Olmód

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. November
Adatközlők:	(1.) Mersich János, 1908. Olmód
	(2.) Mersich Izidorné Poropatich Anna, 1923. Olmód
	(3.) Király Dömötörné Mersich Matild, 1920. Olmód
	(4.) Grozner Jánosné Mersich Margit, 1922. Olmód
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezését, úgy hallották szüleiktől, hogy 600 éve keletkezett. Valamikor egy kolostor volt a mellettük lévő erdőben. Azt nem tudják, hogy milyen rendé. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mersich, Herbocih, Slavich, Karlovich, Kolonich. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülésről nem tudnak, csak annyit mondanak, hogy régen 240 körüli volt a lakos, ma pedig már csak kb. 75 fő. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magukéhoz leginkább hasonló településnek Horvátzsidányt és Peresznyét tartják. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu beletartozik a Répce mentébe. Olmód olómbányája miatt kapta ezt az elnevezést. Népcsoporti hovatartozásuk horvát (krobót). (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Felső és Alsócsatárról tudják, hogy a Pinka völgyében vannak. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek, Csepreg a bőrgyáráról volt híres, Büköt pedig gyógyvízéről ismerik. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Olmódot azzal csúfolták, hogy „sündisznósok”, hogy a toronyban sündisznót nevelenk. A zsidányiakat „gáncásoknak” csúfolták. Állandóan gáncát ettek. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni a következő falvakból szoktak: Peresznye, Horvátzsidány, Kiszsidány, Malomháza, Farankó, Pervány. Olyan nem volt, hogy valami miatt ne házasodtak volna. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd (1,2,3,4)

b) Piacra:

Kőszegre szerdán és szombaton (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zsidányba Szent Jánoskor, Peresznyére Szent Egyed napján, Olmódon Szent Mártonkor van a búcsú. (1,2,3,4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Szoktak járni munkára a faluból, Kőszegre szőlőt kapálni, vagy pedig uradalmi majorokba jártak messzebbre is cselédeskedni, szolgálni. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem szoktak jönni munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Néhány dolgot készítettek eladásra is. Ezek: seprű, zsombor és silinga. (1,2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Arról tudnak, hogy Csepregen volt a cserepes, de a nevére nem emlékeznek. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az alábbi vándorárusok jártak a faluba: drótos tótok, edényfoltozók, paprikások, a fazekas Csepregről. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Csepreg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

drótos tótok, edényfoltozók, paprikások, a fazekas

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlők csak kis mennyiségben voltak a faluban. Nagyobb szőlőbirtokok nem voltak. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Temető egy van csak a falu elején. Nem tudnak más temetőről. Emberi csontokat nem találtak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat nem találtak. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe a búcsúi ünnep Szent Márton napján. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak egyes faboronát is, de már használtak a 2-es és 3-as vasboronát is. (1,2,3,4)