Nagybajom

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagybajom, 1986. augusztus
Adatközlők:	1. Majláth Sándor, 1913. december 13., Nagybajom, Fő u. 137. 2. Bíró János, 1914. január 26. Nagybajom, Fő u. 107. 3. Ács Busa János, 1917. augusztus 8. Nagybajom, Fő u. 84.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezésével kapcsolatban a „Nagybajom története” című könyvre hivatkoznak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Ács, Bíró, Majláth, Fekete, Horváth, Major, Mikei, Kónyi. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kutas, Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Mezőcsoknya hasonló leginkább. Egyformán gazdálkodnak, s a kulturális vonásaik is hasonlítanak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Ormányságról, Zselicségről, Göcsejről hallottak. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Csököly háziiparáról, Szenna falumúzeumáról híres. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nagybajomaiknak szokták mondani, „Nagybajom nagy a bajom”. Szennáról kadari bee. A szennai templom szalmája kizöldült (teteje) le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Böhönyéről, Csökölyről, Kutasról, Véséről, Mezőcsoknyáról szoktak házastársat hozni jelentős mértékben. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagybajom március 18., május 8., augusztus 18., október 15.; Kutas április 5.; Csököly november 25.; Vése április 5.; Kaposmérő február 10., április 1.;

b) Piacra:

Kaposvár kedd, péntek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Kutas július 26.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Segesd augusztus 15., szeptember 8. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem szoktak munkába járni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Zalából és Vasból szoktak sommások jönni az uradalmakba. Hat hónapig dolgoztak a faluban. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán és Gödörházán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Bosnyákok apróságokat. Favillások Zalából favillát. Meszesek Vasból meszet. Fazekasok Vasból és Zalából cserépedényeket. Edényfoltozók, drótosok, üvegesek Felvidékről. A II. világháború után fokozatosan maradtak el ezek az árusok. Edényfoltozó még ma is jár. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két gazdának volt Böhönyén szőlőbirtoka.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi területeken csak Nagybajomról kijárók termeltek bort. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A Böhönye felé vezető út mellett az erdőben egy régi zsidó temető. A keresztény temető a falu szélén a Böhönyére vezető út mellett van. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általános volt. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

60-70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b-t aratásnál használták, a c-t általánosan, amit „pikának” neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 6-8 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, aminek kepesor a neve. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, meghatározott számú összerakott keresztet hívnak így. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához is. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm körüli. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon (b) hordták a kicsépelt szalmát kazalba. Petrencényi szalma alá dugták a rudakat, közéálltak, s egyszerre emelték föl, majd vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1920-as, 1930-as években. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Csak a késői vetéseket végezték eke után, de az is ritka volt. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítették, majd megforgatták – ha esőt kapott, akkor többször is – és petrencékbe gyűjtötték. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Általában kézzel, de használták a villát is. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

béfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

tézslaszög

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszög (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés volt a szalma. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták a szügyre erősített tartóláncot, s ez a régebbi. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Lovasfogat a kocsi, marhásfogat a szekér. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér nem volt egészen négy méter hosszú. A nyíjtott szekérrel való szállítás az elterjedtebb és régibb. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát és kampót használták. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem használtak vesszőből készített szekérkast. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Sééfő, fejőke. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A faluban alig fordult elő marhásfogat, ezért csak az irányító szavakat ismerik, de értelmét pontosan nem tudják. „Hij, ha, hó.” A becce nevet a fiatal borjúra használják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Kuc-, kuc-, kuc. Coca-, coca. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-, pipi. Tyu-, tyu. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és len töréséhez tilótípusú eszközt használtak, aminek „tiló” a neve. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde (b). (1,2,3)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Puszták és majorok voltak a község határában. Kak, Felsőkak, Alsókak, Pálmajor, Imremajor, Balaskó, Madársára, Sötétkerék, Fődhid.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község helye mindig itt volt. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1966-ban. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Előfordult, hogy beépítették a falba a kéményt, de általában a falon kívül húzták fel. A szabad kéményes változatokra már nem emlékeznek. Vizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat már lebontották. 1920-1930 körüli időktől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek külön bejárata volt, ami a pitarból nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A keresztmestergerenda általános volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1920-as években. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1960-as évtizedben. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Konyhából fűtött kemence nem volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú padkára (c). (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. A gyalult káposzta közé tettek egy-két fejet. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Még ma is sütnek egy-két helyen, de az 1960-as években megszűnt az általánossága. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos a) formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Ezen a vidéken nem köpültek vajat. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

-

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet leforrázták, majd egy tálra kiszaggatták, amit tejfölös vagy hagymás zsírral öntöttek le. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 20 éve készítenek lecsót rendszeresen. Krumpli vagy rizs, paprika, hagyma, paradicsom volt az összetétel, a sorrend az arányokat is tükrözi. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kuglófot és „hosszú kőttet” (kelt rétes) tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen

b) Hány szélből készült?

8-10 szélből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1930-as években még általános volt, azóta fokozatosan tűnt el. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kötelező nem volt soha, de illett föltenni. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1920-as évektől kezdődően fordult elő. (1,2,3)