Miklósfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Miklósfa, 1993. június
Adatközlők:	1. Zájer János, 1907. római katolikus, Miklósfa 2. Szörcsök Jánosné, 1929. római katolikus, Miklósfa 3. Bébecz Józsefné, 1921. római katolikus, Miklósfa
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről érdemleges hagyomány nem került elő. A falu nevének keletkezéséről azt tudták, hogy sok Mátés, azaz Miklós családnevű ember élt a faluban, ezért lett a neve Miklósfa. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mátés (Miklós), Szollár (horvát területről költöztek ide), Kotnyek, Sajmi, Bunics, Petrekovics, Drávec (Dabosra magyarosították), Zajer (osztrák területről költöztek ide a múlt század közepén), Kucsebár. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban sok horvát családnevű ember él, ezek Horvátországból költöztek ide, de hogy mikor azt nem tudták megmondani az adatközlők. Régen a faluban beszéltek horvátul is, ma már csak egy-két ember tud. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bajcsa és Bagola hasonlítanak Miklósfára, ott még mindig beszélnek horvátul. Liszó is hasonlít, de ott nem beszélnek horvátul. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut a megkérdezettek bizonytalanul a Muraközhöz tartozónak mondták. „A falu neve régen Horvátszentmiklós volt, „ezért is gondolom, hogy a muramenti horvát községekhez tartozunk” (1). (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről hallottak, de csak annyit tudtak, hogy északabbra van. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nemespátró, Nemesdéd és Nemesvid voltak nevezetes községek. Pátró arról volt nevezetes, hogy ott mind nemesek laktak. Nagyon zárkózottak voltak, nem engedtek idegent beköltözni a faluba, csak ha iparos volt és egy év alatt meggazdagodott. Nemesdéd és Nemesvid arról nevezetesek, hogy régi magyar települések. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybelieket répásoknak csúfolták, mert a kanizsai piacon savanyított tarlórépát árultak. A bajcsaiak még azzal is csúfolták a miklósfaiakat, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben. A helybeliek azt mondták a bajcsaiakról, hogy „mentek haza a hegyről és megláttak egy tábla hajdinát, ami éppen virágzott és fehér volt. Aztán nekiálltak, levetkőztek, hogy ússzanak benne.” Hodi plavati (mennek úszni) mondták horvátul. (1,2,3) „Bajcsa és Miklósfa határában van a Móricvári hegy, ott az emberek amikor összejöttek régen egymást szekálták.” (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Liszóból, Beleznáról, Bagoláról, Bajcsáról gyakran házasodtak, Szepetnekről ritkábban. Pátróról soha nem házasodtak, mert a pátróiak csak egymás között házasodtak, még az első unokatestvéreket is összeadták, korcs nép lett. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa (Miklós nap volt a fővásár), Zákány, Csurgó (minden hónap első péntekén).

b) Piacra:

Nagykanizsa

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Segesd (július 2.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Segesd, Kotori, Sümeg, Vasvár, Homokkomárom (szeptember 8.), Kiskanizsa, Búcsúszentlászló (június 27.), Máriapócs. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen summáskodni jártak Németladra (ott gazdag svábok laktak), Biharba (Perjéspusztára) és Baranyába. Cselédnek ritkán mentek, esetleg a falu haátárba Bárczay Ferenc gróf birtokára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide két éven keresztül Vas megyéből jöttek mezőgazdasági munkára, Csongrádból 1922-ben kubikusok jöttek halastavat építeni a Mórichelyi pusztára. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

b) vesszőkosarakat

Vesszőkosarat, teknőt a helybeli cigányok készítettek eladásra

e) favillát

a favillát, fagereblyét a kanizsai piacon szerezték be. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Bagolán meg Miklósfán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, üvegesek jártak Trencsénből, paprikások Kalocsáról, dinnyések az Alföldről, meg bádogosok és fazekasok a környékről. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két embernek (nősülés útján szerzett örökségként) Liszóban, Bagolán és Homokkomáromban is volt szőlője, de a többségnek a falu határában volt szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi szőlőhegyen a kiskanizsaiaknak volt szőlője, kevesebb nagykanizsainak is. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A község határában mindig is egy temető volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A határban nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1899-ben a fél falu leégett. A tűzeset után építettek egy kis kápolnát és a falu fogadott ünnepe Szent Flórián napja lett. Ezen a napon búcsút is tartottak. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között gyakran használtak két, esetleg három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Közepes gazdaságokban a két világháború között kézzel vetettek. Csak egy gazdának volt gépe. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, amit takarónak neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ritkán használtak kévekötőfát, de ismertek olyat, amelyiknek vastagabb végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Régebben 18, később 21 kéve volt egy kereszt. (1) 4-6-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, aminek kepe volt a neve. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat. Kalákában jártak egymáshoz csépelni a szomszédok, rokonok. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát vasvillával hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1946-ban szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1914 után kezdődött és a TSZ szervezés után (1960) lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Jó időben egyszer forgatták meg a rendet, petrencébe, majd baglába gyűjtötték a szénát. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták a napi száraztakarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Gyakran használtak almozáshoz falevelet.

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték és télen rakták az állatok alá. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül kizárólag nyaklót használtak. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Esetleg az ökör vontatta, mezei munkában használatos járművet nevezték szekérnek, de a kocsi elnevezés volt általános: rövidkocsi, hosszúkocsi, lovaskocsi, ökröskocsi vagy ökrösszekér. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálástakarmányt szállító „kocsi” 3-4 m hosszú volt. Nyújtott szekeret használtak, a vendégoldalas szállítás újabb. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet és csigát használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája, amit „sráglá”-nak neveztek enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült kocsikas a szekér formáját követte, egyik rövid oldala ívesen záródott.

b) Használtak-e kettőt is?

A hosszúkocsiba kettőt egybetéve használták. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem szokták a vonómarhát patkoltatni. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne + az állat neve!

b) terelik jobbra

Csáli!

c) és balra

Hok! A becce elnevezést borjúra, tehénre használják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

C-c-c. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak. A durvábbat kendervágónak, a finomabbat tilolónak nevezték. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. Álló rokka is volt. (1,2,3)