Zalaapáti

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. június
Adatközlők:	(1.) Barcza Istvánné, 1907.
	(2.) Deli István, 1910.
	(3.) Kámán Józsefné, 1927.
	(4.) Molnár Gyuláné, 1913.
	(5.) Panker Józsefné, 1903.
	(6.) Protár Péterné, 1930.
	(7.) Sipos Józsefné, 1915.
	(8.) Vida Dezsőné, 1914.
Gyűjtötte:	Dencs Bernadett
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaap%C3%A1ti
weboldal:	www.zalaapati.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A mai Berek mind víz alatt volt. A Zala folyónak is később csináltak új medret. Valamikor Aligur falunak nevezték a falut, mely kezdetben csak 7 házból állt. Ezek a házak a kastély körül voltak. De nem csak kastély, hanem Apátság is volt, nagy birtokkal, sok cseléddel. Az embereknek minden reggel misére kellett menni csak utána kezdhették el a munkát. Valószínű, hogy az Apátság révén lett Aligur faluból Zalaapáti. (4,5,7,8)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Gelencsér, Ekmann, Iberpakker, Wulczer, Köszörűs, Szentkirályi, Holló, Halász, Deli. (2,4,7,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be. (2,3,4,5,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban. Csak a fiatalok költöztek fel ideiglenesen Pestre 1950-56 körül. (2,3,4,5,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sármelléket mivel gazdag falu volt. Ezenkívül hasonló volt nagyságában és gazdálkodásában is. Zalavárt hasonló volt nagyságában és gazdálkodásában, Pacsa szintén iparos falu volt. (2,4,5,6,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zala völgyébe, illetve Pogányvár aljába. (4,5,7,8)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej, Őrség, Kis-Balaton. (6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pacsa: járási székhely, Véres vásár.

Keszthely: Balaton, Festeticsek (amikor még nagy község volt).

Hévíz: tófürdő. (2,3,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták, de más községekről, falvakról tudnak csúfolkodó mondásokat: Zalavár egy gödör, ott az élet gyönyör, minden leány legényt örököl. Sármellék szopokások (ui. Leisli képviselő szopoka gyárat akart építeni).

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen Szentpéterúrról, Bókaházáról, Nagyvárdáról, Gétyéről. (2,3,6,8)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthely, Pacsa (véres vásár), Zalaszentgrót (vidám vásár), Zalaapáti 6 vásár volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümeg: Mária búcsú szeptemberben

Búcsúszentlászló: László napi búcsú, Fogolykiváltó búcsú

Kehida: Húsvétkor. (1,2,3,4,5,6,7,8)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásmunkára cselédeskedni, aratni helyben a papokhoz 6 hónapra. Cukorrépát szedni és kapálni Bottyánba. (1,2,4,5,6,7,8)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Csáford környékéről, Zalavárról és környékéről. Cselédeskedni, summásnak 6 hónapra, szüretelni. Egy-egy helyről 25-30 fő is jött. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kocsikasokat nem készítettek azt úgy vették. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) vesszőkosarakat

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

c) szalmafonatú edényeket

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

f) fagereblyét

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

g) faboronát

Csak saját használatra készítettek.(1,2,3,4,5,6,7,8)

h) egyebet?

A faluban volt: 3 bognár, 4 kovács, 1 kosárfonó. (1,2,3,4,5,6,7,8)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásárban vették gabonáért. De hogy hol készítették őket, azt nem tudták. Egyedül Sümeget tudták megjelölni a készítés helyének. (2,3,4,5,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Csecse-becsés: „10 Ft a Jézus, 20 a Szűz Mária. Hogy viszik, hogy hordják!” Zsákbamacskás: „3000 korona, 3-ér lesz eladva, 3-ér nem, 5-ér, pedig 15-öt ér 3000 korona. Kis tükör, nagy tükör, falitükör, zsebtükör. Aki vesz, annak lesz, aki nem lesz beteg lesz. 3000 korona.” Rongyos zsidó: „Ringyet-rongyot kenderkócot, megveszek én mindenféle 100 Ft-os simi bundát.” „Hozd ki fiam anyád ingét, kapsz érte egy pikulát.” Szabó: „Na gyere be, ti csináltok gyereket, én meg öltöztetem őket.” Olcsó Jancsi: „3000 korona 3-ér nem 5-ér, pedig 15-öt ér 3000 korona. 3000 korona törjön fel a nyavaja, 3 már a potom ár megbukott a nagy bazár, 3000 korona.” „Lányok itt van a finom körmendi bajusz kenő, legényekre, csontra itő.” Paprikás: „Paprikát vegyenek, paprikát. Erőset, hegyöset, csucsosat, pirosat, hegyeset, hogy a lányok szépek legyenek, paprikát csak tőlem vegyenek. Menyecskéknek ingyér adok, a lányoknak … csicsmakmaknak kacsintásért.” Rőfös, drótos, meszes, cserepes, köszörűs, németek, tikász, üveges. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

csecse-becsés, zsákbamacskás, rongyos zsidó, paprikás, rőfös, drótos, meszes, cserepes, köszörűs, németek, tikász, üveges. (1,2,3,4,5,6,7,8)

d) Mit árultak?

paprika, méteráru, mész, cserépedény (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Csak Pogányváron volt szőlőjük. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Apáti határában Sármellékieknek volt és Gétyeieknek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak: egy volt az Alsórészen, egy volt a Felsőrészen, egy zsidó temető a pacsai úton. A zsidó temető kivételével mind megvan. (2,3,5,7,8)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Benedek március 21-én dögvész ellen, Rozália szeptemberben kolera ellen, Flórián tűz ellen, száraz szerda májusban. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, elég általánosan. (2,3,5,6,7,8)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános(1,2,3,6,8)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak nagyon ritkán vetettek géppel. Vetőgépük csak a gazdag parasztoknak volt, azok adták kölcsön bérmunka fejében. (1,2,3,6,8)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Mindet használták, s elég általánosan. Mégis a legáltalánosabb a hajmók „hajtaván” volt. (1,2,3,4,5,8)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Amibe a sarlót is bele lehetett dugni olyat nem. Egyébként díszes volt a kévekötő fa, a sarlót pedig csak hozzáfogták. (1,3,4,5,6,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kéve volt 1 kereszt. A földön 5-12 keresztet is összeraktak a föld nagyságától függően. Ezt nevezték kepesornak. (1,2,4,6,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: a kereszteket folytatólagosan egymásra rakták. Meghatározatlan számú volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm volt. A feje pedig 50 cm-es. (1,2,3,4,6,8)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Mindig a gazda állította a munkásokat, a rokonság, és a szomszédság köréből, akik egymásnak mentek segíteni. (1,2,3,4,5,6,8)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát villával („vellával”) hordták kazalba. Két ember hordta, és adta fel, egy pedig rakta. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1920-25-ös években. (1,2,3,4,6,8)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1920-as években. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: kaszálás, 2-3 nap múlva megforgatták – attól függően, hogy mennyire szárad meg, majd amikor mindkét oldala száraz volt már, összegyűjtötték gereblyével vagy villával, petrencébe rakták, majd a petrencehordó rudast alá szúrták és úgy vitték el egy nagyobb kazalba ill. boglába. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával illetve kosárban. (1,2,3,4,5,6,8)v

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vállfa (1,2,3,4,5,6,8)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúd-igaszeg (1,2,3,4,5,6,8)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6,8)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. Diófa levelét csak ritkán, mert az állatok megették, de gyümölcsfák levelét, erdőből hozott fák levelét annál inkább. (1,2,3,4,5,6,7,8)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Leggyakrabban ősszel, mikor lehulltak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. A második rajznak megfelelőt de szíjból. Nyaklónak, nyakövnek nevezték. (1,2,4,8)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ami elé tehenek, marhák voltak befogva. Kocsi: amit a lovak húztak. (1,2,3,6,7,8)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m hosszú volt. Ismert a vendégoldalas szállítás is, de ez később terjedt el. (2,3,4,5,6,8)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel, csigával. Csiga: amivel húzták a lapocka, elől hosszúlánc fogta a rudat. (2,3,5,6,8)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5,6,8)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nagyon ritkán használtak csak vesszőből készült szekérkast, és egyáltalán nem volt elterjedt. A formájára nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,8)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak nagyon ritkán, és csak azt, amelyiknek elvásott a körme. (1,2,3,5,8)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5,7,8)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne! (1,2,3,4,5,6,8)

b) terelik jobbra

Jobbra: Hajde! (1,2,3,4,5,6,8)

c) és balra

Hij! Hi! (1,2,3,4,5,6,8)

megállás: Hoo! (1,2,3,4,5,6,8)

A becce nevet csak a gyerekeknek használták, indítószóhoz kapcsolva nem. (1,2,3,4,5,6,8)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! Ccccc! Cani, Canti! (1,2,3,4,5,6,8)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipi! Pipi, ne, ne! (1,2,3,4,56,8)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevét mondják. (1,2,3,4,6,8)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilolótípusú törőt. A faluban ezt tötőgépnek nevezték. (1,2,3,4,5,8)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A ferde rokkát használták. (1,2,3,4,5,6,8)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?

a) Hogy hívták ezeket?

Igen. Ilyen volt a Vörös mező, a Lacimágus, és a Földtető. Ezek nem alkottak külön falut.(1,2,4,7,8)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A régi községnek nem itt volt a helye a Zala völgyében, hanem fent a szociális otthon felett. (1,2,4,7,8)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronából készült lakóház csak 2-3 volt a faluban, azokat kb. az 1920-30-as években bontották le. Inkább pincék készültek boronából. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Volt, amikor a falba rakták a füstvezetéket. Egy kicsit belevágtak a falba. A tömésházaknál beletettek építéskor egy gömbölyű fát, és ahogyan nőtt a fal úgy húzták felfelé és így megmaradt a helye. 1914 körül zárt kéményeket építettek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Volt, hogy mindegyiknek külön bejárata volt, de volt hogy csak egy bejárat volt. Ezek az ajtók általában a pitvarba („pitar”) nyíltak. Nagyon kevés ház ajtaja nyílt az udvarra. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen. Előfordult ez a földfalú házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1920-26-os évek körül még rakott sparheltek voltak a falu lakóinak nagy részénél. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kb. 20-25 éve nem építenek egysoros házakat. (2,3,6,8)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, nagyon sok háznál volt ilyen. Pl. a Deli István bácsi nagyszüleinél. (1,2,3,4,5,8)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét kb. 30-40 cm-es padkára építették. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Kiugró középrészes pajta nem volt. „L” alaprajzú azonban igen. Mégis a legelterjedtebb az egyszintű, egysoros pajta volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazék kiszedő villát, csak szánvonóval húzták ki és ruhával fogták meg a fazék fülét. (1,2,3,4,5,6,7,8)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem csak meggyalulva, leszelve savanyítottak tarlórépát. (1,2,4,5,7,8)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem csak meggyalulva, leszelve savanyítottak káposztát. (1,2,4,5,7,8)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945-50 körül szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,5,7,8)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Általában a kamrában található polcra rakták, de megtalálható volt a b) formájú, illetve az ahhoz hasonló. (1,2,3,4,7,8)