta falvak közé. (1,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Vendvidék (Felsőszölnök, Alsószölnök, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu). (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres falu volt Szölnök, itt volt a környéken a legnagyobb föld, erdő. Itt volt a legszorgalmasabb és leggazdagabb a nép. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták. (1,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környékbeli falvakkal (Jakabháza, Rönök, Szentgotthárd) volt jelentős összeházasodás. (2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentgotthárd, Körmend (állatvásár). Kisebb mértékben lovat, inkább malacot.

b) Piacra:

Szentgotthárd (szombat), Körmend (hétfő) heti vásár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

szomszéd falvakban (Jakabháza, Rönök) helyben is volt, augusztus 20-án

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriarügy, Máriacell, Vasvár (1,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Győr környékére (uradalomba, pusztára), Szentgotthárdra gyárakba (dohánygyár, kaszagyár) jártak sokan dolgozni a két világháború között. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

nem

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

igen

d) szövőbordát

nem

e) favillát

igen

f) fagereblyét

igen

g) faboronát

igen

h) egyebet?

nem

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Szentgotthárdon, vásáron vették és a vendektől szerezték be, akik szekereken szállították a portékát. (1,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostót, köszörűs, sziggyártó, edényfoltozó járt a faluban, emberemlékezet óta, másra nem emlékeznek. (2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Más falvak határaiban nem voltak szőlőik. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Füzesnek egy temetője volt/van: ezen kívül volt egy Szentimrén, a falu egyik része ide temetkezett. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Augusztus 20-án tartanak búcsút. (1,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a 30-as évektől a 40-es évekig. 2-3 borona volt az általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános (gyakoribb)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

általános

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindenki használt villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot. Mindegyiket más-más munkához. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyan kévekötőfát használtak, amelyen nem volt nyílás. (1,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét raktak egy keresztbe, 20-25 kereszt pedig egy kepét alkotott. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 20-25 kereszt, attól függően, hogy milyen sűrű, kiadós. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm volt. (1,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor vagy a gazda fogadott munkásokat, vagy a szomszédok, rokonok egymásnak segítettek. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Gép mellett nyárssal(a,), mely 2-3 m hosszú volt, különben villával(d,). (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termesztése a II. világháború után fokozatosan eltűnt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 40-es években lett általános. (2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát kiterítették, forgatták az időjárástólé függően többször is, majd villával kazlakba rakták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt ölben, kosárban, villával hordták a kazalból az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az egészet együttesen igának nevezték. (Nem tudtak a kérdésre válaszolni.) (1,2,3)

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n.a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

n.a.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

ritkán

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Egybehangzó válasz szerint a szekér és a kocsi ugyanazt jelentette. Volt hosszú oldalas szekér 5,5 m-es. Szálas takarmányok szállítására használták. Alacsonyabb szekéren szállították a trágyát. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

55 cm hosszú volt, a nyújtott hosszú szekér volt a gyakoribb. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől kötéllel, hátul lánccal történt a nyomórúd leszorítása. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi vagy szekér saroglyája egyenes. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast is használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ökröket s teheneket kis patkoltak télen, ha sikos volt az út, de néha nyáron is. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: tejesfazék (2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nee

b) terelik jobbra

hik

c) és balra

hajszt-nee

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca neee-neee (1,2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pipi, pipipipi (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívogatják. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Törővályút és tilolót használtak a len és a kender töréséhez. (2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde (b) rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen

a) Hogy hívták ezeket?

Füzesi hegy, Csóka hegy, Levente hegy

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le, ez is a hegyen volt. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöt az ajtón engedték ki korábban. Kizárólag zárt kéményt kb. 1946-tól építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem volt keresztmestergerendás ház. Az egyik adatközlő, aki Körmend környéki származású, és ismeri a keresztgerendás házakat, határozottan állítja, hogy itt nem volt ilyen. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A századforduló óta építenek rakott sparhelyteket. (3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 60-as 70-es évektől általános a „tömbházak” építése. A korábban készült házakra sem jellemző az egyvonalas építkezés sváb hatásra. (3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c) 50-70 cm magasságra építették a kemencét. (1,2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajták ma is vannak. A Bokoréké is ilyen. Ez a típus a jellemző. (1,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

a) egyik ágát akasztottáka fazék fülébe b) két ág közé fogták a fazekat – fűtővillának nevezték. (2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem, esetleg úgy, hogy reszelt répa és káposzta közé tettek egészet. (2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es években szűnt meg. (2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

b), c) (2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Volt, fából készült, egy füle volt. Később üvegből is készítettek, ezt fogaskerék hajtotta. (2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítették hajdinából kását, málét, gánicát. Gánica készítése: a hajdinát liszttel keverve feltették főni. Pár perc után vízzel felengedték, kanállal összevágták, ezután zsírral elkeverték. (2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás és fonott töltetlen a), köralakú töltetlen kalácsot sütöttek ünnepre. Ez utóbbit valószínűleg perecnek hívták, mert Apátistvánfalván, Felsőszölnökön stb. is ez a neve. (2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Fiatal gyermekként még nem ismerte, csak a 20-as, 30-as évektől fogyasztanak rendszeresen lecsót. A kiskerti gazdákodás idején nem virágzott a paradicsom és a paprika termesztése. Paradicsom és paprika azonos arányban került bele + 2-3 fej hagyma. Mást nem tesznek bele. (2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

40-es 50-es évektől fogyasztják rendszersen nyersen. (2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos és üres kalácsot sütöttek karácsonyra. (2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek, de a II. világháború után már nem.

b) Hány szélből készült?

Azt nem tudták megmondani, hogy hány szélből készült. (2,3)