Rábafüzes

Mikrotáji kutatás: Rábafüzes, 1989. augusztus Gyűjtötte: Gyécsek Andrea

Adatközlők:

1. Lang József, 1901. Rábafüzes, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 10. 2. Lang Józsefné, 1903. Rábafüzes, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 10. 3. Bokor György, 1900. Döröske, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 52.

I.1. Rábafüzes

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit, de az biztos, hogy régóta lakják, mert az ősök mára a XVIII. században itt éltek. (1,2,3)

I.2. Rábafüzes

A falu régi családjai: Kurc, Lang (1950-es évekből, Hortobágyról), Héber, Veladics (Sopron környékéről). (1,2,3)

I.3. Rábafüzes

A falu lakosainak 9 %-a betelepült, főleg a környékről. A Felvidékről magyarok, Jugoszláviából csángók (?), cigányok települtek be 1945 után. A faluban csak 5 magyar család van, a többi főleg német, illetve horvát és szláv. (1,3)

I.4. Rábafüzes

Emlékezetük szerint nem költöztek el innen nagyobb számban. (1,3)

I.5. Rábafüzes

Hasonló falvak Rönök, Jakabháza, mert ezekben is nagyrészt németajkúak laknak. (1,3)

I.6. Rábafüzes

Nem, esetleg a németek lakta falvak közé. (1,3)

I.7. Rábafüzes

Őrség, Vendvidék (Felsőszölnök, Alsószölnök, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu). (1,2,3)

I.8. Rábafüzes

Híres falu volt Szölnök, itt volt a környéken a legnagyobb föld, erdő. Itt volt a legszorgalmasabb és leggazdagabb a nép. (1,2)

I.9. Rábafüzes

Nem csúfolták. (1,3)

I.10. Rábafüzes

A környékbeli falvakkal (Jakabháza, Rönök, Szentgotthárd) volt jelentős összeházasodás. (2,3)

I.II. Rábafüzes

a) Szentgotthárd, Körmend (állatvásár). Kisebb mértékben lovat, inkább malacot. b) Szentgotthárd (szombat), Körmend (hétfő) heti vásár c) szomszéd falvakban (Jakabháza, Rönök) helyben is volt, augusztus 20-án d) Máriarügy, Máriacell, Vasvár (1,3)

I.12. Rábafüzes

Győr környékére (uradalomba, pusztára), Szentgotthárdra gyárakba (dohánygyár, kaszagyár) jártak sokan dolgozni a két világháború között. (1,2)

I.13. Rábafüzes

Ide nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,2)

I.14. Rábafüzes

A kérdésben felsoroltak közül csak kosarakat, szalmafonatú edényeket, favillát, fagereblyét, faboronát készítettek. (2,3)

I.15. Rábafüzes

A cserépedényeket Szentgotthárdon, vásáron vették és a vendektől szerezték be, akik szekereken szállították a portékát. (1,3)

I.16. Rábafüzes

Drótostót, köszörűs, sziggyártó, edényfoltozó járt a faluban, emberemlékezet óta, másra nem emlékeznek. (2,3)

I.17. Rábafüzes

Más falvak határaiban nem voltak szőlőik. (1,2,3)

I.18. Rábafüzes

Füzesnek egy temetője volt/van: ezen kívül volt egy Szentimrén, a falu egyik része ide temetkezett. (1,2)

I.19. Rábafüzes

Augusztus 20-án tartanak búcsút. (1,3)

II.1. Rábafüzes

Használtak a 30-as évektől a 40-es évekig. 2-3 borona volt az általános. (1,2,3)

II.2. Rábafüzes

A kézi és a gépi vetés egyaránt jellemző volt, a kézi gyakoribb volt. (1,3)

II.3. Rábafüzes

Mindenki használt villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot. Mindegyiket más-más munkához. (1)

II.4. Rábafüzes

Olyan kévekötőfát használtak, amelyen nem volt nyílás. (1,3)

II.5. Rábafüzes

20 kévét raktak egy keresztbe, 20-25 kereszt pedig egy kepét alkotott. (1,2,3)

II.6. Rábafüzes

A kepe 20-25 kereszt, attól függően, hogy milyen sűrű, kiadós. (1,2,3)

II.7. Rábafüzes

A csép nyele 144-155 cm volt. (1,3)

II.8. Rábafüzes

Gépi csépléskor vagy a gazda fogadott munkásokat, vagy a szomszédok, rokonok egymásnak segítettek. (1,2)

II.9. Rábafüzes

Gép mellett nyárssal, mely 2-3 m hosszú volt, különben villával. (1)

II.10. Rábafüzes

A hajdina termesztése a II. világháború után fokozatosan eltűnt. (1,2,3)

II.11. Rábafüzes

A 40-es években lett általános. (2,3)

II.12. Rábafüzes

A szénát kiterítették, forgatták az időjárástólé függően többször is, majd villával kazlakba rakták. (1,2,3)

II.13. Rábafüzes

A napi száraztakarmányt ölben, kosárban, villával hordták a kazalból az istállóba. (1,2,3)

II.14. Rábafüzes

Az egészet együttesen igának nevezték. (Nem tudtak a kérdésre válaszolni.) (1,2,3)

II.15. Rábafüzes

Ritkán használtak, akkor is ősszel, almozáshoz, a fák leveleit. (1,2,3)

II.16. Rábafüzes

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásához. (1,2,3)

II.17. Rábafüzes

Egybehangzó válasz szerint a szekér és a kocsi ugyanazt jelentette. Volt hosszú oldalas szekér 5,5 m-es. Szálas takarmányok szállítására használták. Alacsonyabb szekéren szállították a trágyát. (1,2,3)

II.18. Rábafüzes

55 cm hosszú volt, a nyújtott hosszú szekér volt a gyakoribb. (1,2,3)

II.19. Rábafüzes

Elől kötéllel, hátul lánccal történt a nyomórúd leszorítása. (1,2,3)

II.20. Rábafüzes

A lovaskocsi vagy szekér saroglyája egyenes. (1,2,3)

II.21. Rábafüzes

Két szekérkast is használtak. (1,2,3)

II.22. Rábafüzes

Ökröket s teheneket kis patkoltak télen, ha sikos volt az út, de néha nyáron is. (1,2)

II.23. Rábafüzes

A fejőedény neve: tejesfazék (2,3)

II.24. Rábafüzes

a) nee b) jobbra: hik

   balra: hajszt-nee (1,2,3)

II.25. Rábafüzes

Coca neee-neee (1,2)

II.26. Rábafüzes

Pi-pipi, pipipipi (1,2,3)

II.27. Rábafüzes

A kutyát a nevén hívogatják. (1,2)

II.28. Rábafüzes

Törővályút és tilolót használtak a len és a kender töréséhez. (2,3)

II.29. Rábafüzes

Ferde rokkát használtak. (1,2,3)

III.1. Rábafüzes

A falu határában volt a Füzesi hegy, a Csóka hegy és a Levente hegy. Ezeken többen laktak valamikor, mint a mai falu területén. Ma már sneki sem lakik a hegyeken, erdő borítja a II. világháború óta. (1,2,3)

III.2. Rábafüzes

Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le, ez is a hegyen volt. (1,2,3)

III.3. Rábafüzes

A füstöt az ajtón engedték ki korábban. Kizárólag zárt kéményt kb. 1946-tól építenek. (1,2,3)

III.4. Rábafüzes

Minden helyiségnek egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1,2,3)

III.5. Rábafüzes

Nem volt keresztmestergerendás ház. Az egyik adatközlő, aki Körmend környéki származású, és ismeri a keresztgerendás házakat, határozottan állítja, hogy itt nem volt ilyen. (1,2,3)

III.6. Rábafüzes

A századforduló óta építenek rakott sparhelyteket. (3)

III.7. Rábafüzes

A 60-as 70-es évektől általános a „tömbházak” építése. A korábban készült házakra sem jellemző az egyvonalas építkezés sváb hatásra. (3)

III.8. Rábafüzes

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3)

III.9. Rábafüzes

c) 50-70 cm magasságra építették a kemencét. (1,2)

III.10. Rábafüzes

Torkos pajták ma is vannak. A Bokoréké is ilyen. Ez a típus a jellemző. (1,3)

III.11. Rábafüzes

a) egyik ágát akasztottáka fazék fülébe b) két ág közé fogták a fazekat – fűtővillának nevezték. (2,3)

III.12. Rábafüzes

Nem, esetleg úgy, hogy reszelt répa és káposzta közé tettek egészet. (2,3)

III.13. Rábafüzes

Az 50-es években szűnt meg. (2,3)

III.14. Rábafüzes

b), c) (2,3)

III.15. Rábafüzes

Volt, fából készült, egy füle volt. Később üvegből is készítettek, ezt fogaskerék hajtotta. (2,3)

III.16. Rábafüzes

a), b) (2,3)

III.17. Rábafüzes

Készítették hajdinából kását, málét, gánicát. Gánica készítése: a hajdinát liszttel keverve feltették főni. Pár perc után vízzel felengedték, kanállal összevágták, ezután zsírral elkeverték. (2,3)

III.18. Rábafüzes

Fonott hosszúkás és fonott töltetlen a), köralakú töltetlen kalácsot sütöttek ünnepre. Ez utóbbit valószínűleg perecnek hívták, mert Apátistvánfalván, Felsőszölnökön stb. is ez a neve. (2,3)

III.19. Rábafüzes

Fiatal gyermekként még nem ismerte, csak a 20-as, 30-as évektől fogyasztanak rendszeresen lecsót. A kiskerti gazdákodás idején nem virágzott a paradicsom és a paprika termesztése. Paradicsom és paprika azonos arányban került bele + 2-3 fej hagyma. Mást nem tesznek bele. (2,3)

III.20. Rábafüzes

40-es 50-es évektől fogyasztják rendszersen nyersen. (2,3)

III.21. Rábafüzes

Diós, mákos és üres kalácsot sütöttek karácsonyra. (2)

III.22. Rábafüzes

Viseltek, de a II. világháború után már nem. Azt nem tudták megmondani, hogy hány szélből készült. (2,3)

III.23. Rábafüzes

Az idősebb asszonyok még ma is viselik. (2,3)

III.24. Rábafüzes

Az asszonyok nem szőttek vásznat a faluban. (1,3)

III.25. Rábafüzes

Általában az asszonyok a házban is fejkendőt viselnek. (2)

III.26. Rábafüzes

Ma is szokás a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,3)

IV.1. Rábafüzes

A legtöbb esküvőt farsangkor tartották, nagyböjtben nem házasodtak. (1,2,3)

IV.2. Rábafüzes

a) vasárnap b) péntek, szombat, vasárnap

IV.3. Rábafüzes

A lakodalmat otthon tartották, nyáron kin6t az udvaron. Mindig a lányos háznál. (1,2)

IV.4. Rábafüzes

Vendéglőben, Rábafüzesen vagy Szentgotthárdon. (1,2,3)

IV.5. Rábafüzes

a) a vendéghivogató járt szalagos kalapban faluról-falura, házról-házra, két héttel a lakodalom előtt b) a jegyespár személyesen hívja meg a vendégeket, vagy postán küld meghívót (1,3)

IV.6. Rábafüzes

Nem volt. (1,2,3)

IV.7. Rábafüzes

Voltak a faluban is zenészek, de Körmendről is hívtak cigányzenészeket, akik hegedűn, brácsán, bőgőn, cimbalmon játszottak. (1,2,3)

IV.8. Rábafüzes

Lucázás december 13-án volt. Gyerekek lucáztak, szalmát vittek magukkal, ezt szórták szét. Kérdezték, szabad-e lucázni. „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok...” – mondták (tovább nem tudták) Ha nem kaptak semmit, ezt kívánták a házigazdának: „Egy csirkéje legyen, az is vak legyen...” (1,3)

IV.9. Rábafüzes

Néha legények is regültek. Szöveget nem tudtak többet. (1,3)

IV.10. Rábafüzes

2-3 öreglegény mindig volt, általában a gazdagabb családoknál. (1,3)

IV.11. Rábafüzes

Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék. (2,3)

IV.12. Rábafüzes

Itt nem volt szokás, de Erdélyben látta és hallott róla, hogy gyerekek megszentelt fát meggyújtva levegőbe dobnak. (3)

IV.13. Rábafüzes

Egy tanár, Gál Ferusz szokott Mikulásnak öltözve kisebb gyerekeket meglátogatni. Néhány éve. Egyébként nem volt ismert a Miklós napi alakoskodás. (3)

IV.14. Rábafüzes

Betlehemezni nem szoktak. (1,2,3)

IV.15. Rábafüzes

Az állatok védőszentjeként nem tiszteltek senkit. (Az adatközlők nem tudtak rá válaszolni.) (1,2,3)

IV.16. Rábafüzes

Az ördöggel, krampusszal ijesztgették a gyerekeket. (1,2)

IV.17. Rábafüzes

Itt nem (de Körmend környékén Karácsonykor az éjféli misén a legények a kórusból dobáltak diót). (1,3)

IV.18. Rábafüzes

A régiek fát vágó ember láttak a holdban. A hagyomány szerint Újhold vasárnapján egy ember kiment az erdőre fát vágni és a hold felszívta. (1,3)