Csernelháza

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. október
Mikrotáji kutatás:	Csernelháza
Adatközlők:
Karvalits Ferenc, 1923, Csernelháza
Fülöp Antalné, Kóbor Rozália, 1919, Damonya
Fülöp Antal, 1925, Csernelháza
Kóbor Ferencné, Kovács Ilona, 1909, Csernelháza
Németh Gyuláné, Kovács Margit, 1914, Csernelháza
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Semmiféle hagyományról nem tudnak, ami a falu keletkezéséről szólna. A falu valaha Chernel-birtok volt.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legősibb családok a Karvalits, Horváth, Fülöp. A Karvalitsok valahonnan Szerbiából származtak, de már a dédszülők is a faluban laktak.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú vagy csoportos betelepülés nem volt. A II. vh. után jöttek családok a faluba.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem települtek ki a faluból. Néhányan mentek el a 30-40-es években.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Mesterházát és Répceszentgyörgyöt említik. Mindkettő kis település. Répceszentgyörggyel egy fárába tartoztak, ide jártak iskolába is.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Répcemente: Bő, Bük, Gór, Damonya, Chernelháza, Csepreg, Zsira, Répcevis, Hegyfalu, Geresd, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Szakony, Mesterháza. Ide soroljuk az ausztriai Locsmándot is.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak szomszédos tájegységről.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Batthyány gróf, először az országban, Ikerváron vezetette be a villamos áramot. Hegyfalu a nagyságával tűnik ki a környező falvak közül. Mesterházán „uraságok” laktak.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Chernelházadamonya – belefér egy zsomborba. (Damonyát Csernelházával 1926-ban egyesítették.) Pósfa puff, faluvégén durr! A bőiek Damonyát Misekereső-damonyának hívták. A faluban mindenkinek volt „mellékneve”: Fülöp Antal – Szikra, Horváth – Totyere, Horváth – Turuszli. A Horváthoknak hívták Szecskavágóknak is. A chernelháziak Damonyára házanként mondókát találtak ki: „Szélül lakik a Matóca, Mellette a Mátyás Miska. Szennyes Pista rossz szekere. Krumpliból van a kereke.” (töredék) (Mind melléknevek)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leggyakrabban a szomszédos falvakból házasodtak az emberek: Lócsról, Répceszentgyörgyről, Górból, Ölbőről. Inkább asszonyokat hoztak a faluba, a legényeket nem engedték kiházasodni. ű

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Répceszentgyörgyre, Bőbe, Hegyfaluba, Sajtoskálba jártak vásárba. Ezeken a helyeken évente 2-3 vásár volt.

b) Piacra:

Piacra Csepregre, Sárvárra jártak. Eladni nem vittek, legfeljebb állatokat.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszédos falvakba jártak búcsúba: Damonya – Vendel-napi Sajtoskál – Péter-Pál Répceszentgyörgy – Szent György Bő – Imre herceg Ölbő – augusztusban Szeleste – -II- Gór – szeptemberben Hegyhalu – -II-

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Processzióba jártak Vasvárra, Kiscellbe, az I. vh. előtt Mariazellbe.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem jártak el idénymunkára az emberek. A falu határában voltak cukorgyári földek, azon dolgoztak.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Mesterházáról, Bőből jártak dolgozni részesként. Főként az uradalmakba mentek, de a gazdák is fogadtak fel.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Volt, aki kocsikast is csinált, de csak saját használatra.

b) vesszőkosarakat

Nem

c) szalmafonatú edényeket

Igen, zsombort, de csak saját használatra.

d) szövőbordát

n.a

e) favillát

n.a

f) fagereblyét

n.a

g) faboronát

n.a

h) egyebet?

Kötöttek söprűt, vékát, kópicát, méhkast, kefét, szintén saját felhasználásra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az edényeket a vásárokon vették. Talán őrségi fazekasok csinálták. Kumetes szekerekkel hozták a faluba a cserépedényt. Rongyért, vasért is árultak. „Fejér edényt, rossz vasért Muki szekerén, Muki meg a bátyja ül a tetején” Rábakovácsiból hordták szekéren.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorköszörűsök, drótos-tótok járták a falut.

b) Honnan jöttek?

n.a

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Borgyus zsidók, tyukászok, drótos-tótok.

d) Mit árultak?

A tyukász baromfit, tojást vásárolt, a „Borgyus zsidók” állatokat vásároltak, továbbá edényt, üstöt foltoztak, drótoztak, ollót, borotvát éleztek, meszet árultak

1.17. A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A környéken nincs szőlőhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== Két működő temető van, az egyik a damonyai részen, a másik a csernelházin. A „régi temető” É-ra kb. 1,5 km-re van a falutól. Ide már a 20-as években sem temetkeztek, néhány éve a megmaradt sírköveket elszállították és a területet felszántották.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falu határában szántottak ki római-kori síremléket.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu búcsúja júniusban van (Jézus szive). Egyéb fogadott ünnep nincs.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két-három levelű boronát használtak túlnyomórészt. Általában lófogatja volt a gazdáknak.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Volt néhány öregember, aki még jobbnak tartotta a kézit.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Szinte már mindenki géppel vetett.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az „a” és a „c” fajtát egyaránt használták. Az „a”-t kaszagráblának vagy gráblás kaszának hívják, de itt csak két ága van. A „c”-t kaszatakarónak vagy csapónak hívják és pillangósok kaszáláshoz használták.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kézi kaszálásnál mindenki használta a kévekötőt.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből rakták a keresztet. 2 láb volt egy kereszt.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztből állt. „Kimennyit hordott össze”: milyen volt a termés. Nem kepében, hanem keresztben számoltak.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140 cm hosszú volt a csép nyele.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A csépelésnél „összesegítettek” egymásnak. A II. vh. után már részescséplők voltak.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták be, volt már néhány helyen elevátor.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Haldinát nem termeltek sosem. ű

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A háború (II.) után volt aki eke után vetette, de sohasem terjedt el. ű

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a füvet, a rendet „elverték”. (A pillangósokat renden hagyták.) Amikor a teteje megszáradt, „megbörzögették” (felrázták). Ezután összeboglyázták. A boglya egy éjjel „aludt” kinn, aztán lehetett behordani. ű

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A szalmát általában pajtában tárolták. Vasvillával, bakszekéren, puttonykosárral hordták az istállóba. ű

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Vonyó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Kisebb gazdák, akiknek nem volt elég szalmája, gyűjtött csalitot, egyébként nem jellemző.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a

c) Melyik évszakban?

n.a

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Kizárólag tartóláncot használtak. Kumetot, nyaklót csak az uradalomban. (1,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret mezőgazdasági munkára használták. A kocsit csak személyszállításra. Kiskocsi, parádés, kocsi, hintó.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 méter hosszú oldalas szekérrel szállították.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Néhányan használtak saroglyát. Ez egyenes volt. Egész rövid saroglyát használtak elől lábtartónak. Ez enyhén ívelt volt. Csak a II. vh. után tettek hátra saroglyát.

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

Kocsikast egyet használtak, csak személyszállításhoz tették fel. Betakarításhoz subert használtak.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Évente legalább kétszer kellett patkolni. A jármos marhákat patkolták. Az első lábaira félpatkót tettek.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee

b) terelik jobbra

Hikk

c) és balra

Hejsz 

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca Coci Coca-ne

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi Pi-pi-ne Ne-ne-ne

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Morzsi, lee Nevén.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendert és lent csak nagyon régen termeltek, az ő nagyszüleik. Ismét csak az 50-es években kezdtek termelni. Kendervágót, tilót, gerebent használtak.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az „a” fajtát használták.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Soha nem voltak elkülönülő házcsoportok. A falu mindig ezen a helyen állt.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Sem borona, sem sövényfalu házról nem tudnak. Csak tömésházak voltak a faluban. Később ezt náddal „bevágták”. Ilyen ház ma is van néhány.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöskonyhákat elbontották. Kemencéket raktak, a kéményt a fal mellé. Az 1800-as évek végén voltak még füstöskonyhák. Zárt kéményt a 20-as évek óta építenek.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi házaknál nyitott folyosóról nyílt a bejárati ajtó a konyhába. A konyháról nyílt a szoba. A kamra nyílhatott a folyosóról is, de általában már ez az ajtó is a konyháról nyílt.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A régi házak mind keresztmestergerendások voltak (a tömésházak).

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

„Régen, talán száz éve” építették a rakott sparhelteket. Az 1910-20-as években építették be őket. 40-50 éve még sok volt a faluban.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es években kezdték építeni a „kockaházakat”. A 30-as évek óta nem épülnek egysoros házak.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem igen emlékeznek már rá. „Bubos” még volt a nagyszülők házában.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemence a padló szintjére épült.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták elkülönültek a háztól. Téglalap alapu „egyenes” pajták voltak. Legtöbbször lábra építették, a láb gyakran volt téglából. A pajta végén „leeresztő”, pajtafia volt.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem emlékeznek ilyen villára.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát sem egészben, sem lereszelve nem tettek el. Levermelték, mint a krumplit. Általában állati tápláléknak használták.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát lereszelve tették el.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es években még sütöttek kenyeret háznál, a 60-as években szűnt meg véglegesen.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Volt aki teknőben tárolta a kenyeret. Mindhárom kenyértartó előfordult a faluban. A „c”-t tartják a legrégibbnek.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt. Fületlen és egyfülü változat is volt.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették fel.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinát nem termeltek, kölest emberi tápláléknak nem használták. Kukoricából készítettek gáncát (sterc), kását.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek. Húsvétkor a kemencében vert perecet sütöttek.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A megkérdezettek gyerekkorában nem ettek gyakran lecsót. Nem is volt sok paprika, paradicsom. A II. vh. után terjedt el a lecsó fogyasztása. 10-15 nagyobb paprikához 2-3 paradicsomot, egy közepes vöröshagymát számítanak. Nagyon gyakran tojást ütnek rá. Szokás tejföllel leönteni.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyersen paradicsomot, paprikát a 40-es évektől esznek. Előtte nem igen termeltek.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos kalácsot, beiglit.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A 20-as évek végén még ünnepnap is hordták a férfiak a gatyát, de hétköznapra a 40-es években is felhúzták.

b) Hány szélből készült?

n.a

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A múlt században született asszonyok életük végéig szoknyában, rékliben jártak. Az 50-es években még hordták az idős asszonyok.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok csak fontak otthon. A faluban nem volt takács, más falvakba vitték megszövetni.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt szigorú szokás, de „nem volt divat a hajadonfő”.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 40-es évek végéig az ágyak egymás végébe voltak téve, azóta (most is) egymás mellett vannak.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsangkor, tavasszal (főképp Húsvétkor) tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön, Adventben nem volt szokás.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

A legtöbb esküvőt hétköznap tartották (kedd, szerda, csütörtök).

b) 1930 körül:

Szombaton.

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalom mindig a lányos háznál volt. Másnap a férfi házánál is volt egy kis eszem-iszom azok számára, akik elkísérték az új asszonyt.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Délután tartották az esküvőt, estefelé kezdődött a lakodalom. Ekkor volt a vacsora. Éjfél után újra terítettek.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A 80-as években szinte kizárólag vendéglőben tartották a lakodalmat.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 60-as években terjedt el a lakodalom nem otthon való tartása.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfény, vendéghívó hívott a lakodalomba néhány nappal az eksüvő előtt. Ekkor azonban már mindenki tudta előtte, hogy ki lesz hivatalos.

b) 1930 körül:

A vőlegény-menyasszony hív. Meghívó-kártyával is hívnak. Ebben az esetben általában csak az esküvőre mennek el a meghívottak.

4.6.

Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A zenészeket Bükről, Csepregből hozták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, kontrán, bőgőn, sípon és cimbalmon játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

6-7 tagú volt a banda.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A 60-as évek végétől jött be a tangóharmónika.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A faluban két korcsport is járt lucázni. A gyerekek reggel, a legények este. A gyerekek kis csutak szalmát vittek magukkal, a legények egész bálákat bontotak meg, beszórták vele az egész udvart. Megesett, hogy egész szekereket szétszedve felvittek a háztetőre, majd ott újra összerakták. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok, marhák alá tette. Tíz évvel ezelőtt a gyerekek mér eljártak lucázni. „Luca-luca kitty-kotty Tojjanak a tiktok, ludtok! Jó üllősek legyenek, ha kikelnek bizsegjenek! Teheneik jó fejősek legyenek! Annyi tojások legyen, mint égen a csillag! Annyi csirkéjek legyen, mint égen a fűszál! Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz! Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda! Olyan hosszú kalbászok legyen, mint a falu hossza! Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva! Lányuknak akkora foga legyen, mint a törekrugó grábla! Akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó! Akkora feneke legyen, mint a kemence szája! Fejszéjek, furojok úgy megálljon a tövibe, Mint a szálfa a tövibe!”

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A legények Karácsony első napján szoktak regölni.

b) Meddig élt ez a szokás?

A 40-es években még élt a szokás.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények jártak regölni.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Eljöttünk-eljöttünk Szent István szolgái, Régi szokás szerint szabad megtartani? Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem. Amott keletkezik egy sebes folyóvíz, Körülveszi zöld selyem pázsit Azon legelészik csodaféle szarvas Csodaféle szarvas ezer ága-boga Ezer misegyertya gyulladva gyulladjék Altatva aludjék Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem. Itt is mondanának egy szép e leányt, Kinek neve volna ... volna Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem. Ott is mondanának egy szép legényt, Kinek neve volna ... volna Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem. Regöljük a gazdát vele az asszonyát Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem. Szegen van a zacskó, tele van huszassal Fele a gazdáé, fele a regösöké. Sütik a malacot, érezzük a szagát, Haj de jó volna, ha nekünk adnák a hátsó combját!”

Ünneplős viseletben voltak. Később tangóharmónika is csatlakozott hozzájuk.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Egy-két öreglegény mindig volt, de ez nem érte el a lakosság 1 %-át.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

A tejesfazék fülénél volt egy kereszt.

c) Hol szerezték be ezeket?

A csepregi fazekas készítette.

4.12

Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A legények álarcot húztak (papírkartonból maguk készítették), kifordított nagykabátot terítettek magukra, a kezüket bekormozták. Derekukon, kezükben lánc volt. Bementek a lányos házakhoz, ha sikerült megfogni egy-egy lányt, még meg is kötözték. Nem beszéltek, nehogy felismerjék őket. 2-4 legény járt egy bandában. A 40-es évekig élt a szokás.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Volt betlehemezés a faluban, de idegen gyerekek csinálták. A 30-as években már elhalt a szokás.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a Kankus! Elvisz a Mikulás!

4.17. Diódobálás

Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert szivott fel a hold.