Vaspör

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. szeptember
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:	Bicsák Istvánné
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasp%C3%B6r
weboldal:	http://www.vaspor.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Majer, Vaspöri, Bikali, Zanati. Feltehetően a községtől nyugatra eső területekről kerültek ide, így Szentgotthárd, Körmend környékéről. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A szentgotthárdi csata után Csatár helyéről települt be a falu. Nemzetségük: magyar volt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1960-as évek elején Győrbe, Zalaegerszegre, Körmendre. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaháshágy, Szőce, Zalacséb, Salomvár. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nemleges válasz. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: Őriszentpéter, Szaknyér, Magyarszombatfa, Pankasz, Nagy- és Kisrákos Hegyhát: Hegyhátsál, Sárfimizdó, Nagymizdó (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyet.(1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem, s más faluról sem tudnak ilyet. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, Zalaháshágyról, Ozmánbükkből, Szőcéről. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Zalaegerszeg, Zalalövő(1,2,3)

b) Piacra:

Körmend, Zalaegerszeg(1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatárba augusztus 15., szeptember 12. Vasvárra szeptember 8.(1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatárba augusztus 15., szeptember 12. Vasvárra szeptember 8.(1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásmunkára Fejér és Győr megyékbe. Répakapálásra, aratásra. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kismértékben szőlő művelésére, aratásra érkeztek munkások Szőcéről, Zalaháshágyról. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

f) fagereblyét

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemérben, Gödörházán készített cserépedényeket használtak, s ezt a zalalövői vásáron vették. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Paprikások, meszesek, edényfoltozók. Meszesek ma is járnak, paprikások, edényfoltozók a 60-as évektől nem járnak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Paprikások, meszesek, edényfoltozók.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Volt, Zalaháshágyon Ozmánbükkben. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Volt,a zalaháshágyiaknak, ozmánbükkieknek Vaspörben de kis mértékben. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csatárban volt a régi temető, a mai a faluban van. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A csatári régi falu helyén a II. világháború előtt voltak ásatások, ahol több sírt tártak fel, az adatközlők szerint megállapíthatóan török sírokat is. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Medárd: június 8., jégverés miatt Illés: július 20., jégverés miatt Kármel hegyi boldogasszony, jégverés miatt július 26. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egy levelű faboronát használtak, majd 1938 után egy és kétlevelű vasboronát is. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetettek. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Ritka, de 1938 után már Andor Sándortól többen kölcsönöztek vetőgépet. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villáskaszacsapót használtak, gereblyéset nem. Hajmókosat is, de főként summásmunkán. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét, 5 keresztből kepét, az adatközlők emlékezete óta a számok nem változtak. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, 5 kereszt volt egyberakva. Használták a termény mennyiségének mérésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson, adatközlők emékezet óta ezzel hordták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát most is termelnek, de csak közös gazdaságban. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1938-ban a faluból több fiatal mezőgazdasági szakiskolába került, hazajövetelük után kezdődött, s vált általánossá. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítették, száradás után (közben megforgatták) ágylásokba, majd a teljes száradás után petrencébe (boglyába) rakták. Állványt ezen a vidéken nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyméretű vesszőkosárral. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa felső(1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Rúdszeg.(1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Igaszeg.(1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

a szalma terméstől függően. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Ősszel sokan, a szalma terméstől függően. (1,2,3)