Sótony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	n.a.
Adatközlők:	(1.) Bertalan István (85), Sótony, katolikus
	(2.) Őri János (62), Sótony, katolikus (3.) Morgós Sándor (63), Sótony, katolikus
Gyűjtötte:	n.a.
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3tony
weboldal:	http://www.sotony.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit, de a falu neve a Solt személynévből ered. A Solt személynév török méltóságnévből vált személynévvé. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Morgós, Őri, Vitéz, Toldi. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be a faluba sehonnan sem nagyobb számban. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Jelentősebb kivándorlás 1901-1910, 1921-1930, 1945-1959 között volt, de a városba, Sárvárra is többen költöztek. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak Sótonyhoz hasonló faluról. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységbe. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rába-vidéke, Őrség, Dunántúl. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Közeli híres község Ikervár. Itt a Batthyány családnak volt kastélya. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták semminek a falut. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általában a falun belül házasodtak. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár, Szombathely

b) Piacra:

Sárvár, Szombathely

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A falusiak az ikervári uradalomba jártak dolgozni. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek, vásáron szerezték be. (1)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Ezt is piacon szerezték be. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban üvegesek, meszesek, edényfoltozók, drótos tótok jártak. (1)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

üvegesek, meszesek, edényfoltozók, drótos tótok

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sótony hegyközség, így nemcsak az ittlakóknak, hanem másoknak is volt itt szőlőjük. (1)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van/volt a falunak. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Búcsú június utolsó vasárnapján van. Fontos esemény, ünnep a faluban a Gyepüjárás, amelyet május első szombatján tartanak meg. Ekkor adnak számot a szőlősgazdák az évi termésről, melyet rovátkás pálcán rögzítenek. A résztvevők sorra járják a pincéket, mindenhol megvendégelik őket. Az elnevezés a szőlőhegy köré font kerítés nevéből ered. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általános volt a használata. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés már általánosabb volt. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a), b), c) egyaránt használatos volt. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

201 kéve alkotott egy keresztet, 7 keresztet raktak össze egy kepébe. (2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

7 összerakott kereszt egy kepe. (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140-150 cm volt. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó munkások jártak a géppel, de volt amikor a szomszédok kalákában dolgoztak. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyársat használtak. (2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termesztettek, vásáron szerezték be. (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése 1945 után terjedt el. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után a rendterítésre került sor, 2-3-szor megforgatták, boglyába rakták, majd behordták. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szekérrel, kosárban hordták be a pajtába a száraztakarmányt. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg. A guzs szót nem használták. (1)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

n.a.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Az almozáshoz ősszel fák leveleit is használták, ezt csalitnak nevezik. (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit személyszállításra használták, lovak húzták. A szekér teherszállításra szolgált, tehenek, ökrök húzták. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szénaszállító szekér hossza 3 m volt. (2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A tartórudat elől lánccal, hátul kötéllel rögzítették. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes saroglyát használtak. (2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Szekérkast használtak, elől és hátul is volt. (2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát csak akkor patkoltak, ha feltörött a lába. (2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejszt! (1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne. Co-co-co-co. (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, pi-pi. (1)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A len töréséhez tilajt használtak. (1)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Különálló házcsoport a falu határában lévő Újmajor volt. (1)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig itt volt. (1)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaházat a faluban nem ismertek. Az utolsó tömésházat kb. 10 éve bontották le. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az utolsó szabadkéményes ház Fő út 16-os sz. alatt állt, kb. 15 éve bontották le. A zárt kémények már a XX. sz. elején általánossá váltak. (3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek egy ajtaja volt, ezek a tornácra nyíltak. (2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a földfalú házaknál is. (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparhelytet már a múlt században is ismerték. (3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az egyenes vonalú házakat az 50-es években váltották fel a „kocka” házak. (2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem volt ilyen ház. (1)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét a padló szintjére, illetve egy keskeny padkára rakták. (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak L alaprajzú házak voltak és egyenes vonalúak. (2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villát nem használtak. (2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem, csak reszelve savanyítottak káposztát és tarlórépát. (2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) kenyértartót használták. (2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az a) típusú kölestörőt ismerték. (1)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Ismerték a hajdinát, de csak kását készítettek belőle. (1)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) és c) alakú kalácsot sütöttek karácsonyra és húsvétra. (2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót gyermekkoruk óta fogyasztanak. Az alapanyag a paprika, a paradicsom és a hagyma csak ízesítésre szolgál. Tojást vagy kolbászt is szoktak beletenni. (2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A paprikát és a paradicsomot mindig nyersen fogyasztották. (3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonyra töltetlen kalácsot, kuglófot, diós és mákos beiglit szoktak sütni. (2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát,

b) Hány szélből készült?

egy széből készült. (1)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Viselnek a nők most is szoknyát réklivel. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban vásznat nem szőttek. (3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező a fejkendő viselete az asszonyok számára. (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Ma is szokás a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobában. (2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották. (3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

b) 1930 körül:

Az esküvőtartás hagyományos napja szombat volt, az ma is. (2)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották, de a vőlegény otthonában is megvendégelték a meghívottakat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés kétszer volt, egyszer az esküvő után, egyszer pedig éjfél körül. (3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma a lakodalmat vendéglőben tartják, Sárváron, Szombathelyen. (1)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívogató járta végig a falut egy kampós bottal, ő hívta meg a vendégeket.

b) 1930 körül:

A mennyasszony és a vőlegény adja át a meghívókat, kb. 3 héttel az esküvő előtt. (2)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Szándékolt tányértörés a lakodalom során nem volt. (3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A lakodalomban cigányzenészek zenéltek.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hangszereik: hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom. Harmonikás nem volt a faluban. (2)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca kity-koty, Tojjanak a tiktyok, Lúdjok, tiktyok, Lúdjok, tiktyok, fejszétek Úgy megálljon nyelében, Mint a nyárfa helyében. Dícsértessék a Jézus Krisztus.” (3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nem volt. (2)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

2-3 öreglegény mindig volt a faluban, így ma is van. (2)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

X-el jelölt tejesfazekat nem használtak. (3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak égő tárgyat a levegőbe dobálni, tüzet sem gyújtottak jeles napok alkalmából. (2)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

tüzet sem gyújtottak jeles napok alkalmából. (2)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján a gyerekek szoktak beöltözni, szőrös kucsmát, bundát húztak magukra, láncos bottal járták végig a házakat. (3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemezés volt. Szereplői: 3 király, pásztorok, jászolt is vittek magukkal. (1)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel. (2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket a Krampusszal és a mumussal ijesztegették. (1)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás a nagyböjti időben volt,

b) Mikor, hol, miért?

a legények a leányokat a kórusból, dobálták meg dióval. (3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban nem láttak semmilyen alakot. (3)