Karátföld

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. november
Adatközlők:	(1.) Özv. Papp Lajosné Déri Mária, 1914. Gersekarát, Dózsa u. 14.
	(2.) Déri József, 1920. Gersekarát, Dózsa u. 12.
	(3.) Déri Józsefné Pula Franciska, 1923. Gerskekarát, Dózsa u. 12.
	(4.) Krizmanics Ferenc, 1928. Körmend, Mónus Illés u. 9.
	(5.) Krizmanics Ferencné Bertalanffy Gizella, 1933. Körmend, Mónus Illés u. 9.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Gersekar%C3%A1t
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tud semmit sem. (1) A község keletkezésének, nevének magyarázata a többi adatszolgáltató szerint: valamikor a terület egy Karát nevű ember tulajdona volt. Így lett Karát földjéből Karátföld. (2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Gombos, Fehér, Unger, Déri. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak nagyobb számú betelepülőről. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tartanak a faluhoz hasonlónak más falvakat. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A vasi Hegyhátat tudják csak, mint tájegységet. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak más közeli tájegységről, csak amikbe a jelenlegi kartográfia sorolja a falvakat (pl. Őrség, stb.). (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sárfimizdóról tudják, hogy gazdagok lakták. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Fehérnépkerítő Karátföld: aki nem kapott asszonyt máshol, itt biztosan. (1) Pincegyújtogató Mihályfa: a petőmihályfai emberek többször felgyújtották a hegyi pincéket. (2,3) Pincegyújtó Mihályfa: a petőmihályfai emberek többször felgyújtották a hegyi pincéket. (2,3) Hasraeső Andrásfa: az andrásfai részegek víznek nézték a hajdinatáblát, s egymást bíztatták: gyere pajtás, ússzunk egyet, s elhasaltak a hajdinában. (4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan házasodtak más falvakból, többször előfordult summás munkán szerzett ismeretségből is házasság. Nagyobb számban azonban nem jellemző. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvár, december 13. Lucavásár, Körmend, Egerszeg.

b) Piacra:

Vasvár szerdai napon

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, augusztus 15., Csatár augusztus 15. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summába: Szentjánosra, Almásfüzitőre nagyon sokan, szinte minden háztól. Cselédeskedni és aratáskor bérmunkába a közeli Barabics-tanyára jártak. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A községben nem volt tömegeket vonzó munkaalkalom. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A vesszőkosarakat, szalmafonatú edényeket minden háznál elkészítették, ugyanígy a faszerszámokat is. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

Készítettek eladásra is kocsikasokat.(1,2,3,4,5)

b) vesszőkosarakat

Saját használatra.

c) szalmafonatú edényeket

Saját használatra.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Saját használatra.

f) fagereblyét

Saját használatra.

g) faboronát

Saját használatra.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Zalából jött házalóktól vették. (1,4,5) Félcigány, Sümegről jövő fazekasoktól, Kolomparokként emlegették őket. (2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban drótosok, meszesek (Sümegről), fazekasok, tyukászok jártak. Nem tudják honnan, kivéve a meszeseket, s azt, hogy a fazekasok zalaiak voltak. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Zala.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, meszesek, fazekasok, tyukászok.

d) Mit árultak?

meszet, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A karátföldieknek a mihályfai hegyben volt még szőlője. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A karátföldi hegyen még sárfimizdóiaknak, telekesieknek, gerseieknek voltak jelentős számban szőlői.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a jelenlegi temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok előkerüléséről nem hallottak. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe: május 3. A hegyet verte el ekkor a jég, s ez lett a falu búcsú-napja. A hozzá legközelebb eső vasárnapon tartják. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Leginkább két boronát kötöttek össze, s ez általános volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek a két világháború között általában. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A módosak vetettek csak géppel, s ők nem voltak sokan. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás kaszacsapó és a hajmók használata általános volt. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A faluban használták a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét kötöttek egy keresztbe, 3-4-8-10 keresztet raktak kepébe. Ez attól függött, milyen sűrű volt a gabona, milyen széles a terület. (Nem vitték túl messze a kereszteket.) (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározására nem használták. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között állandó csapat járt a cséplőgéppel. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárson hordták kazalba. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés 1958-60 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben. (1,2,3,4,5) Szarvaskenden még 1990-ben is vetettek. (2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után történő vetése az 1950-es években vált általánossá. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: rendre kaszálás, renden forgatás, de a vastagabb rendet terítették. Ha megázott a széna, annyiszor forgatták, ahányszor a megszáradáshoz szükség volt rá. Szárítóállványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A száraztakarmányt buritóval hordták az istállóba. Vesszőből font, magas kosár. Az alja széles, sűrűn fonott. Az oldala ritka, befonatlan vesszőszálakból áll, amit a felsőrészen koszorú-szerű fonás fog össze. Teteje nincs. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel használták a falevelet almozáshoz. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem tudja. (1) Igen, használtak, láncot. Kumet volt a neve. (2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.