Szatta

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Gaál Józsefné, 1906. Szatta, Fő u. 32.
	(2.) Batha Károlyné, 1920. Szatta, Fő u. 29. (3.) László Gyula, 1909. Szatta, Fő u. 46. (4.) László Gyuláné, 1921. Szatta, Fő u. 46. (5.) Jánoskó Zoltán, 1910. Szatta, Fő u. 5.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatta
weboldal:	http://www.szatta.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Arról hallottak, hogy valamikor az 1800-as évek elején költöztek erre a helyre a falu keleti felén húzódó erdő területéről. Ezt a területet ma is Pusztaszattának nevezik, korábban így hívták a falut. 1945 előtt a falu több, mint háromszáz lelket számlált, ma mintegy kilencvenen élnek itt. (1,3,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Batha, Bonc, Bokányi, Csóbor, László, Molnár, Orbán. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban a II. világháború idején több menekült élt, de nem telepedtek le. 1945 után néhány család érkezett. A faluban két ingatlannak budapesti tulajdonosa van, az épületek az 1900-as évek előtt épültek. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból egy család költözött el Amerikába a II. világháború előtt. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szaknyér és Ispánk hasonlítható a faluhoz, a környező települések közül a többi mind nagyobb és gazdagabb. (1,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu az Őrséghez tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Göcsejről tudnak, de falvakat nem tudtak fölsorolni. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A közelben egy híres község nincs, távolabbiakat pedig nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut puszta Szattának csúfolták, mert az I.1. kérdésben leírt területről települtek a jelenlegi helyre (Pusztaszatt volt a falu neve). (3) A pankasziakat és kerkafalvaiakat büszkéknek csúfolták az itteniek, mert nem nagyon érintkeztek a szattaiakkal. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan házasodtak más falvakból. Szaknyér, Kerkafalva, Pankasz, Hegyhátszentjakab, Nagyrákos és Csöde nevét említették. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéteren februárban, májusban és augusztusban, Zalaegerszegen minden hónap 2. keddjén volt vásár. Ezeken kívül eljártak Nagyrákosra (február 10.), Körmendre és Zalalövőre is.

b) Piacra:

Nem szoktak piacra járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Augusztus 14-én volt a búcsú a faluban. Eljártak Nagyrákosra július első vasárnapján, Szaknyérre május első vasárnapján, Kerkafalvára augusztus 7-én, Őriszentpéterre, Bajánsenyére, Pankaszra.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 12-én néhányan (3). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Bicske, Kőszegpaty és Szombathely környéki uradalmakba jártak tavasztól-őszig aratási, répaszedési és mindennapi gazdasági munkákra. Hat hónapra szegődtek. A környező erdőkre is eljártak fát vágni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Télen járt mintegy 20 ember fát vágni a falut övező erdőkbe. Állítólag Halastóról jöttek. (3,4) A két háború között 6-7 évig szinte az egész dunántúli térségből érkeztek favágók az uradalmi erdőbe. Legtöbben Baranyából jöttek. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek eladásra nem készítettek használati eszközöket, de amit csak tudtak maguknak megcsináltak.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Az előfordult az 5-ös adatközlővel, hogy Zalalövőről érkezett vándorárus cigányok vásároltak tőle szerszámnyeleket.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Amit nem tudtak elkészíteni, azt általában vásárokon és üzletekben szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán készített edényeket használtak. A faluba érkező árusoktól vették, de előfordult, hogy vásáron szerezték be ezeket. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tót üvegesek, zalai teknyősök és Körmend környéki köszörűsök jártak a faluban. Az 5-ös adatközlő szerint, az üvegesek Muraszombat környékéről jöttek és vendek voltak. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zalából, Körmend környékéről, Muraszombatról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tót üvegesek, teknyősök, köszörűsök.

d) Mit árultak?

Teknyőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két gazdának volt Kerkafalva és Pusztaszentpéter környékén szőlője. (1,2) A beltelken mindenkinek volt 100-200 négyszögöl szőlője az 1950-es évek közepéig. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Jelenleg egy temető van a faluban a Pankasz felöli végen. Régen is egy volt, csak az alvégen.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Erre akkor jöttek rá, amikor a 2. adatközlő telkén kutat ástak, haj és csont került elő nagyobb mennyiségben. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falut elverte a jég, ezért korábban Szent György nap után 12 egymást követő szombaton misézett a pap, majd kilencre csökkentették, később pedig háromra. 1945 után megszűnt. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak 2-3 boronát összekapcsolva a két világháború között a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A közepes gazdaságokban a két világháború között csak kézzel vetettek. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Általánosan használták a gereblyés b) kaszacsapót. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötőfát, aminek a végén lapos nyílás volt. (3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17, illetve 21 kévét szoktak egy keresztbe lerakni. A tövét észak, a fejét dél felé rakták, hogy lefollyon az eső. A nagyobb gazdák 21-ével rakták, mert így két emberrel több kellett a gép mellé csépléskor. 4-5 keresztet szoktak egyvégtében lerakni. Kepének nevezték. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót használják egy keresztre is, de az összekapcsolt keresztekre is. Termést nem szoktak ezzel meghatározni. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 170-180 cm között mozgott. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a csapatot a gép mellé csépléskor. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vasvillával hordta 4-5 ember kazalba a szalmát. Létrákon vitték föl a kazalra, ahol két ember igazította. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 1940-1950-es évek között szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es évben kezdte az 5. adatközlő a következő évtől lett általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendre vágott füvet még aznap megforgatták, majd este petrencékbe rakták. A második napon széjjel börzögették, majd délután ágyásba összevágták és petrencékbe rakták. Kb. 20 petrence fért föl egy szekérre. Az állványon való szárítást nem alkalmazták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Általában szénásruhával szokták a napi szálastakarmányt az állatok elé vinni. Előfordult, hogy nagyobb kosarat használtak, amit talicskán toltak. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonóléc

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaküllő (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szalmát általában feletették, ezért a fák levelével és mohával almoztak. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A faluban lóval nem nagyon fogatoltak, az adatközlők mindegyike mást mondott. Nyaklót használtak. (3) A szügyre erősített tartóláncot alkalmazták. (5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A kumet később került be. (5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

A kumetet a vendektől látták. (5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amivel vásárra jártak, azt kocsinak nevezték, amivel dolgoztak, azt szekérnek. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálas takarmányt szállító szekér hossza 5 m körül mozgott. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására rudazókötelet használtak. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egyik végén nyitott szekérkast használtak.

b) Használtak-e kettőt is?

Egyszerre kettőt raktak föl a szekérre összefordítva. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nagyon ritkán patkoltatták a vonómarhát. Csak a puhakörműeket a nagyobb munkák idején. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hic!

c) és balra

Hoc!

A becce nevet egyaránt használják az emberre és a kisborjúra is. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-coca! Coci-coci! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi ne! Bobo-ne! Bodi-bodi! (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilóval és sulyokkal törték a kendert és a lent. Külön nevük nincs. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő, a ferde és az álló típusú rokkát is használták. Az álló a legújabb. Külön elnevezésére nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.