Hosszúvölgy

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1993. június
Adatközlők:	(1.) Nith József, 1921. római katolikus, Hosszúvölgy
	(2.) Nith Józsefné, 1927. római katolikus, Hosszúvölgy
	(2.) Hohl József, 1913. Fűzvölgy, római katolikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BAv%C3%B6lgy
weboldal:	http://kanizsaterseg.celodin.hu/hosszuvolgy.htm

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

1722-ben a Koblencből érkező német telepesek költöztek Hosszúvölgybe és öt másik községbe: Homokkomárom, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós, Korpavár és Kovornok. A falut ezek a német telepesek alapították. A hat községnek egy temploma és egy temetője volt Homokkomáromban. Zárt közösségben éltek,a környékbeli magyarokkal nem házasodtak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falut 80 család alapította. A falu régi családjai: Nith, Hohl, Schvarcz, Weisch, Scheffer, Schmidt, Zimmermann, Lang stb. A falu mára elmagyarosodott, nem beszélik a németet, csak a családnevek maradtak meg. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nem költöztek be nagyobb számban más vidékről. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban más vidékre. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Homokkomárom, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós, Korpavár és Kovornok hasonlít a falura, mert mindannyian egy helyről, Koblencből származnak, szorgalmas, józan, pedáns, tiszta népek mind. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik bele semmilyen tájegységbe, vidékbe, népcsoportba. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek muramenti horvátokról hallottak (Tótszerdahely, Tótszentmárton, Fityeháza). Göcsej tőlük észak-nyugatra van, de többet nem tudtak róla. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Homokkomáromról tudnak, mint híres községről. Híres búcsújáró hely, a templomot 1722-ben építették a Batthyányiak. 1988-tól minden hónap 13-án búcsút tartanak. A régi nagy búcsúk Kisasszony napján, Pünkösdkor és Félix napján (július 10.) tartatnak. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környékbeliek sutyori sváboknak csúfolták a falubelieket, mert takarékosak voltak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen kizárólag csak a környező öt német faluból házasodtak. Ez a szokás a II. világháborút követően lazult meg. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsára jártak, minden hónap első keddjén és minden héten szerdán volt a vásár.

b) Piacra:

Nagykanizsa

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Homokkomáromba (Pünkösd, Kisasszony, Szent Félix)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Homokkomáromba, Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Máriacellre (csak a 80-as évektől) jártak. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csak a II. világháború után jártak el a szomszédos uradalmakba Palinba, Dusnokra, Fülöpmajorba mezőgazdasági munkára. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nem jártak más falvakból munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

A II. világháború után Kiskanizsáról a faluba költözött egy ember, aki készített kocsikasokat. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A faluban nem volt semmilyen háziipar (a kérdőívben felsoroltak közül), a szükséges eszközöket a kanizsai piacon vették meg. Kocsikast, szalmafonatú edényeket Kiskanizsán, favillát, fagereblyét a nagykanizsai vásáron vettek. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tófej környékéről és Vasvárról jöttek fazekasok a faluba. (1,2,3) környékéről és Vasvárról jöttek fazekasok a faluba. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Kanizsáról jártak edényfoltozó, köszörűs és esernyőjavító cigányok. Az 1970-es évek óta nem járnak. Meszesek a mai napig járnak a faluba. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Nagykanizsa.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényfoltozó, köszörűs, esernyőjavító, meszesek.

d) Mit árultak?

Meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a homokkomáromi hegyen volt (van) a szőlőjük. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen a falunak nem volt temetője, a homokkomáromi temetőbe temetkeztek. 1890-ben építették a hosszúvölgyi temetőt. Ma is csak az az egy van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A faluban több helyen találtak római pénzérméket. Az egyik falubeli kertjében egy férfi és egy női csontvázat találtak. Azt mondják, hogy régen itt egy római temető volt és a falu határában ment keresztül a római út. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Vendel nap volt a falu fogadott ünnepe, azon a napon nem fogták be a lovakat. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között egy közepes gazdaságban általában kézzel vetettek.(1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépek használata a 40-es években kezdődött. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelyik vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején 21 kévét raktak egy keresztbe és 2-3, nagyobb föld esetén 6-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőre. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Az összerakott keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

170-180 cm hosszú volt a csép nyele, mindig olyan hosszú, amilyen magas volt a használója (mérés 170 cm). (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, kalákába jártak csépelni egymáshoz a szomszédok, rokonok. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát az 1930-as évektől elevátorral, előtte két vízszintes rúddal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése a 60-as években szűnt meg teljesen (TSZ alakulása után). (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 40-es években lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. Előtte margirt (sorhúzó) használtak. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát renden szárították, ha jó idő volt csak egyszer forgatták. Ágylásba, petrencébe, boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt a Muraközben használnak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Korábban ölben, hamvassal, köcölével később vasvillával hordták a napi takarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa, járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

tézsula szeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz ritkán használták a fák leveleit.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Csak a szegényebbek használták, a gazdagabbak csak abban az esetben, ha rossz évjárat volt.

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték és tavasszal rakták az állatok alá, amikor már elfogyott a széna. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Az 1930-as években még szügyre erősített tartóláncot, a 40-es években már nyaklót használtak a ló befogásánál. (1,2,3)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Az adatközlők nem tudták megmondani, hogy ez utóbbit honnan ismerték meg.