Vörs

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Vörs, 1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Németh Jenő, 1909. Vörs, Ady E. u. 4.
	(2.) Kövesi József, 1903. Zalában, Vörs, Béke u. 16.
	(3.) Magyar Józsefné Farkas Anna, 1914. Vörs, Rákóczi u. 27.
	(4.) Böröcz Anna, 1883. Vörs, Ady E. u. 44.
Gyűjtötte:	Gyurkity Katalin
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6rs
weboldal:	http://www.vors.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az 1200-as évektől említik a falut. A török idők előtt a falu a Máriaasszony-szigeten volt, csak a török elvonulása után jöttek a mostani területre. Régi iratokban „Wrs” néven említik. 1837-en, a nagy szárazság idején hidat építettek a Balaton közepén (Kis-Balaton). (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Horváth, Korponai, Szabó, Kiss, Varga. (1,2,3,4) Bende, Farkas, Simon, Böröcz, Budai, Magyar. (3,4) Nem tudnak beköltözött családokról. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 1910-es években Amerikába. (4) Nem. (2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hollád, Tikos, Szentgyörgy, Főnyed. (1,2,3,4) Ugyanúgy élnek, ugyanúgy dolgoznak. (2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Somogyhoz. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Zala, Balaton. (2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Vörs: a templom és a betlehemezés miatt. (1,3,4) Ide jártak dolgozni a környékről. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Kiszeseknek: a kis halakról, amelyeket télen kosaraztak. (3,4) A tikosiakat „gujzeroknak” – valami madárról. „A tikosiak keresztbe viszik az erdőn a létrát” – ezt is szokták mondani. (3) A tikosiak a gujzer madarat megnyúzták. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nem, vagy nagyon ritkán. (1,2,3) Nem, esetleg Szentgyörgyről. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthelyre. Vörsön is volt április első hétfőjén és július első hétfőjén

b) Piacra:

Keszthelyre naponta

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vörs Szent Márton napján, Hollád Donát napkor

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümegre Mária napkor, Andocsra Mária-ünnepkor. (1,2,3,4) Győrbe (3), Búcsúszentlászlóra (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem. Nem jártak el, itt volt az uradalom (Bottyánpuszta – Festetics, majd Szabó birtok). (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalából, Veszprémből summások. (2,3) Zalából, Vasból hat hónapra, olaszok „pirostövű sásat” szedtek. (4) Sokan jártak ide dolgozni. (2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, helyben, maguknak készítettek mindent. (2,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Keszthelyen a vásárban. (2) Sümegi házaló gerencsérektől helyben vásárolták. (3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cigányok, bosnyákok, ablakosok, drótosok. A háború óta nem járnak. (2,3,4)

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A holládi Bari-hegyen. Ott volt még a tikosiaknak, a holládiaknak, a főnyedieknek is. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

n. a.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A mostani templom helyén volt a régi temető. (1,2,3,4) A homokos gödörnél a vasúton túl találtak csontokat. (2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Márton a falu védőszentjének a napja. (1,2,3,4) Illés napkor „mert egyszer villám csapott a marhák közé”; (3) „villámcsapástól meggyulladt a kepe”. (4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, kettőt általánosan, hármat ritkábban. (2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi ritka. (2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A hajmókos a gyakoribb, de a „gráblás”-t is használták. Nem tudják, mióta. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, kepének nevezték. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, meghatározatlan számú kereszt. Nem. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Két méter, de egyébként változhatott. (2) 150 cm cm körüli. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Nem, a rokonság, szomszédság segített. (2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával, petrencével, „gólával”. (rajz) (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A TSZ megalakulása után lett általános (1950-es évek). (2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, petrencébe rakták, ezeket boglyába, otthon pedig kazalba (10 petrence egy boglya). (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, vonyogóval, szénametszőel (kétágú kasza, lábbal léptek rá). (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vállfa (3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdfejszeg (2), rúdszeg (3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem, sást vágtak, ha a szalma elfogyott. (2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Ez a régibb. (2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret ökör húzta, nem állt a rúdja. A kocsit ló húzta, fölfelé állt a rúdja, és volt „förhinc”-e (rúdtartó, amin felléptek a kocsira). (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400 cm, mindig van vendégoldal is. (2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel, csigával, csigafával, csigafa hajtókkal „lapickákkal”. (2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Kissé ívelt. Ha deszkából volt, akkor egyenes. (2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Szögletes (rajz) (2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Lakodalomkor kettőt is használtak (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. (3,4), Zséter. (2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

No, mehet! (esetleg megütötték az ostorral)

b) terelik jobbra

Hüde!

c) és balra

Hajde! A borjúnak mondták, hogy „becce-recce”. (3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coni ne. (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi. (2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát mindig a nevén szólították. (2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót, tilót. (2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Főleg a b)-t (német), de a c)-t (magyar) is ismerték. (2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Cigányputrik. (2) A török időkben Máriaasszony szigeten (a berekben) volt egy kápolna, és a falu is. (1,4)

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n. a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaház nem volt. Az 1920-as évektől már nem építettek sövényházakat. Az utolsót az 1970-es években bontották le. (2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Szabadkémény esetén lebontották a bolthajtásos tetőt, és így építették vagy a falba vagy a fal mellé a kéményt. Böröczéknél még van ilyen (Ady E. u.). (2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Általában mindegyik a pitvarra nyílt, de a konyha és a kamra mindig. (2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen. (2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es évektől. (2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945 után, 1950-es évektől. (2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem, csak konyhából fűtött kályha volt. (2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c)normál magasságú padkára. (2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem volt, egyenes pajták voltak. (2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem volt, egyenes pajták voltak. (2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem. (2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem. (2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1950-es években. (2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

a)csillagos formájú, b)-t is. (2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. (2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem volt. (2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem készítettek. (2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Karácsonyra: fonott kalácsot a), fonott perecet b). Húsvétra: kuglófot (kuglit). Mindenszentekre: töltetlent nem, hanem rétest. Lakodalomra: mindezeket + fánkot. (2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Hagymával sült paprika mindig is volt. A paradicsom (kevés) az 1950-es években került bele. Krumplit nem főztek bele. (2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nemigen ettek, esetleg paprikát. A háború után lett általánosabb. (2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Veknit, egyenes vagy patkó alakú, mákkal, dióval töltött tésztát. Szalagárás süteményt (formákra szaggatott tészta), fonott kalácsot, perecet (négyesfonással is). (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

1930-ig hordták (2,3,4)

b) Hány szélből készült?

3-4 szélből készült (2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1950-es évekig általános, aztán csak az öregasszonyok. (2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Igen, a háború után szűnt meg. (2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az 1950-es évekig. (2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Nem állították párhuzamosan. (2,3,4)