Szatta

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Gaál Józsefné, 1906. Szatta, Fő u. 32.
	(2.) Batha Károlyné, 1920. Szatta, Fő u. 29. (3.) László Gyula, 1909. Szatta, Fő u. 46. (4.) László Gyuláné, 1921. Szatta, Fő u. 46. (5.) Jánoskó Zoltán, 1910. Szatta, Fő u. 5.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatta
weboldal:	http://www.szatta.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Arról hallottak, hogy valamikor az 1800-as évek elején költöztek erre a helyre a falu keleti felén húzódó erdő területéről. Ezt a területet ma is Pusztaszattának nevezik, korábban így hívták a falut. 1945 előtt a falu több, mint háromszáz lelket számlált, ma mintegy kilencvenen élnek itt. (1,3,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Batha, Bonc, Bokányi, Csóbor, László, Molnár, Orbán. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban a II. világháború idején több menekült élt, de nem telepedtek le. 1945 után néhány család érkezett. A faluban két ingatlannak budapesti tulajdonosa van, az épületek az 1900-as évek előtt épültek. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból egy család költözött el Amerikába a II. világháború előtt. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szaknyér és Ispánk hasonlítható a faluhoz, a környező települések közül a többi mind nagyobb és gazdagabb. (1,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu az Őrséghez tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Göcsejről tudnak, de falvakat nem tudtak fölsorolni. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A közelben egy híres község nincs, távolabbiakat pedig nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut puszta Szattának csúfolták, mert az I.1. kérdésben leírt területről települtek a jelenlegi helyre (Pusztaszatt volt a falu neve). (3) A pankasziakat és kerkafalvaiakat büszkéknek csúfolták az itteniek, mert nem nagyon érintkeztek a szattaiakkal. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan házasodtak más falvakból. Szaknyér, Kerkafalva, Pankasz, Hegyhátszentjakab, Nagyrákos és Csöde nevét említették. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéteren februárban, májusban és augusztusban, Zalaegerszegen minden hónap 2. keddjén volt vásár. Ezeken kívül eljártak Nagyrákosra (február 10.), Körmendre és Zalalövőre is.

b) Piacra:

Nem szoktak piacra járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Augusztus 14-én volt a búcsú a faluban. Eljártak Nagyrákosra július első vasárnapján, Szaknyérre május első vasárnapján, Kerkafalvára augusztus 7-én, Őriszentpéterre, Bajánsenyére, Pankaszra.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 12-én néhányan (3). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Bicske, Kőszegpaty és Szombathely környéki uradalmakba jártak tavasztól-őszig aratási, répaszedési és mindennapi gazdasági munkákra. Hat hónapra szegődtek. A környező erdőkre is eljártak fát vágni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Télen járt mintegy 20 ember fát vágni a falut övező erdőkbe. Állítólag Halastóról jöttek. (3,4) A két háború között 6-7 évig szinte az egész dunántúli térségből érkeztek favágók az uradalmi erdőbe. Legtöbben Baranyából jöttek. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek eladásra nem készítettek használati eszközöket, de amit csak tudtak maguknak megcsináltak.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Az előfordult az 5-ös adatközlővel, hogy Zalalövőről érkezett vándorárus cigányok vásároltak tőle szerszámnyeleket.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Amit nem tudtak elkészíteni, azt általában vásárokon és üzletekben szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán készített edényeket használtak. A faluba érkező árusoktól vették, de előfordult, hogy vásáron szerezték be ezeket. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tót üvegesek, zalai teknyősök és Körmend környéki köszörűsök jártak a faluban. Az 5-ös adatközlő szerint, az üvegesek Muraszombat környékéről jöttek és vendek voltak. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zalából, Körmend környékéről, Muraszombatról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tót üvegesek, teknyősök, köszörűsök.

d) Mit árultak?

Teknyőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két gazdának volt Kerkafalva és Pusztaszentpéter környékén szőlője. (1,2) A beltelken mindenkinek volt 100-200 négyszögöl szőlője az 1950-es évek közepéig. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Jelenleg egy temető van a faluban a Pankasz felöli végen. Régen is egy volt, csak az alvégen.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Erre akkor jöttek rá, amikor a 2. adatközlő telkén kutat ástak, haj és csont került elő nagyobb mennyiségben. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falut elverte a jég, ezért korábban Szent György nap után 12 egymást követő szombaton misézett a pap, majd kilencre csökkentették, később pedig háromra. 1945 után megszűnt. (1,2,3,4,5)