Szaknyér

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Sütő Ignácné Tóth Irén, 1925. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 38.
	(2.) Mihálka Ernőné Balogh Elza, 1914. Kisrákos, református, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (3.) Mihálka Ernő, 1939. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (4.) Mihálka Ernőné Hada Zsuzsanna, 1943. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (5.) Baksa Gyuláné Mihálka Ilonka, 1908. Református, Szaknyér, Petőfi S. u. 18.
Gyűjtötte:	Csorba Judit
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakny%C3%A9r
weboldal:	http://www.szaknyer.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi eredetű a falu. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Mihálka család már nagyon régen, a török uralom óta itt lakik. Régi család még a Csóbor (Somogyból települtek ide), a Tóth és a Borbély (Sándorvölgyéről), a Baksa, a Hada és a Horváth család. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Böhm, Urbauer Frigyes mindketten Németországból települtek ide az I. világháború előtt. (2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Amerikába mentek az 1910-es években Csóbor Mári, Böhm János, az 1920-as években Borbély Mihály, Tóth Sándor. Visszajött Böhm János, Borbély Mihály, Tóth Sándor. (1,2,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező falvak mind nagyobbak. Szaknyér a legjobban elmaradt közöttük. (1,2,3,4) A kisrákosiknak hasonlóbb a beszéde. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrségbe tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hegyháton Szarvaskend, Hegyhátsál. (1,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter híres, mert ott van falumúzeum. (2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Összeveszett mint a pankaszi ember gatyája. A létrát keresztbe viszik az erdőbe, mint a szalafeiek. Fölhúzták a szalafeiek a bikát a toronyba, legeljen. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nem sokan, talán Őrimagyarósdról a legtöbben. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövő, Körmend (minden hónapban), Őriszentpéter.

b) Piacra:

Körmend (régebben csütörtökönként volt, ma hétfőnként), Zalalövő csütörtökönként, ma már ott nincs piac.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szaknyér május 2-án (az I. világháború szaknyéri halottainak tiszteletére), néha Kisrákos július 21-én, Pankasz július 28-án, Őrimagyarósd Szentháromság vasárnapján, Pünkösd után, Nagyrákos július 5-én.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak, mert nem voltak katolikusok. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csépelni a szendekapi majorba. Summásnak Fejér megyébe. Aratni Kőszeg mellé. Cselédnek Őrimagyarósdra. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jártak dolgozni. Szegény község volt. A leggazdagabbak is csak 20 kat. hold földjük volt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Tóth Jenő készít kocsikast,

b) vesszőkosarakat

kosarakat,

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

seprűt, és eladja. Eladásra mást nem nagyon készítettek.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Szövőbordát Viszákról szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfaiak, gödörháziak hozták szekéren. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Magyarszombatfáról, Gödörházáról jártak gerencsérek (egyiket, szombatfait Németh Sándornak hívták). Licsisek nem jártak. Kráncok süvegcukrot árusítottak. Osztrákok voltak, amit az állam kiszállított, visszacsepészték. Paprikások Szeged tájáról, tikászok Körmendről, Jánosfáról, meszesek Zalalövőből. Deszkások nem jártak. Üvegesek a két világháború között. Olaszok (Őrimagyarósdról) téglát égettek és árusítottak, drótosok, edényfoltozók (cigányfélék), cigány köszörűsök jártak. A II. világháború után már nem nagyon járnak vándorárusok, cserepesek kb. 15-20 éve nem járnak. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Magyarszombatfáról, Gödörházáról, Szeged tájékáról, Körmendről, Jánosfáról, Zalalövőből, Őrimagyarósdról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gerencsérek, kráncok, paprikások, tikászok, meszesek, üvegesek, olaszok, osztrákok, drótosok, edényfoltozók, cigány köszörűsök.

d) Mit árultak?

Edényeket, süvegcukrot, paprikát, tyúkot, mészt, üveget, téglát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt máshol szőlőjük,

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

idegennek sem volt itt szőlője. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma egy temető van. Régen valahol máshol volt (nem tudják hol).

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Tóth Dezső házánál találtak csontokat (nem tudják milyet Tóth Jenő találta). (2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt fogadott ünnep, mert nem katolikus falu volt. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Vasfogú faboronát használtak, kettőt összekapcsolva is. (rajz) (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel csak a II. világháború után kezdtek vetni. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) típus használata volt általános, c), b) típust nem használták. (1,2,3,4) Egy adatközlő szerint aratni az a) típust, hajdinához a b) típust, vetett kukoricához pedig a c) típust használtak. (5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 kévét raktak keresztbe, az első a rudallás, a 17. a pap. 2-8 keresztet raktak össze (a terméstől függően). Az összerakott kereszteket kepének nevezik. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe változó számú összerakott kereszt. Nem használták mennyiség meghatározásához. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

3 gazdának volt cséplőgépe. Tóth Sándor az I. világháború után vette az elsőt, amikor Amerikából hazajött. Mindig kalákában csépeltek. Rokonok, szomszédok jártak egymáshoz. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Gépi cséplés előtt villával. A gépi cséplésnél nyárssal. Nyárs: hegyes fa vas volt a végén, az egy harmadánál bele volt fúrva egy fa keresztbe, ez a része volt a vállukon, a vége a markukban. A háború végén eleváterrel (géppel) hordták a szalmát. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as évek közepén. (2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évektől. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, elhintették a rendet, gráblával egyszer fölforgatták, este összetakarták petrencébe. Reggel újból elhintették. Mikor már nagyon száraz volt, összerakták boglába. Szénaszállító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénásruhában, kézzel. Köcölének hívták. Ma villával hordják. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen aratás előtt, ha már elfogyott a szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem sokat, csak ha szükség volt rá. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

Aratás előtt.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot. A nyaklót c) típusú 30-40 éve ismerik. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi és a szekér között nincs nagy különbség. A kocsi valamivel könnyebb. Mindkettőt ló is, tehén is húzta. Embereket, zöld takarmányt is szállított. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszúszekér kb. 4 m (mért adat). Ez a régibb. Rövidszekér kb. 2-2,5 m. Vendégoldalt régen csak akkor használtak, „ha nagyon apró volt a sarju”. 81) A sukk mértékegységére nem emlékeznek. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul csak kötéllel szorították le (elől lánccal). (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) típusú volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Ha krumplit szállítottak kettőt összetettek. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ritkán, ha rossz volt a talpa. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zs(i)éter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevét mondják, aztán azt, hogy Ne!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hok! Böcce nevet ismerik, de indítószóhoz nem kapcsolják. A kisborjút hívják így. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, ne, ne! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne, ne! (1) Badám, ne, ne, ne! (2,3,4) Csicsi, ne, ne! (5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz le! Esz ne! És a nevét mondják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulok gömbölyű volt, min a hurkatöltő és nyele volt. Lábbal mozgatott törőt. Lábbal hajtották, s tilófödél belejárt a vályúba. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) típusút. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.