Velem

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. november
Adatközlők:	(1.)Balázs Imre (78), Velem, Rákóczi u. 64.
	(2.)Balázs Imréné (74), Velem, Rákóczi u. 64.
	(3.)Ö. Pálffy Gyuláné (85), Velem, Rákóczi u. 58.
	(4.)Gábriel László (58), Velem, Rákóczi u. 58.
	(5.)Ö. Balázs Józsefné (75), Velem, Rákóczi u. 47.
	(6.)Biró József (71), Velem, Rákóczi u. 78.
Gyűjtötte:	Pálffy József
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Velem
weboldal:	http://velem.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

„A Kuglinba a Szt. Vid alatt volt 7 ház először és az ott lakó családfőt Velemérnek hívták. A falut is az ő neve után nevezték el Velemnek.” (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Balázs család (Rákóczi u. 68), Balázs család (Rákóczi u. 20.), Pintér-Balázs család (Rákóczi u. 41), Kósi-Balázs család (Rákóczi u. 47.), Simon-Horváth család (Rákóczi u. 8.), Banga-Horváth család (Rákóczi u. 34.), Tamás-Horváth család (Rákóczi u. 48.), Kendik-Horváth család (Rákóczi u. 56.), Kuzma-Horváth család (Rákóczi u. 78.) csak leány ágon él, Bónya-Horváth család (Rákóczi u. 53.) csak leány ágon él, Dore-Horváth család (Rákóczi u. 49.) csak leány ágon él, Kócsár-Horváth család (Rákóczi u. 45.) csak leány ágon él, Jancsi-Horváth család (Rákóczi u. 43.), Farkas család (Rákóczi u. 24.), Tóth-Jagodics család (Rákóczi u. 52), Jakap-Jagodics család (Rákóczi u. 55.), Anti-Molnár család (Rákóczi u. 2.) csak leány ágon él, Török-Molnár család (Rákóczi u. 4.), Borók-Molnár család (Rákóczi u. 60.), Pali-Molnár család (Rákóczi u. 10.), Rostonics család (Rákóczi u. 62.) 3 fiú Reményire magyarosított, Gyurkó-Katona család (Rákóczi u. 30.), Riti-Katona család (Rákóczi u. 22.), Furka-Katona család (Rákóczi u. 12.) csak leány ág él), Puszter-Katona család (Rákóczi u. 66.) csak leány ág él. A községbe költözöttek, benősültek: Villanyos-Horváth József Nemescsóról 1946-ban. Perendy István Jánosházáról 1964-ben. Biró József Ládonyból 1909-ben. Jámbor-Francsics Kőszegszerdahelyről 1900-ban. Stipsics László Bozsokról 1960-ban. Kern István Kőszegről 1960-ban. Koczor József Kőszegről 1938-ban. Pálffy család Kőszegszerdahelyről 1930. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban nem tudnak arról, hogy bármikor más területről települtek volna a faluba. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Arról sem tudnak, hogy a faluból nagyobb számban költöztek el. (Az I. világháború előtt 1-2 személy vándorolt ki Amerikába.)(3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Cák és Kőszegszerdahely falukat tartják Velemhez hasonlónak. A hasonlóság a szokásokban, öltözködésben és a családi házak építésében is megmutatkozik. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Velem Kőszeghegyalja tájegységbe, Kőszeg vidékéhez és magyar népcsoportba tartozik. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Gyöngyösmenti tájegységről tudnak, melybe Lukácsházát, Pösét, Lujdadot, Seregélházát, Apátit (Gencsapátit) sorolják. (Pöse, Seregélyháza, Ludad, ma már egyesítve van Gyöngyösfalu név alatt). (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A következő híres községekről tudnak: Nagycenk ahol Széchenyi született. A szomszéd községet Bozsokot is híres községnek hívják, mert ott a monda szerint Mátyás király vadász kastélya volt és II. Rákóczi Ferenc is tartózkodott Bozsokon. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Velemet „Geráj falunak csúfolták” állítólag valaha nagyon furcsán beszéltek a falu lakói. Más községekről a következő csúfolkodó mondást ismerik: Kőszegszerdahelyi rácok, szeretik a mákot. Kőszegdoroszlói bugyogások. Lukácsházi esztekések, Istenégető boskiak, Hosszifogú rohonciak, tikszart csirázó bucsiak és dombra szaró ondódiak. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A következő falvakból szoktak gyakrabban házasodni: Cákról, Kőszegszerdahelyről és Perenyéből. Nem szoktak házasodni vagy csak ritkán a következő falukból: Kőszegdoroszlóból, Sobakfaluból (Kőszegfalva), Lukácsházáról. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kőszegre és Szombathelyre

b) Piacra:

Kőszegre és Szombathelyre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rőtfalvára Sarlósboldogasszony napján a jégverés ellen, fogadalmi nap volt. Rőtfalvára István királykor augusztus 20-án a marhavész elleni fogadalmi nap volt. Lékára, járványos betegség, gyermekek torokgyulladásos betegségének megszűnésére, fogadott nap volt szeptember 12-én Mária nevenapkor. Mindhárom esetben processzióval gyalog mentek énekelve és imádkozva. 1938-ig Ausztria megszállásáig. Azóta csak Vasvárra járnak szeptember 12-én Mária nevenapkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra szeptember 12-én 1938-tól. (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Az erdő itt egész évben biztosított munkalehetőséget, így a faluból nem jártak csoportosan máshova dolgozni. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A téli időszakban Kőszegszerdahelyről jártak a férfiak a velemi erdőre fát vágni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A helybeliek eladásra nem készítettek, kocsikasokat, vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket, szövőbordát, favillát, fagereblyét, faboronát stb. Amelyik gazda télen a saját szükségletére el tudta készíteni a felsoroltak közül azokat, amelyekre szüksége volt az elkészítette. Aki nem értett hozzá az megvette attól, aki részére ezeket megcsinálta, vagy a kőszegi vásáron szerezte be. (1)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Általában Jákon készült cserépedényeket használtak, melyeket a kőszegi és szombathelyi piacon szereztek be. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek Jákról. Paprikások, de nem tudják honnan jöttek. Drótostótok, üvegesek a Felvidékről, Trencsénből 1920-ig. (1)

b) Honnan jöttek?

Jákról, Felvidékről,Trencsénből.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cserepesek,paprikások, drótos tótok, üvegesek

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Velemieknek csak a kőszegszerdahelyi szőlőhegyen volt és van szőlőjük kb. 8 családnak 150-200 öles területen. (1)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Velemben a jelenlegi temetőn kívül más temetőről nem tudnak.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A szentvidi bronzkori telepen folytatott ásatások alkalmával kerültek elő csontmaradványoki. Kb. hatvan ház alapjait tárták fel eddig, de a temetőre nem bukkantak rá. (1) (Saját számításaim szerint a 2000 éven át lakott településen legalább 1000 sírnask kellene lenni. A valaha lakott teraszos terület nagyrészét erdő borítja. Így csak véletlen vezethet a temető megtalálására.)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: Szt. Vid június 15. a templom védőszentje a falu búcsúja. Minden évben február 24-én Mátyás napja a szentségimádás. Sarlósboldogasszony a jégverés ellen. István király napja augusztus 20. marhavész ellen. Mária napja szeptember 12. gyermekek járványos torokgyulladás ellen. (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között a tehenes fogattal rendelkezők 1-es faboronát, a lovasok és ökrös fogattal rendelkezők 2-es vasboronát használtak a szántás elegyengetéséhez. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gabonát kézzel vetették a faluban. (1)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgéppel egyetlen gazda sem rendelkezett. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Csak a gereblyés kaszát használták a faluban, melyet bicklis kaszának neveznek. Ezt régóta ismerik. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyan kévekötő fát is használtak, melynek vastagabb végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. A gazdák ezt maguk készítették, de nem sok gazda használt ilyent. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egyéni gazdálkodás idején egy keresztbe 20 kévét raktak. Általában négy-öt keresztet raktak egybe és az így összerakott kereszteket kepének nevezték. A keresztbe rakott kévék száma nem változott az emlékezetben elérheti időben. A hazahordott kéket akinek nem volt pajtája asztagba rakta. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót ismerik és az meghatározatlan számú keresztet jelent. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele pontosan 150 cm volt. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplésnél a gazda állította a cséplőmunkásokat. Általában a szomszédok és rokonok segítettek, akiknek vissza is segítettek. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül háromágú rövidnyelű vasvillával hordták a kazalba. Elevátort és nyársat a sűrű fák miatt használni sem lehetett a faluban. A tavaszi szalmát pedig minden gazda akinek pajtája volt odahordatta, mert az állatok etetése miatt arra szüksége volt. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1948 körül szűnt meg, mert a leadási rendszerben előírták, hogy mit termeljenek. (1)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után barázdába történő vetése 1910-es évektől általánosnak mondható. (Még a burgondi répát is eke után vetették.) (1)