Karmacs

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1987. április
Adatközlők: 1. Bíró Sándor, 1915 2. Katona Istvánné, 1938 3. Kozma Bognár Lászlóné, 1948 4. Nagy Boldizsár, 1909 5. Szűcs János, 1914 6. Varga Miklósné, 1933 7. Zerényi Lászlóné, 1932
Gyűjtötte: Bálint Imre
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szecsődi, Tikk, Mikolás, Kovács Bándi, Németh. (1,2,4,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Igen. 1941-ben lengyel menekültek érkeztek a községbe. Letelepedtek, ma is helyben élnek. A lélekszámuk négy család. (2,3,5,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5,6,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Rokonság következtében Nemesbüköt. Termelőszövetkezeti összetartozás miatt Zalaköveskutat, Vindornyafokot, Zalaszántót tartják magukhoz hasonlónak. (1,3,5,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Balatonfelvidéki tájegységbe. (1,2,4,6,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

n.a.(1,2,3,4,5,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Rezi község a kőfaragóiról. Cserszegtomaj és Balatongyörök községek a jó borról. (1,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Vindornyaszőllősiekre – hagymás tótok. Ékestáncos Alsópáhok, bagóleső Fösőpáhok, iszalagos Köveskút, disznósonkával támogatott Karmacs, tetves Kustány, bohás Bükk, kőrágó Reziek, éhenkorász Fokiak, kányás Lak, tejfelesszájú egregyiek. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan – Nemesbükk, Zalaszántó, Rezi, Várvölgy, Vindornyafok községekből. (1,2,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaszentgrótra nevezetesebb vásárok a Húsvét előtti és a Karácsony előtti; Zalaszentlászlóra májusban és szeptemberben; Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján, július 20.; Keszthelyre minden hónap első csütörtökjén; Karmacsra május 1. utáni és november 1. utáni keddi napon.

b) Piacra:

Keszthelyre szerdai napokon, Hévízre pénteki napokon.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nemesbükre Péter-Pálkor, június 29.; Rezibe Lukács napi, októberben; Zalaszántó Szent Kozma és Dömjén szeptember utolsó vasárnapján; Vindornyaszőllősbe Péter-Pálkor, június 29.; Karmacs Anna napján, július.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napi búcsú szeptember, 8-12 közötti vasárnapon. (1,2,3,4,5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Helyben a Lővi uraságnál cselédeskedtek. 6 hónapra jártak Kéthelyre és Nagykorpádra. Erdei munkára a Festetics hercegségi erdőterületre. (1,2,3,4,5,6,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek dolgozni. (2,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

Csak a helyi szükségletnek megfelelően készültek helyben. (1,3,5,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi cserepesek árulták a faluban vagy a vásáron. (1,2,3,4,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Erdélyi ruhaárusok 1950-ig. Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1965-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok, cserepesek 1956-ig. (4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Erdélyből, Felvidékről, Sümegről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Ruhaárus, meszes, üveges, edényfoltozó, szitajavító, fazekas, cserepes.

d) Mit árultak?

Ruhát, cserépedényt, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A karmacsiaknak szőlőhegyük volt jelentős mértékben a Nemesbüki határban. (1,2,3,4,5,6,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi szőlőhegyen – Rózsahegy – a vindornyafokiaknak van jelentős szőlőültetvényük. (1,2,3,4,5,6,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mai temető gótikus kápolnával. Zsidó temető a Gyöngyösi betyárcsárdától nyugatra. (1,3,4,5,7)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Pünkösd utáni szombaton, amely Szentháromság vasárnap előtti szombat. Hegyünnep. A jégveréstől oltalmazza meg a termést. (1,3,4,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán. (3,4,5,6,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kis gazdaságokban a kézi vetés az általános. (1,2,3,4,5,6,7)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Közepes gazdaságokban a kézi és gépi vetés fele-fele arányban érvényesül. (1,2,3,4,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót nem használtak. A gereblyéset – kaszagereblyét gabona aratásakor. A hajmókot, amelyet hajtoványnak neveztek, aratáskor vagy magas fű kaszálásakor használtak. (1,3,4,5,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem emlékeznek. (3,4,6,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt és őszi árpából. 1 db völgykéve, 4x4 db vállkéve, 1 db papkéve. Tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt. 1 db völgykéve, 4x3 db vállkéve, 1 db papkéve. Zabot kúpba rakták 6 db kévét vagy többet kúposan bugájával felfelé összeraktak. (2,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó egymás után összerakott gabona kereszteket jelöl meg. A termés meghatározására nem használták. A kepében meghatározatlan számú keresztek kerülnek összerakásra. (1,3,5,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézi csép nyele 155 cm felett volt, de befolyásolta a vele dolgozó személy magassága is. (1,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részes cséplés is volt, amikor cséplőcsapat járt a géppel. Vagy kalákában ahol a rokonság, szomszédság köréből a gazda hívta össze a cséplő csapatot. (3,4,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon, amelyet petrencerúdnak neveznek. Vagy villával a létrán egymásnak adogatva került a kazal tetejére. (4,5,6,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950-es években. (1,2,4,6,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Szórványosan alkalmazták általánossá nem vált. Jelenleg nem raknak burgonyát eke után barázdába. (1,2,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kézi kaszálás, vastag rend esetén szétterítés, forgatás, eső esetén többször forgatás. Gyűjtés villahegyekbe összehordás vízszintes rudakon – petrence rúdon, baglyázás, majd kazalba hordás. (1,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban – törekes kosár. (2,4,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az iga alsó és felső fáját összekötő két rudat igabéfának nevezik.

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőrész

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

iga szeg vagy járomszeg

2.15.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Igen kevesen használták. (1,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősztől tavaszig. (1,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmazták.(3,5,6,7)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc a régibb. (3,5,6,7)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Az újabb a nyaklóra erősített tartólánc. (3,5,6,7)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit lovak vontatták. A szekeret marhák vontatták. (1,3,5,7)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

350 cm vagy 400 cm. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (4,5,6,7)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel való leszorításnál a 4 öles rudazó kötelet duplán vették, majd az egyik szekéroldal végéhez akasztották, a nyomó rúdon X-ben átvetették és a másik szekéroldal végéhez meghúzva lekötötték. Csiga: 160-180 cm hosszú, 10x10 cm vastag, a két végén 30-40 cm hosszban hengeralakúra formálva. A négyzetes részben vésett téglalap alakú rések. Ezekbe dugják a lapockafákat, amelyek segítségével forgatják és a két végére rögzített kötél tekeredik fel. A kötelet a nyomórúdon X alakban vetik át. (1,2,4,5,7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (2,4,5,6,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Fűzvesszőből készült szekérkas formája trapéz alakú volt és a szekér oldalát követte. Háttámlája és ülés része volt az ülés részben, az ülés alá útipoggyászt helyezhettek el. (1,2,3,4,5,6,7)

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak egyet kettőt is. Hosszú kocsira hármat, négyet is feltettek. (1,2,3,4,5,6,7)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen. Nyáron és ősszel. Kevesen. Általában ökröket, ritkábban teheneket is. (3,4,6,7)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (4,7)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na menjetek, nee!

b) terelik jobbra

jobbra: Hajszt!

c) és balra

Hi! vagy Hijoda!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne, ne! (1,2,4,6,7)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi! (1,4,7)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide kiskutyám! (2,3,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,3,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde típusú rokkát használtak elterjedtebben. (4,5,6,7)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Alsómajor és Lővi major mint gazdálkodási egységek. (1,2,4,7)

b) Miért volt így?

Külön gazdálkodási egységek voltak.(1,2,4,7)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község helye a jelenlegi helyén volt.(1,2,4,7)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték. 1920-as évektől építenek általánosan zárt kéményt. (1,2,3,4,5,6,7)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ha tornácos volt az épület, akkor a bejárat a konyhába nyílott. A kamra bejárata külön volt. Ha nem volt tornác, akkor egy kijárat volt az udvarba. Ha veranda volt a ház előtt, akkor is egy bejárat volt. (1,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Emlékezések szerint 1900-as évek körül. (1,2,3,4,5,6,7)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1950-es évektől építenek kontyolt tetejű házakat. Az egysoros házakat azóta nem épülnek. (1,3,5,7)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-70 cm magas padkára. (2,4,5,6)