Pácsony
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Maráczi Gyula 1917. Pácsony |
| (2.) Rosta Anna 1920. Szemenye | |
| Gyűjtötte: | Radnóti Márta Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1csony |
| weboldal: | http://www.pacsony.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem tudnak semmit a falu keletkezéséről. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kőris, Joó Vince és családja, Nagy, Berta, Maráczi, Magyar. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Győrvár, Olaszfa, Oszkó, mert jegyzőségileg kapcsolatban állnak. (2) Oszkóval, mert régen a pap és az iskola közös volt. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu Hegyháthoz tartozik. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség. (1,2) Petőmihályfa, az az Őrségben van. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Győrvár nagyon szép község, a hídon innen Makovecz faluház van ott. Régen egyházi birtok volt. (1) Győrvár, a kurucok ott csaptak össze a labancokkal, van is egy emlékmű a helyén. Vasvár is híres, de a többi község mind egyforma. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Régen a pácsonyi hegy pincéibe jártak mulatni a falusiak, s megkérték az erdőst, hogy lőjön nyulat a következő mulatságra. Az erdős kiment az erdőbe nyulat lőni, de nem lőtt. Félt, hogy szégyenben marad, s megnyúzta a saját kutyáját, a Murit. Megsütötte, s a falubeliek megették. Később azonban a falubeliek rájöttek, s elüldözték az erdőst. Azóta hívják a falubelieket „murimájasok”-nak. (2) Győrváron volt egy ember a „csarankó”, aki hóviharban kivitette magát az állomásra úri ruhában, kocsin. A kocsi befogott, s útközben a paraszt meglógott, s nem is fizetett. A győrváriak ilyen viccesek. (2) Az olaszfaiak buta népség. Csak a gazdálkodással van elfoglalva. (2) Olaszfán nagyon szorgos gazdák vannak. (1) A pácsonyi magának való, önérzetes, beképzelt nép. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Közeli falvakból házasodnak főleg. (1) Házasodnak, főleg Oszkóval keveredik a nép, de Olaszfával is. A cigányokkal sosem. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvár – marhavásár 1 hónapban, vagy 2 hónapban egyszer, Szentmihálykor; Zalaegerszeg – edény, faáru, marha, ló, disznó, ruha, hordó, kádvásárra, minden hónap 2. keddjén
b) Piacra:
Vasvár, Egerszeg, Szombathely – minden héten, általában szombaton
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A faluban, november 5-én Szent Imre napján van a búcsú, de más falvakba is eljárnak. Olaszfára Miklós napján, Győrvárra Erzsébet napján, Egervárra Katalin napján
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár – augusztus 15-én Nagyasszonybúcsúra, augusztus 12-én Mária búcsúra. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak más falvakba dolgozni, mert megtalálták a helybeli gazdag parasztnál a munkát. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Napszámba jártak ide dolgozni, summások Szemenyéből, Vasvárról. (2) Szemenyéből és Vasvárról cséplőbanda járt a faluba, s később aztán Rumba is eljártak. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A helybeli kovács megbízásra esetleg csinált kapukat, kocsikat.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Olaszfáról rendelték meg az asztalosmunkát. (1,2)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A tejesköcsögöket Magyarszombatfáról hozták, cigányok árulták. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknőscigányok, paprikások, dinnyés cigányok, olaszfai cigányok, akik „gyúrómelencét” árultak, ezek kb. 30 éve nem járnak. A meszesek még mindig járnak, Sümeg mellől, Beremendről. (1,2)
b) Honnan jöttek?
Olaszfa, Beremend
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Teknőscigányok, paprikások, dinnyés cigányok, olaszfai cigányok, meszesek
d) Mit árultak?
teknő, paprika, dinnye, mész
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Régen több volt. De ma a falu melletti hegyen főleg a vasváriaknak van szőleje. Kb. 340-400 négyszögölesek. (2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontokról nem tudnak. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Igen, állatelhullás ellen Szent Vendel és Katalin napján imádkoztak. „Szent atyánk, pásztorunk őrizd meg a juhainkat, védd állatainkat...” (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, használtak. Általánosan elterjedt volt. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
Kézzel és géppel is vetettek
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általánosabb volt
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A vetőgépet a módosabb gazdák használták, s kölcsönbe adták. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A gereblyés kaszacsapó az általános. Mindig is ezt használták. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak, a lyukba madzagot vagy sarlót tettek. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt 11 kévéből állt. 1 kepe pedig egy sor keresztet jelöl. Általában 10 keresztet raktak egy sorba, de ez változhatott, a föld szélességétől függően. 10-nél többet nemigen raktak, hogy a tűz ellen védekezzenek. A termés mennyiségét keresztben határozták meg. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, egy sor keresztet jelöl. A keresztek száma meghatározatlan, a föld szélességétől függött. A kepe szót a termés mennyiségének meghatározására nem használták. Erre a keresztet használták. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140-155 cm. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem a gazda állította a cséplőmunkásokat, hanem baráti, rokoni társaság csépelt együtt. Ez nem állandó banda volt, évről-évre változhatott. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba a szalmát (nyársaló rúddal). Először a szétterített szalmát villával összetömködték, majd a nyárssal a vállán a kazalra fölvitte, ott a kazalrakók elhordták. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A háború után már nem volt hajdinatermesztés. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Régen csak kapába ültették, lyukakban, eke után először, kb. az 1940-es évektől vetik. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták, majd elhintették a rendet, majd rúddal „megbözöngették” (megforgatták), ha jó volt az idő, elég volt egyszer, de ha esett, ötször-hatszor is. Utána kazalba vagy pajtába rakták, állványt nem használtak. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekérrel vagy ha közel volt az istálló, fűhordó ruhában. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonóiga
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
csapszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nemigen, mert termett annyi szalma, hogy elég legyen. Szemenyében kevés volt a föld, ott használtak szárazfüvet, széna helyett. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak
b) Melyik mód régibb, újabb?
Nem tudják meghatározni, hogy melyik befogatási mód az újabb
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Mindkettőt ismerik. (1)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér nagyobb, bedeszkázott oldalú, s főként teherhordásra használatos. A „suberos” szekéren hátul elmozdítható deszka volt, hogy megkönnyítsék a ki és berakodást. A kocsi általában deszkázatlan, rácsos, flincosabb, luxus célra használatos. Fuvarozásra és vásárra használták, ezzel jártak a fazekasok is. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 méter hosszú. A hosszúszekér általánosabb, de a vendégoldalt is használták. Nem tudják, melyik a régibb. (1,2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat kötéllel és lánccal szorították le. (1,2)
