Csehi
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. június |
| Mikrotáji kutatás: | Csehi |
| Adatközlők: | |
| Balogh Rudolf | |
| Balogh Mária | |
| Nagy Margit | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nincs válasz.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Koncsek, Talikter, Bőke, Dóczi, Györe.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nemzetiségek nem települtek be.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból elköltöztek nősülés és munka miatt.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Bérbaltavár, Csehimindszent.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység az Őrség, népcsoport nincs.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községről nem tudnak.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falunak csúfneve nincs.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Átházasodás szomszédos falvakból volt.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvár, Rum, Mikosszéplak
b) Piacra:
Szentgrót, Vasvár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvár, Zalaszentlászló, Cell.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Munkára uradalmakra jártak: Mikosd, Csehimindszent. Ide nem jöttek dolgozni.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nincs válasz.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a
b) vesszőkosarakat
Eladásra nem készítettek kosarakat.
c) szalmafonatú edényeket
Edényeket, csak saját használatra.
d) szövőbordát
n.a
e) favillát
n.a
f) fagereblyét
n.a
g) faboronát
n.a
h) egyebet?
n.a
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeket Körmend vidékéről szállítottak.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok nem jártak.
b) Honnan jöttek?
n.a
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a
d) Mit árultak?
n.a
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlők saját határukban voltak.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Temetőket nem találtak. Egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: május 20., jégverés ellen.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2-3 ágú boronát használtak általában.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gabonát géppel vetették általában.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszát használtak.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötő fát használtak, amely egyszerű, kihegyezett fa.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak keresztbe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: 21 kévéből áll.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Csép nyele: 155 cm felett.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részesmunkások dolgoztak, általában csapatban.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát a) nyárssal hordták kazalba.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése a 60-as évek után szűnt meg.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése a 60-as években kezdődött.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás menete: elhintették, átfordították, összehúzták, összerakták boglyába. Állvány nem volt.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Napi száraztakarmányt villával, kézzel hordták.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
körpő
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a
c) Melyik évszakban?
Almozáshoz tavasszal használtak falevelet.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: gazdasági munkánál használták. Kocsi: sárga kocsi.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Szálas takarmányt szállító szekér hossza: 400-450 cm.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a kocsin keresztül, négyszögletes fa segítségével történik, csörgőlánccal forgatják.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nincs válasz.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Szekérkast használtak. kettőt is.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Tehenet, ökröt is vasaltattak: tavasszal és nyáron.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséder.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Névvel indítják.
b) terelik jobbra
Hi!
c) és balra
Nejde!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Hűccs be!
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi!
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender, len törésére fából készült kendertörőt használtak.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
c) álló rokkát használtak.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Igen.
a) Hogy hívták ezeket?
Elkülönült házcsoport neve: Józsefmajor, valamint kisebb tanyák.
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A községnek mindig itt volt a helye.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Kijáratok a szabadba nem voltak, csak külön épületnél.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Kereszt-mestergerendás ház volt, már nincs.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Rakott sparheltek használtak általában a 60-as évektől terjedt el.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kockaházak építése a 60-as évektől lett általános.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Konyhából fűtött kemence volt, nem kályha.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét c) normál magasságú (50-70 cm) padkára építették.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Pajták alaprajza: téglalap.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villa használata: két ága közé fogták a fazekat b).
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát igen.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a II. világháború után szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Használatos kenyértartó forma: a).
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Vajköpülőt használtak.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina- és kölestörő ütője b) rajz.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából kását készítettek, de ritkán disznóval etették fel a hajdinát. Búza gálica: liszt pirítása, vízzel felengedve, zsírral meglocsolni.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Három ágú fonott és köralakú (kuglóf) töltetlen kalácsot szoktak sütni.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1920-as évektől kezdve gyakrabban késíztettek lecsót, paprikából került bele legtöbb. Nyersen fogyasztják 1930-as évektől.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
n.a
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyi sült tészta: kalács.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Széles gatyát ünnepre használtak.
b) Hány szélből készült?
n.a
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Derékban rögzített szoknyát réklivel, blúzzal 1960-as évekig hordtak az asszonyok.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Vászonszövés: férfiak eladásra, asszonyok saját részre.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Fejkendő viselete ma is szokás az idősek között.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 70-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek. Még most is szokás 2 ágy párhuzamos elhelyezése.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Esküvőt farsangon, ősszel tartottak.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön egyáltalán nem tartottak.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a lányos háznál tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Főétkezés a vacsora.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül a lakodalmat nem otthon tartják, vendéglőben, kultúrházban.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ld.: a pont.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
közvetlenül (vőlegény, menyasszony, szülők)
b) 1930 körül:
szintén közvetlenül
4.6.
Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés nem volt.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenészek: változó (helybeli és más falusiak).
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, cimbalom, harmonika.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án, ma már nem nagyon.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés már nincs.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Legények regöltek.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
3-4 öreglegény szokott lenni.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
X jellel díszített tejesfazék volt ismeretes.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napi szokás: beöltözés lánccal, bottal.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, kis Jézus.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Állatok védőszentje nem ismeretes.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kisgyerekek ijesztgetése mumussal.
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás nem ismeretes.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Holdban nem láttak semmit.
