Iklanberény

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Iklanberény, 1991. október
Adatközlők:	(1.)Varga Lajos, 1911. Iklanberény
	(2.)Varga Lajosné Nyúl Ilona, 1919. Iklanberény
	(3.)Berényi Jenő, 1918. Iklanberény
	(4.)Gájer Imre, 1923. Iklanberény
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Iklanber%C3%A9ny
weboldal:	http://www.dimo.hu/hu/cegek/2213/Iklanbereny_onkormanyzat/Onkormanyzat/Iklanbereny

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Érdemi dolgot nemigen tudnak a község keletkezéséről. Annyit tudnak, hogy igen régi a település. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Gájer, Berényi, Varga, Kovács. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falvaknak tartják: Alsószopor, Lócs, Makkoshetye. Leginkább a gazdálkodásban hasonlítanak, ill. a gazdasági adottságokban és lehetőségekben. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudják, hogy milyen tájegységbe tartozik a falu. Azt tudják, hogy a megyehatáron vannak. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység: Répce-mente. Tudnak, illetve ismerik az Őrséget, de az messze van innen. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres község Bük a gyógyvízéről. Sajtoskál a sajtgyáráról. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyen csúfolkodó mondásokat. Nem csúfolkodtak. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen leginkább csak a falubeliek házasodtak egymással, de néha előfordult, hogy a szomszédos falvakból, Simaságról, Lócsról. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Iván

b) Piacra:

Nemigen jártak, mert igen rossz utak voltak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Alsószopor Áldozó csütörtökön, Torma és/vagy Lócs Mária napkor szeptember 8-án vagy 12-én, Simaság Magdolnakor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Tormásra szoktak járni mezőgazdasági munkákra, csépelni és summásnak. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nem jöttek munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Hordókat készített valamikor egy kádár, de azt mondják, hogy csak a falubelieknek. Nem dolgozott nagyban. Ezeket az eszközöket Ivánon, vásárkor szerezték be. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Ezeket az eszközöket Ivánon, vásárkor szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nem tudják, hogy hol készítették, a vásáron szerezték be. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

kosarasok, seprűsök, meszesek, „drótos tótok” jöttek északról. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zsidányból

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem foglalkoztak szőlőműveléssel. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy volt régen és ma is egy van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem találtak emberi csontokat. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A fogadott ünnep: október 20-án Szent Vendel az állatok megtartásáért. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2-es boronát leginkább. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A gabonát 50-50 %-ban vetették kézzel és géppel. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gabonát 50-50 %-ban vetették kézzel és géppel. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Az a)-t és c)-t használták. Aratáshoz az előbbit, lucernához, stb. az utóbbit. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyet. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

10 kéve = 1 kereszt. 5-8 keresztet raktak egy kepébe. Azért csak ennyit, hogy ha meggyulladna, ne égjen le sok. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Használták a kepe szót, de nem a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 130 cm volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel, de sokszor rokoni és családi segítséggel csépeltek. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Eleváterrel. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es évek elején kezdődött és 4-5 év alatt általánossá vált. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre lekaszálták, 1-2-szer megforgatták az időtől függően, boglába rakták, hazaszállították. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Általában villával, de a nagyobb parasztok hátaskosárral. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot. Csak a szimpla láncos megoldást. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: deszkás szekér, elől-hátul súber, gazdasági munkákra. Kocsi: rugózása volt, támlája csak hátul volt, csak személyszállításra. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér hossza 4-5 m volt. Ismerték a vendégoldalas szállítást és alkalmazták is, de csak később mint a hosszú szekeret. (1,2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem saroglyás, hanem súberes szekeret használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n. a.

b) Használtak-e kettőt is?

Nem volt jellemző a használata a faluban. Subert használtak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem volt gyakori, de előfordult, hogy megpatkolták az őszi időszakban. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséternek nevezték. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hík!

c) és balra

Hejsz! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kendert Bükre szállították, ott dolgozták fel. (1,2,3,4)

2.29.

Nem használtak rokkát a faluban. (1,2,3,4)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

n. a.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem tudnak ilyen elkülönülő házcsoportról. (1,2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

n. a.

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n. a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Volt ilyen ház több is, de ezeket lebontották, illetve átalakították. Kettőt ezekből külföldiek, egy német és egy osztrák család vett meg, és ezeket szépen rendbehozták, átalakítva kényelmes pihenőhellyé. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményeket általában a fal mellé építettél. Az 1920-as évektől kizárólag zárt kéményeket építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házak bejáratai a tornácról: szoba, konyha, kamra (rajz). (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban keresztmestergerendás ház, de elbontották őket. Előfordult földfalú házaknál is. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek már a századforduló előtt általánosak voltak. Az időpontot nem tudják pontosan. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak építése a 40-es években volt általános. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak ilyenről, de a házat 1952-ben lebontották. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét alacsony padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták téglalap alaprajzúak voltak. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem voltak fazékkiszedő villák. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

n. a.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak káposztát savanyítottak, azt is csak felszeletelve. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A házi kenyér sütése 1974-75-ben szűnt csak meg. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem használtak ilyen vajköpülőt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem termeltek hajdinát és kölest sem. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem készítettek ilyen kását. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A töltetlen kalácsok formája fonott, hosszúkás. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót a II. világháború után fogyasztanak gyakrabban. A lecsóba több paprika és kevesebb paradicsomot tesznek. Fogyasztották kolbásszal, tojással. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A paprikát 1930 óta fogyasztanak nyersen, paradicsomot csak valamivel későbbtől, kb. 1935-től. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra: mákos és diós kalácsot tettek még. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nem viseltek ilyet ünnepre már nagyon régóta, csak munkára. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n. a.