Döbörhegy

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Döbörhegy, 1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Sipos Ferenc, 1903. római katolikus, Döbörhegy, Fő u. 68.
	(2.) Takács István, 1906. római katolikus, Döbörhegy, Iskola u. 7.
	(3.)Szakály Máté, 1907. római katolikus, Döbörhegy, Fő u. 17.
	(4.)Vincze Bálintné Déri Irén, 1924. római katolikus, Döbörhegy, Fő u. 32.
	(5.)Paál István, 1913. római katolikus, Döbörhegy, Fő u. 9.
	Gyűjtötte:	Kerülő Tünde
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B6b%C3%B6rhegy
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről és eredetéről nem tudnak semmit. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Déry, Papp, Németh, Szakály. (1,2,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számmal nem települtek be. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régebben nem költöztek el a faluból nagyobb számmal, csak mostanában a TSZ megalakulása óta. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tartanak más falvakat magukéhoz hasonlónak. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a vasi Hegyháthoz tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység az Őrség (Őriszentpéter, Pankasz, Sződce, Őrimagyarosd), a Rábamelléke (Hollós, Szecsőd, Rábahídvég), a Göcsej (Zala megyében) és Kemenesalja (Celldömölk környéke). (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres község Vasvár, ami búcsújáróhely. (1,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak arról, hogy csúfolták egymást a falvak, de említették, hogy az evangélikusok jobban magukhoz tartoznak, nem házasodnak össze katolikusokkal. (Szarvaskend evangélikus, Döbörhegy katolikus falu.) (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Előfordult, de nem nagy számban, hogy a környékbeli községekből, falvakból házasodtak. (Nagymizdó, Gerse és Sály). (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben Körmendre, Vasvárra és Zalaegerszegre jártak vásárra.

b) Piacra:

Piacra Körmendre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra a környező falvakba mentek el (Szarvaskend július 2-a, Döröske július 20., Nagymizdó július 30., Halastó szeptember 29., Gersekarád szeptember 15.).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely volt Vasvár és Pusztacsatár (Vasvár Nagyasszony és Kisasszony, Pusztacsatár október 8.) (1,2,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Aratni Csornára jártak, Inánpusztára, Kistolcsvára, Karádra répát egyelni és kaszálni. Cselédnek nemigen mentek el. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba cselédnek jöttek, de nem tudták honnan. A belső majorba laktak, ahol hosszú cselédház volt. Más munkára nem jártak el. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek semmit, mindenki magának állította elő. (1,2,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségből (Kerceszomorja, Magyarszombatfa, Gödörháza) való cserépedényeket használtak. Ezeket a körmendi vásárban vették meg. (1,2,4)

1.16.

Vándorárusként gerencsérek jártak az Őrségből, meszesek Sümegről, drótostótok a Felvidékről, edényfoltozó cigányok, teknőscigányok, paprikások az Alföldről, üvegesek Körmendről. (1,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek a Döröskei határban voltak szőlőik. A döbörhegyi szőlőhegyen más falvak lakóinak nem volt szőlőbirtoka. (2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A régi és az új temető egyhelyen van. (2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem volt fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak két-három levelű boronát, de nem gyakran. (2,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A két világháború között legtöbben kézzel vetettek. A faluban 4-5 vetőgép volt. (1,2,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a három fajta kaszát ismerték, de legtöbben a gereblyés és villás kaszát használták. (1,2,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak a faluban olyan kévekötő fát, amelynek az egyik végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. (1,2,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak búzából és rozsból egy keresztbe. 4-5 keresztet tettek egy kepébe. A legfelsőbb kéve neve papkéve volt. (1,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 4-5 keresztet jelentett. (1,2,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm hosszú volt. (1,2,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos állította össze a csapatot, akik egész nyárra szegődtek. (1,2,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. Ez 3-4 hosszú volt, erre felszúrták a szalmát és fej fölött vitték. (2,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1950-es években szűnt meg a hajdina termesztése. (1,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború előtti években kezdődött és a háború után lett általános a burgonya eke után való vetése. (2,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a füvet, azután elteregették és ha az eső nem esett elég volt egyszer megforgatni. Először 40-50 kg-os petrencékbe rakták, s utána gyűjtötték baglába (100-150 kg). (1,2,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt villával, köcölében (2x2 m-es vászondarab, amelynek egyik sarkához kötelet kötnek), buritóban (fűzből font kerek kosár) hordták az állatok elé. Több marhánál bakszekeret használtak. (1,2,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafelső fa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4)

2.15.

A faluba mindenki használt almozáshoz falevelet. Ez volt a csarit. Ősszel tették az állatok alá. (1,2,4,5)

2.16.

Szügyre erősített tartóláncot használtak régebbe. A nyakló újabb módszer. (1,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér mindennapos használatú volt, a kocsi nem (tehénszekeret és lovasszekeret is használtak). A szekér lőcsös, a kocsi féderes volt. (2,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér a 4 m hosszú nyújtott hosszú szekér volt, vendégoldalt egyáltalán nem használtak. (1,2,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazó kötél segítségével történik. Ezen kívül más eszközt nem használtak. (1,2,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi, lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,4)

2.21.

Kocsikast használtak kettőt is együtt. (1,2,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem mindegyik vonómarhát kellett patkoltatni, csak azt, amelyiknek gyengébbek voltak a patái. Tavasszal vasaltattak. (1,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne, Nejde!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hak-Hok! A becce a fiatal borjúk neve. (1,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poci ne, ne, ne. Coca ne, ne, ne. Hüccs. (1,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyúk: Ne, ne, ne. Csibe: Pipi, pi! (1,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Név + le! (1,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez kendervágót, a lenhez tilót használtak. (1,2,4)

2.29.

Fekvő és ferde rokkát használtak a faluban. (2,4,5)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Elkülönülő házcsoport volt a falu határán Kisdöbörhegy (9 házcsoport) és a Belsőmajor (Hilshauser birtok volt, a cselédek itt laktak). A falu mindig ezen a helyen volt. (1,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1960-as években bontották le az utolsó boronából készült lakóházat. (1,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöskonyhás ház lebontása után a kéményt falba építették át. 30 éve építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helységnek volt külön ajtaja, s ez a pitarba nyílott. (1,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmester gerendás ház. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A falba rakott sparhetek használata az 1930-as években lett általános. (1,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1960-as évektől kezdve építenek általánosan kocka házakat. (1,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem emlékeznek olyan házra, aminek szobájában egykor konyhából fűtött kemence lett volna. (1,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú patkára építették. (1,3,4)