Rédics

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Völgyi, Kancsal, Kovács, Fehér. (1) Nem tudják. (2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

12 falu volt egy tanács alatt: Rédics, Külsősárd, Belsősárd, Resznek, Baglad, Jakabfa, Szijártóháza, Bödeháza, Zalaszombatfa, Lendvadedes, Gosztola, Gáborjánháza. Közös bennük, hogy mind földműveléssel foglalkoznak. (1) Külsősárd, Belsősárd, Lendvadedes, Resznek, Lendvalakos, Göntérháza. (2) Külsősárd, Belsősárd, Lendvadedes, Gosztola, mert Rédicsre járnak templomba, ide „fárások”. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem, de Hetéshez szokták sorolni. (1) Mások mondták nekik, hogy göcsejiesen beszélnek, de amúgy nem. (2) Nem. Alsólendva körzetébe tartozik. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés. Magyarországon lévő 5 falu. (1) Hetés, Őrség, Göcsej. (2) Hetés, Göcsej. Hetés: Szijártóháza, Szombatfa, Gáborgyánháza, Bödeháza, Göntérháza, Hídvég, Szentistvánlak. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

a) nem b) nem (1) Hetés: pikuk, pikók. (2,3) Resznek: zsirkák. Bárszentmihályfa: kutyakergető Bárhely (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szombatfa, Bödeháza, Szijártóháza, Külsősárd, Belsősárd. Jelentős az összeházasodás. (1) Minden környékbeli faluval. (2) Szijártóháza, Szombatfa, Gáborgyánháza, Bödeháza, Göntérháza, Hídvég, Szentistvánlak. Egyszer egy télen 5 hetési faluból és Rédicsről valók 54-en esküdtek, 27 pár. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csesztreg, Zalabaksa, Lenti, Resznek, Nemesnép. (1) Körmend, Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Zalalövő. (2) Lenti, Resznek, Nova (ősszel, tavasszal). (3)

b) Piacra:

Lenti (1) Nem jártak, maguk termeltek. (2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szécsisziget (szeptember, május, Szentkereszt-búcsú). (1) Belsősárd, (Jézus Szíve), Lentiszombathely (alkalmanként, szentelésekkor). (2) Lenti, Csesztreg, Belsősárd, Hetés, Rédics (Pünkösd Hétfőn)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Vasvár. (1) Búcsúszentlászló (szeptember 8. utáni vasárnap, Könnyező Szűzanya miatt), Vasvár (Nagyasszonykor, mert Szent Kút van ott, ahol a Szűzanya megjelent). (2) Búcsúszentlászló, Vasvár, Sümeg, Iklódbördőce, Iklódbördőcén egy ember elészántott egy Jézus-faszobrot, elvitték a pákai vagy a szécsiszigeti plébánosnak, de az kidobta a tyúkülőre, a szobor végül visszament oda, ahol találták. (3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Kisbérre, Bábolnára (1), Baranyába, Somogyba (2), Győr-Sopronba (3) jártak summások mindenféle munkára áprilistól novemberig. Lentibe a fűrészetelepre.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A majorba jöttek pl. Szemenyéről, Alsólendva környékéről. (1,3) Ide nem szoktak jönni. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek eladásra. Nem dolgoztak eladásra. Csak a fölösleget adták el kereskedőknek, akik ide jöttek. (3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Szövőbordát Kerkakápolnán. Kerkafalván csináltak, favillát Bödeházán. A többit maguk készítették. (1) Csak a szövőbordát vették, a licsésektől (Lendva környéki horvátok). (2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemér, Szentgyörgyvölgy, Kógyár. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Licsések(horvátok Lendva mellől): szövőbordát, licsit árultak. Favillaárusok. Edényfoltozók: volt egy Deák nevű Szombatfából, később cigányok. Csuha bácsi nevű ember cipőfűzőt, üveget, s egyebet árult. Bazárárusok hoztak szentjánoskenyeret. Bálizsok (ruszinok Kárpátaljáról) huzatot, kendőt. Kógyárról, Szentgyörgyvölgyről tejesfazekat, bögrét (mindezeket csereáruért adták).

b) Honnan jöttek?

Licsések: horvátok Lendva mellől. Csuha bácsi Trencsényből. Bálizsok: ruszinok Kárpátaljáról. Kógyárról, Szentgyörgyvölgyről tejesfazék, bögre árusok. Edényfoltozó Szombatfalából.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Licsések,favillaárusok, edényfoltozók, bazárárusok, bálizsok.

d) Mit árultak?

Licsések:szövőbordát, licsit árultak. Csuha bácsi cipőfűzőt, üveget, s egyebet árult. Bazárárusok hoztak szentjánoskenyeret. Bálizsok huzatot, kendőt. Kógyárról, Szentgyörgyvölgyről tejesfazekat, bögrét (mindezeket csereáruért adták).

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybeliek Dedeshegyre, Gosztolára, Lentibe, Tenkére jártak. A helyi szőlőhegyre, Tenkére jártak Szombatfából, Bödeházáról. (1) A helybelieknek volt: Lendva, Tornyiszentmiklós, Tormaföld, Lendvadedes, Lendvakecskés. Mások jártak az ittenire: Csentésről, Hármasmalomról, Völgyifalusról. (2) A helyieknek volt: Tenke, Dedeshegy, Lentihegy, Gosztola. Az ittenin volt: Csesztreg, Kutos. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi szőlőhegyre, Tenkére jártak Szombatfából, Bödeházáról. (1) Mások jártak az ittenire: Csentésről, Hármasmalomról, Völgyifalusról. (2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ó-temető 1923-ban szűnt meg, marhavásártér lett. Új temető (amit ma is használnak). Farkas Lajos az előző plébános talált olyan iratot, miszerint régen a templom köré temetkeztek. Major István telkén állítólag találtak avar kori ülő csontvázakat. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Június 24. Szent István, szeptember 29. Szent Miháy: mindkettő jégverés emlékére. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általánosan volt 2-3 levelű. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel, kb. 5 vetőgép volt a faluban. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, de ilyen néven nem ismerik, takarítófának nevezik. (1,2,3) Volt néha villás is. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból is 21 kéve egy kereszt. (1,2,3) Kb. 10-20 kereszt egy kepe. (1) Változó számú kereszt egy kepe. (2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú kereszt egy kepe. A termést keresztben mondták. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda hívott munkásokat (szomszédokat, ismerősöket). (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2 hosszú rúdra tették, odavitték a kazalhoz, villával fölrakták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború óta. (1,3) „Mikor a földeket elvették.” (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940 (+- 10 év) óta. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet forgatták, az időjárástól függött hányszor, majd „baglyákba” rakták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénásruha, szénahordóruha = köcölle. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga(1,2), igavonó(3),

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg(1,3), nyakszeg(2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

küllő(1,2), járomszeg(3) d) befa(1,2,3) e) igaalja (1), igafa(2),

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Használták sokan, mikor elfogyott a szalma tavasszal. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Tavasszal.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak szügyre erősítettet alkalmaztak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér volt a tehérhordó, a kocsi „luxus” vagy pl. krumplit vittek vele. (1) A szekeret tehén vagy ló húzta, a kiskocsit csak ló. (2) A szekér terhet szállít, ló, ökör, tehén húzza. A kocsi embert szállít, ló húzza. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hossziszekér volt, kinyújtva 4,2 vagy 5 m. Vendégoldal is volt, de csak ritkán. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánc, hátul kötél. Mást nem használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Csak rövid szekéren volt (az meg itt ritka), azon enyhén ívelt. „Srágla”. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Olyant használtak, mint 2. rajzon lévő.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak egyszerre kettőt, hármat is. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsjétör, zsjéter (az új neve: fejke, fejőke). (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, na

b) terelik jobbra

Csáli!

c) és balra

Hokk!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocanenenene. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipinenene, pityikámnenene, pizsikane. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén (ha elküldik: „nemmész?!”) (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Először vágó, utána tilu vagy sukk. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő gyakoribb vagy/és ferde rokka. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Tudtuk szerint mindig itt volt. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Még vannak a faluban boronaházak: Petőfi u. 2. Pálfi Józsefné Stángli Terézé volt, aki 1974-ben meghalt. Most a lánya családja használja nyaralónak, rendben tartják. Mai tulajdonos: Dorcsák László, Emőd, Kossuth u. 28. Állítólag 1825 volt ráírva az elejére, már nem látszik. Lsd. Tarnay Tünde felmérését. Műemlékké nyilvánítása folyamatban. (1) Petőfi u. 17. Horváth Dezsőné lakja, aki az 1970-es években költözött oda. Szerint (egy már nem látszó felirat alapján) a ház 200 éves. (2) Lakatlan, romos boronaházak: Kossuth u. 19., Petőfi u. 19., 21. (3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé téglából építettek kéményt. Az I. világháború óta csak zárt kéményt építenek. (1,3) A füstöskonyhában a fal mellé építettek zárt kéményt. Az 1860-as években már csinnáltak zárt kéményeket. (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ahány helyiség volt, mind a pitvarra nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban keresztmestergerendás ház. Pl. a Petőfi u. 2. sz. alatti boronaházban még van is. Hogy földfalú házaknál volt-e, nem tudják. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Kb. 1920-tól lett általános. (1,3) Az 1880-as évektől már van. (2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után lett általános. (1) A 60-as évektől lett általános. (2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Padlószintre. (1,2) A majorban 70 cm padkája volt. (3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A sima téglalap alakú volt az általános. Gyakori volt az L alaprajzú. Hatszögű pajtája csak a plébániának volt. (1) Téglalap alakú volt az általános. (2,3) Leeresztett oldaltoldású pajta volt, de nem a „torok”-nál volt a toldás, hanem a téglalap egyik rövidebb oldalánál.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Két ág közé fogták az aljánál „bürügli”-vel. (1) „Szénvanyú” = kurogla volt. (2) Séroklit vagy sütőlapátot használtak. (3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem, csak gyalulva. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ-esítés óta. (1,3) 1952-53 tájt, a beszolgáltatások miatt. (2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b)vesszőíves (1,3), az a)csillagos és c)egyéb formájú (2).

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A b)forgórészeknél keskenyítetthez hasonló volt, de már nincs meg. (1,3) Már nincs meg. (2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinakását, köleskását csináltak, de gánicának csak a kukoricagánicát nevezik. (1) Csináltak gánicát hajdinából, keményre főzték, tejjel vagy vöröshagymás zsírral fogyasztották. (2) Hajdinából dödöllét csináltak. (3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Semmi töltetlenre nem emlékeznek. (1) Tömör, kerek, „szentelt cipó”-t meg perecet. (2) Sima, egyenest. (3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az I. világháború utántól. Sok paprika, zsírban megsütik, rá tojást tesznek. (1) Sok paprika, vöröshagyma, rizs, paradicsom. (2) Sok paprika, paradicsom, hagyma, kolbász. (3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Amíg vissza tudnak emlékezni, azóta, tehát az I. világháború óta biztos. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Nem emlékszik. (1) Perec, „rúd-kalács” (beigli). Édesanyja még 1942 előtt a karácsonyi asztal alá vékában kukoricát, búzát, rozsot, zabot, árpát, ekevasat, szénát, szalmát tett, mindezeket szentelt vízzel megszentelték. Az asztalra két terítő tett, közéjük meg valamit, amire nem emlékszik. (2) Mézesek, beigli. (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az I. világháború után szűnt meg, akkor is már csak öregek hordták. (1)

b) Hány szélből készült?

Viseltek, 4 szélből készült, 2 köténnyel hordták. (2)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A II. világháborúig. De van a faluban egy 96 éves néni, aki Kerketót faluból jött ide férjhez, ő még mindig abban jár. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Régen szoktak, úgy a II. világháború, az 1950-es évek óta nem. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem tudja. (1,3) Az 1950-es évekig kb. (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Volt ilyen, pl. náluk is: párhuzamos a két ágy, és köztük van az asztal. (1,2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsang, november (őszfarsang), húsvét után (zöldfarsang).(1) Ősszel. (3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtkor nem tartottak és melegben sem (mert az ételek megromlottak volna). (1)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (ritkán, mert azt megszólták), vasárnap (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Otthon egyidőben volt, később először a menyasszonynál, aztán a vőlegénynél. Éjfélkor vitték át a lányt.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egyenrangú volt a két helyen. (1)Szerintük a lányos háznál tartott nászebéd a fontosabb. (2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Ha egyszerre volt, rokonság szerint oszlottak meg a vendégek.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Kultúrban, vagy sátrakban az udvaron.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 15 éve szokás a kultúrban tartani, vagy sátrakban az udvaron. Szombat délutántól vasárnap estig szokott tartani. Egyszerre a két vendégsereg. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vendéghívó ment előtte egy héttel (bot, bokréta), a két családtól két külön ember (legény).

b) 1930 körül:

Meghívót küldenek (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem tudnak ilyenről. (1,3) Homályosan emlékeznek olyanra, hogy eltörtek tányért, mondván: „A tányér törjön el, de ők ne vesszenek össze!” Másik változat szerint éppenhogy nagyon kellett vigyázni a tányérokra (az ifjú pár két tányérjára), nehogy eltörjenek, mert akkor ők is összevesznek. (2)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

„A tányér törjön el, de ők ne vesszenek össze!”

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigányokat hívnak Belsősárdról.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, bőgő, hegedű, kontra.

c) Hány főből állott a zenekar?

3-6 fő.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika csak mostanában van. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

1920 körül még volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Nem alakos, lopott fára térdeltek, később azt tették a tojó alá. Szárított gyümölcsöt kaptak. „Luca, Luca kity-koty Galagonya kettő Luca, Luca három A pálinkát várom Nemsokára hajnal lesz Kendtek lánya szajha lesz.” (1,2) „Luca, Luca kity-koty Kalamonya kettő Az én monyom kettő Nemsokára hajnal lesz Kendtek lánya szajha lesz Luca, Luca három A pálinkát várom Ha nem adnak pálinkát Levágom a gerendát Ha nem adnak körtét Elviszem a Böskét.” (2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem szoktak. (1,2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

1-2. (1) 10-15. Nincs az összlakosság 1 %-a. (2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:]]

[[Kategória:]]