Kávás
Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
1985. október | |
| Adatközlők:
1. Nagy Jánosné, 1900 2. Bokor Péterné, 1894 3. Györe János, 1896
Bicsák Istvánné | |
| Wiki feldolgozás:
Nagy Krisztina | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak, ásatások nem voltak, templomja nincs. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Vaski, Tuboly, Járfás, Szabó. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el a faluból. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Boncodfölde, Böde hasonló nagyságú települések. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrségről tudnak, itt van Velemér, Őriszentpéter, Őrimogyorósd. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Hagyárosböröndről, Hottóról, Zalaszentgyörgyről nagyobb számban. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmend, Zalalövő, Zalaegerszeg (1,2,3)
b) Piacra:
Zalaegerszeg (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaszentgyörgyre április 24-én (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 8., Csatár augusztus 15. és szeptember 8. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak el summásmunkára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jöttek ide summásnak. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
Készítettek saját használatra, eladásra nem. (1,2,3)
a) kocsikasokat
Saját használatra készítettek.
b) vesszőkosarakat
Saját használatra készítettek.
c) szalmafonatú edényeket
Saját használatra készítettek.
d) szövőbordát
Saját használatra készítettek.
e) favillát
Saját használatra készítettek.
f) fagereblyét
Saját használatra készítettek.
g) faboronát
Saját használatra készítettek.
h) egyebet?
Saját használatra készítettek.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A zalalövői vásáron őrségi fazekasoktól vásároltak cserépedényt. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások, meszesek, üvegesek, teknősök, drótosok. 1940 körül megszűnt. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Paprikások, meszesek, üvegesek, teknősök, drótosok.
d) Mit árultak?
Paprikát, meszet, teknőt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Van kisebb mértékben boncodföldi hegyen. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1870 előtt a hegyen volt a temető, 1870 után létesült az új. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A hegyen pinceásáskor több csont is került elő. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Május 29-én, Magdolna napján van a fogadott ünnep, jégverés ellen. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Faboronát használtak, vasboronát nem, a faborona egy levelű volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Nem vetettek géppel. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villásat, gereblyéset és hajmókosat is használtak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe, a keresztek összerakása a kepe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározott számú kereszt összerakva a kepe. 5-6-7 kereszt. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160-180 cm hosszú volt a csép nyele. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárson hordták a szalmát. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után megszűnt. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960 után. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált rendet elterítik, forgatják, ágylásba, majd petrencébe (boglyába) rakják. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Köcölével, buritóval (kosárral). (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonyófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Szinte mindenki használta.
c) Melyik évszakban?
Ősszel és tavasszal. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Volt tartólánc, majd később kezdték használni a nyaklót. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Előbb volt a tartólánc majd a nyakló.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek a trágya, takarmányrépa és más terhet szállító szekeret, kocsinak a személyek szállítására, vásárra járó szekeret nevezték. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-4,5 m hosszú volt, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel, más eszközt nem ismertek. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas 3 oldalú volt, alja volt, a szekéroldalak vonalát követte.
b) Használtak-e kettőt is?
Teherhordáskor kettőt használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azt a marhát, vagy ökröt patkolták, amelyik furt a lábával. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Jobbra: Nejde, hakk!
c) és balra
Nejde, hikk! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne, ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csak a nevén szólítják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolót, vágót, sulykot. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A község helye mindig itt volt, külön álló házcsoport nem volt. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község helye mindig itt volt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Van ma is boronaház. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Nem alakították át, ma is megvannak. Műemlékké vannak nyilvánítva. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Pitarba nyílt a ház valamennyi helyisége. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Van ma is a régi házakban. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A századforduló előtt. (1900 előtt.) (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű a századfordulón, a kockaház a 40-es években, sorház nincsen. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Tudnak, ma is van. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
n.a.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta, L alakú van, lecsapott végű is volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Két ága közé fogták a fazekat. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak egészben sem répát, sem káposztát. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem savanyítottak egészben sem répát, sem káposztát. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960 után megszűnt. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíveset és csillagalakút is. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört nyelű volt. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Gánicát készítettek: a hajdinalisztet megpirították, forró vízzel feleresztették, zsírral leöntötték. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3 ágút hosszúba, két ágút perecnek. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1945 után készítenek lecsót. 10 % hagyma, 20 % paprika, 70 % paradicsom. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot a 40-es évek elejétől fogyasztanak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Rétest vagy kalácsot. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen.
b) Hány szélből készült?
3 szélből készült gatyát viseltek. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as évek elejéig. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem kötelező, de ma is hordják az idősek. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Időseknél ma is így van. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor és szüret után.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben és nyáron nem tartottak. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (1,2,3)
b) 1930 körül:
Vasárnap (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Lányos háznál tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Ha előfordult, hogy két helyen is, akkor egyik nap a lánynál, másik nap a vőlegénynél. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Még gyakran háznál, de már étteremben is. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfények, szerdán és csütörtökön.
b) 1930 körül:
Jegyespár és meghívóval is 2-3 héttel az esküvő előtt. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt tányértörés. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Nem volt ilyen szokás.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt ilyen szokás.
d)Meddig élt ez a szokás?
Nem volt ilyen szokás.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Parasztzenészek cimbalommal, citerával, hegedűvel. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Cimbalom, citera hegedű.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucáztak szalmával.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A kötött szöveget már nem tudják. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölni István napján szoktak. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A lakosság 1 %-a öreglegény. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Volt X-es a zalaegerszegi cserepesektől. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
a zalaegerszegi cserepesektől.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokás. (1,2,3)
a) Melyik napon,
Nem volt szokás. (1,2,3)
b) miért,
Nem volt szokás. (1,2,3)
c) kik végezték?
Nem volt szokás. (1,2,3)
d) Meddig élt ez a szokás?
Nem volt szokás. (1,2,3)
