Vámoscsalád

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. október
Adatközlők: (1.)Nagy Margit, 1919. Vámoscsalád (2.)Biczó Kálmán, 1916. Vámoscsalád (3.)Horváth József, 1917. Vámoscsalád (4.)Csorba László, 1922. Vámoscsalád	Gyűjtötte: Bedő Zoltánné		Wiki feldolgozás: Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A temetőnél volt a templom, ott élt a Vámos nevezetű család. Róluk kapta a község a nevét, valamikor az 1200-as években. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Biczó, Bognár, Kovács. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nick, Uraiújfalu. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Répce-mente tájegységbe tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységnek a Csáfordi erdőt említik. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községnek tartják Répcelakot a sajtgyáráról. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A vámoscsaládiakat „hársfásoknak” csúfolták. Ennek az a története, hogy mivel Vámoscsalád magasabban fekszik, mint a környező falvak, itt nagyon jó volt a termőföld, a többi, illetve környező falvak területének jó részét elöntötte a Répce és ez az öntéstalaj nem termett olyan jól. A Vámoscsaládiakat ezért nagyon megadóztatták és így elszegényedtek. A „hársfás” csúfolás onnan ered, hogy mivel a hársfa volt a legolcsóbb, a vámoscsaládiak mindig ott álltak sorba a hársfánál (ahol ezt árulták). (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni leginkább a környező falvakból szoktak: Bőből, Egerszegből. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

====a) Vásárra: ====Sárvárra heti vásárra (volt még a Simon-Júdás híres vásár), Beledbe minden hó első keddjén, Vasegerszegre negyedévente és Vízkeresztkor.

====b) Piacra: ====Sárvárra, Beledbe, Vasegerszegre.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====A környékbeli búcsúkra, itt Szent Mártonkor szokott lenni búcsú.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Celldömölkre szeptember 8-án Kisasszonykor, Márizellbe. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem szoktak máshova járni munkára. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide szoktak jönni munkára aratásra. Leginkább az Őrségből jöttek. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Itt nem készítettek ilyen dolgokat, a vásárokon szerezték be ezeket. (1,2,3,4) ====a) kocsikasokat====n.a.

====b) vesszőkosarakat====n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a. ====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====n.a.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az Őrségben készített cserépedényeket használták. (1,2,3,4)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====Jártak a faluba köszörűsök, tótok, meszesek (Undról), „rongyos zsidó” Sárvárról (Lővinger nevű), malackereskedők. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====Undról, Sárvárról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====faluba köszörűsök, tótok, meszesek, malackereskedők

====d) Mit árultak? ====n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Más falvak határában nem volt helybélinek, csak az itteniben. Másnak nem volt itt szőleje. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Másnak nem volt itt szőleje. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt régen is, egy van ma is. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Vendel napja, akit az állatok védőszentjeként tiszteltek. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Az egyes borona volt az általános, de az uradalmakban használtak kettes és hármas boronát is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===Kb. fele-fele arányban vetettek kézzel és géppel. A kis paraszt kölcsönkért a nagyobb gazdától 2-3 nap munka fejében. (1,2,3,4)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====általános

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A gereblyés kaszacsapót árpához használták, a hajmókot aratáshoz. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve volt 1 kereszt. A keresztek összerakása a föld elhelyezkedésétől függött.6-7-8 keresztet raktak egy kepébe általában. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 160 cm volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplés kalákában történt. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba, de használtak elevátort is. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem volt általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták rendre, megforgatták, majd petrencébe rakták, száradás után behordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

„Vakszekérrel” (fataliga) hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

====a) az iga felső fájának nevét: ====vonyó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====vonyószeg (1,2,3,4)

2.15.

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====Azok használták a csaritot, akik erdő mellett laktak, illetve akiknek erdejük volt és nem gabonaföldje. (1,2,3,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====n.a.

====c) Melyik évszakban?====n.a.

2.16.

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====Használtak tartóláncot. Az egyes és duplaláncot is használták. (1,2,3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: deszkás szekér, gazdasági munkákat végeztek vele. Kocsi: rácsos kis szekér. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4 m hosszú volt. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A leszorítás rudazókötéllel történt. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

2.21.

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====(rajz)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is használtak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szoktak patkoltatni. Csak a külső körmét patkoltatták, ha elvásott a nagy munkák idején. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséternek mondták. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

====a) indítják====Nee!

====b) terelik jobbra ====Hík!

====c) és balra====Hajsz! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu-tyu tyutyu. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Szuk le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilalót használtak. (1,2,3,4)

2.29.

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====Álló típusú rokkát használták. (1,2,3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

====a) Hogy hívták ezeket? ====A mai község határán egy elkülönülő házcsoport volt, a Keresztmajor vagy csúfnevén „Ürgemajor”.

====b) Miért volt így? ====n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek mikor bontották le az utolsót. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A legtöbb ilyen házat lebontották. Amúgy a falba építették a kéményeket. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon a bejáratok a tornácról: szoba, konyha, kamra. (rajz) (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Még ma is van ilyen ház a Pajteréké, 110 éves épület. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Már az 1900-as évektől kezdve általános volt. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kb. a II. világháború óta elterjedt a kockaházak építése. 1930 óta nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem emlékeznek rá. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú padkára építették a kemencét. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalap alaprajzú pajtát építettek. (rajz) (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem ismernek fazékkiszedő villát, ruhával szokták leszedni a fazekat. (1,2,3,4)

3.12.

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====Mindkettőt csak felszeletelve savanyították, hordóban. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====Mindkettőt csak felszeletelve savanyították, hordóban. (1,2,3,4)