Győrvár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Győrvár, 1989. április
Adatközlők:	(1.) 1. Balázs Karolin, 1911, római katolikus, nyugdíjas, Győrvár, Balogh Ádám u. 84. 2. Balázs Sára, 1913, római katolikus, nyugdíjas, Győrvár, Balogh Ádám u. 84. 3. Horváth Erzsébet, 1906, Egervár 4. Nyári József, 1924, Győrvár 5. Baladicz János, 1925
	(2.)
Gyűjtötte:	Szilvai Matild, Nagy Krisztina, Tarján Gábor
Wiki feldolgozás:	Molnár Csenge
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Gőrevár a Gőre nemzetségről kapta nevét. Nem tudtak a falu keletkezéséről konkrét dolgokat. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Gotthárd, Balázs, Pölöskei, Csrankó, Gáspár, Tóth, Kelemen, Búza nevezetű családok. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Németek települtek be, akik Rácskáról érkeztek. Egervári csata után horvátok települtek be. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régebben nem voltak nagyobb elköltözések. Mostanában a fiatalok mennek inkább be a városba. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Andrásfát, Petőmihályfát, Péterfát hasonlónak tartják, mert ott is sok volt az egyéni gazda. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemeneshát, Őrség tájegységeket ismerik, nem tudnak falvakat, amelyek ezekbe tartoznak. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják a templomáról, Egervár a váráról, templomáról, pincéjéről híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Fölhúzták a bikát a toronyba a Pácsonyiak. Keresztbe viszik a létrát. Megettéka Muri kutya máját a vezetőségben. Ezzel a Pácsonyiakat csúfolják szintén, mivel vendégeket hívott egy vadász, de nem tudott lőni vadászzsákmányt, ezért lelőtte a kutyát. A vendégektől pedig megkérdezte tudják-e mi a jó vacsora (kutya-muri). Innen származik az a mondás, hogy megették a muri kutya máját. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen jelentős számban házasodtak más falvakból. Főként Andrásfáról, Petőmihályfáról említették Lakhegy és Gősfa nevét is. Telekesről nem hoztak menyasszonyt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár

b) Piacra:

Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümegre, Vasvárra, Győrvárra a környező falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Zalaszentlászlóra (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Főként summásnak mentek el dolgozni. Somogy, Sopron, Baranya megyébe mentek, mert munkaerő felesleg volt. Pl. kubikusnak a Sárrét szabályozásához. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gáspár Pálhoz jöttek munkások. Nem szoktak jönni, munkaerő felesleg volt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kosarakat, kocsikasokat Szűcs János készített, de a vásárokon is vettek.

b) vesszőkosarakat

Zsomborokat, vékát saját maguk készítettek. Vesszőkosarakat Kelemen János, Gál István és Kis Kálmán készített.

c) szalmafonatú edényeket

Szalmafonatú edényt a vásáron vettek.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)

f) fagereblyét

Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A faluban nem készítettek cserépedényeket. Kocsival jött árusok árulták, hogy honnan jöttek azt nem tudják. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Teknős cigányok, köszörűsök, edényfoltozók jöttek.. A felszabadulás után kevesebben kb. 20 éve egyáltalán nem járnak. (1,2,3,4,5 ====b) Honnan jöttek? ====)

Somogyból, Zalából jöttek

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Andrásfán, Petőmihályfán, Hegyhátszentpéteren voltak szőlői.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Győrváron Olaszfaiaknak, Rábahídvégieknek voltak szőlői. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két régi temetőről beszélnek, amiket már felszámoltak. A munkák során innen kerültek elő emberi csontok. Az egyik a tanács mögötti terület, ezt a részt most Ótemető utcának nevezik. A másik a templommal szemben van. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szombat délután nem volt szabad a hegyen dolgozni, mert elverte a jég a hegyet, azért a fogadalom. Búcsú: november 19-én. Szentségimádás: december 17-én. Isten segítségét kérték a jó termés érdekében. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A nagyobb gazdák használtak. Nem volt általános. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézi vetés volt az általános,

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritkábban géppel vetettek. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a hármat használták. A villás és a gereblyés kaszacsapó volt a legelterjedtebb. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak olyan kévekötő fát, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza és rozs esetén 21 kévéből volt egy kereszt. De volt 18-as is. A keresztek összekapcsolódása a kepe. A terület nagyságától függöt, hogy hány keresztet raktak össze. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, meghatározott számú összerakott kereszt. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározásához. 30 kereszt már jó termésnek számított. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm között. 70 cm a cséphadaró, 155 cm a nyele. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a gépekkel. A faluban két gép is volt. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazalba. Az egész faluban általános volt. Elevátor csak a majorban volt. Vízszintes rudat nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as években szűnt a hajdina termesztése meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es években kezdődött. Lassan terjedt, mivel kevés embernek volt fogata. Akinek nem volt az továbbra is kézzel végezte. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a füvet. Egy napig állt, nem használtak szénaszárító állványt. a renden szétterítették és a renden forgatták. A szénát egyszer forgatták, a sarjut kétszer. Ha megázott, többször is meg kellett forgatni. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Burittóval hordták a takarmányt (vesszőkosár). Bali szekérrel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt. Mindenki ezt használta, ma is van a házaknál. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz a fák leveleit akkor használták, ha elfogyott a szalma,

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

főleg tavasszal. (1,2,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak a befogásnál szügyre erősített tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Legrégibb a középső. (1,2,3,4,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordásra, trágyázásra használták. Kocsi: nem raktak rá terhet, szépen feldíszített volt és a gazda ült rajta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

5,5 m hosszú a szálastakarmányt szállító szekér. A hosszú szekér az elterjedtebb a régibb. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A rúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak két szekérkast is, a kocsi formájának megfelelően kellett készíteni. Különböző termények szekéren való hordására használták, hogy a termény ne guruljon le a szekérről. (1,2,3,4,5)