Szentivánfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. január
Adatközlők:	(1.) Tóth Jánosné, 1922.
	(2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu (3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád (4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kovács, Dömötör, Tislér, Nagy. Már régebbi család lehetett a Vacskó, mert 1850-ben vettek egy házat, melyet már régóta Vacskó-háznak hívtak. A Bezerédy család a 17. század óta volt a faluban. Az 1940-es években 270 lakosa volt a falunak. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről. A cselédmozgást említik. A falu jelentős része cseléd- és zsellér ember volt. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepítésről, illetve kitelepülésről nem tudnak. Viszont 1944-ben a Bezerédy-kastély volt a nyilasok központja. Rengeteg zsidó és más munkaszolgálatost hoztak a faluba. Többet közülük nyilvánosan végeztek ki. Sok embert elástak a dögkutnak nevezett állattemetőbe. A faluban 10 családot minősítettek kuáknak, őket átmenetileg elzavarták a házaikból. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Uraiújfalut, Vámoscsaládot sorolják Szentivánhoz hasonlónak. Oka: ezek is földműveléssel foglalkoztak, egy jegyzősége volt a három falunak, az orvos, iskola, templom közös volt, a katolikusok Vámoscsaládra, az evangélikusok Uraiújfaluba jártak templomba. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Rábaköz határán van. Nem tartozik a Rábaközhöz, de az árterületéhez igen. Az egyik földdarabot (Uraiújfalu határában) „Bárnevolna” földnek hívják, mert gyakoriak voltak az árvizek. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Legközelebb eső rábaközi falvak: Rábapaty, Nick, Beled, Vica. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A faluban a 17. század óta élnek a Bezerédyek. Ez a nemesi család délről jött Somogyból vagy Baranyából. Két kastélyuk is volt a faluban. A várkertben gyönyörű fenyők voltak. Ezeket a II. világháborúban kivágták és hidat építettek belőle. E családból származott Bezerédy Amália, aki az első kisdedóvóként létrehozta. A faluban Szelestey kastély is van. A falu temploma a 13. Századig vezethető vissza, valamikor a templomkertbe temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. Néhány éve a plébános engedélyével néhány helybeli ásott, csontokat találtak. Uraiújfaluban két uraság lakott, mindkettőnek kastélya volt. Egyik Ajkai Elemér, a másik Wágner. Répvecsáfordán (ma Répcejánosfa) lakott a soproni főispán, Simon Elemér. Ezt az embert annyira szerették, hogy gyakran hívták keresztapának a falubeli gyerekekhez. Répcelaktól Csorna felér 9 uradalom volt. Nick határában épült a Műgát, a 30-as évek óta szabályozzák vele a Rábát. A Ragyogóhídnál (Rábán) volt egy csárda, ez volt Sobri Jóskáék kedvenc találkozóhelye. Szentivánfán a 3. földbirtokos Vidos József volt (Bezerédy, Szelestey). (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Konyban a község bikáját felhúzzák a templomtoronyba: kanyarít,mint a konyi bika, húzd komám, kanyar ám, konyi bika harap ám. Vámoscsaládot hívták Hársfának. (Talán mert nagy hársfák voltak a faluban és gyógynövényeket használtak.) Úraiújfaluban van a „Bárnevolna”-föld (gyakran elöntötte a Rába). A faluban szindaraboztak a fiatalok Horváth Pista volt a Kóbi, rajta is maradt. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. A két háború közötti időszakban már gyakoribb a vidéki házasság. Leggyakrabban Úraiújfaluból, Vámoscsaládról, szórványosan Sáriból (ma Sárvár), Jákfáról, Ostffyasszonyfáról. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Ivánegerszegre jártak leggyakrabban. Itt minden negyedév első szerdáján volt országos állat- és kirakodóvásár. Jártak még Cellbe, Sárvárra, utóbb Hegyfalura. Állatot venni elmentek Pápára, Vasvárra, Tüskevárra, Somlóvásárhelyre is.

b) Piacra:

Nem jártak piacozni, ahhoz túl messze volt a város.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluba Keresztelő János fejvételekor (Péter-Pál előtti vasárnap) van a búcsú. A legények 2-3 faluig jártak el búcsúba. Úraiújfalu Jézus Szíve, Vámoscsalád Szent Márton, Hegyfalu szeptember, Ostffyasszonyfa Nagyasszony, Nick Anna-nap, Vasegerszeg 3 búcsú is van, Jákfa, Csönge Szent Mihály, Paty Kisasszony napján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cellbe mentek búcsújáróhelyre évente kétszer, Kisasszonykor és Mária nevenapjakor. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Szinte minden lány volt valahol szolgálni. Leggyakrabban Budapestre mentek, de előfordult, hogy Sopronban, Szombathelyen voltak. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. Zsellérek is dolgoztak az uradalmakban. A Rába szabályozásánál az 1930-as években szinte minden fiatal dolgozott. Ekkor terjedt el a faluban a bicikli. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Az uradalmakba jöttek cselédek, de ez nem jelentős, mert állandó cselédek voltak általában. A II. világháború előtt nem voltak summások, után a vendek jöttek az uradalomba. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Saját használatra télen kötöttek kosarat.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Saját használatra télen kötöttek zsombort, söprűt készítettek, sütőlapátot, stb.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Eladásra Alsópatyon kötöttek kosarat. Ma is. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az ivánegerszegi és a sárvári Simon-Júdás vásáron vették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos-tótok jártak Trencsényből, hátukon deszkatáblában hordták a szerszámaikat. Csornáról rongyos zsidó járt, ruhát, méterárut hozott 2-3 havonta. Szegény zsidó edényeket hoztak, rongyért cserélték. Ebbe később a cigányok is bekapcsolódtak. Német tikászok jöttek, au-au ezt kiabálták. Malacos Ferkó Jákfáról. Teknővájó, köszörűs cigányok jöttek. Nickben sok cigány lakott. Paprikások jöttek papucsban Szegedről. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Trencsényből, Csornáról, Jákfáról, Nickről, Szegedről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos-tótok, rongyos zsidók, német tikászok, Malacos Ferkó, teknővájó, köszörűs cigányok, paprikások.

d) Mit árultak?

Ruhát, méterárut, edényeket, baromfit, teknőt, paprikát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy működő temetője van a falunak. Valamikor nagyon régen a templomkertbe is temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templomkertből kerültek elő csontok. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?