Hegyhátszentmárton

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1990. július
Adatközlők:	(1.) Jakab István, 1906, római katolikus
	(2.) Simon József, 1911, római katolikus (3.) Özv. Sipos Jánosné, 1922, római katolikus
Gyűjtötte:	Granasztói Péter
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sipos, Simon, Bodó (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Ivánc-beszéd, Felsőmarác. (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhát. (1,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség volt, de mi már nem oda tartozunk. (2) Őrség. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Körmend. (2) Csákánydoroszló (3), vasút, tanács, TSZ iroda.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csákányi kobakok – mondták a gyerekek, és átdobáltak a Rábán. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Saját faluból sokat + Ivánc, Felsőmarác. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend (heti), + piac, országos állatvásár

b) Piacra:

Körmend (heti), + piac, országos állatvásár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Ivánc (december 5), Marác (Erzsébet napkor), Szent Márton november a községben

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

15-20 ember summásnak Sopron megyébe, Eszterházyak birtokára. Csépelni Körmendre, Rádócra. (2) Summásnak a Hercegprímáshoz Csenkepusztára. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem szoktak. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemér. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek edényt, ruhaneműt is. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

gerencsérek

d) Mit árultak?

edényt, ruhaneműt

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

nem volt (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A temetőben volt régen a templom. (1,2,3) Nagyerdőnél volt temető, a nyomát is lehetett látni – mondta a Zsigrai, akié volt a föld. (1)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jégverés miatt, július 2-án (Sarlósboldogasszony) csak otthon dolgoztak. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán, de volt 3 is összekapcsolva (vas). (2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritka (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villást. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, de nem mindenki. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

22 kévét. Szűkföld: 2-3 vagy 8-10 db-ot. Neve: kepe (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, meghatározatlan számú összerakott kereszt. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gazda állította (kaláka). (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a) Nyárssal (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950-es évek. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-es évek. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, de voltak, akik a rendet szétterítették. (3) Vagy rögtön behordták vagy boglyába rakták. Az időtől függően forgatták, volt hogy egy hétig. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Gurdi – kereke van alul. (1) Fűhordó ruhával. (2) Villával. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

fölsőváz (1) vonyhó(2) nyak(3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1) igazseg (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha nem volt szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Októberben, novemberben. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot (1,2,3), de nyakszíjt (3) is mert meredek volt a part.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherszekér Kocsi: fiakerkocsi (2), grófot vitték, csak a vásárra mentek vele. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4,30 – 5 m. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötél. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Elől volt a zárt vége. (1,2) n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Burgonya szállításnál kettőt. (1,2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, ne

b) terelik jobbra

hik

c) és balra

hajsz

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne (1,3) Puci ne (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi. (2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Neve. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulyokkal. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) fekvő (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Kastély volt a „Kastélyhegyen”, aminek még tégla nyomai is vannak. Előtte védő sánc + a „piros árok”, amely a nevét a sok vértől kapta. A törökök miatt volt nagy harc, ők pusztították el a kastélyt is. A régi község is a török miatt pusztult el, amelynek a régi helye a völgyben volt a Lugosi patak mellett. Ezen patak mellett van egy zsibvásár hely, itt volt a régi vásártér. Zsigrainak voltak majorjai, valamint volt egy Németfalusimajor-falu volt egykor. (1,2,3)

b) Miért volt így?

Kastély volt a „Kastélyhegyen”, aminek még tégla nyomai is vannak. Előtte védő sánc + a „piros árok”, amely a nevét a sok vértől kapta. A törökök miatt volt nagy harc, ők pusztították el a kastélyt is. A régi község is a török miatt pusztult el, amelynek a régi helye a völgyben volt a Lugosi patak mellett. Ezen patak mellett van egy zsibvásár hely, itt volt a régi vásártér. Zsigrainak voltak majorjai, valamint volt egy Németfalusimajor-falu volt egykor. (1,2,3)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A régi község is a török miatt pusztult el, amelynek a régi helye a völgyben volt a Lugosi patak mellett.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1930-35. (1,2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Szabadkéményt lepadlásolták és mászókéményt építettek. Felszabadulás után már mindenütt zárt kémény volt. Mászókéményes kemence + rakott sparhelt még meg van. (1) Mászókéményes kemence (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Három kijárat a verandára (1), a folyosóra (2), a pitarba (3).

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt, a földfalu házaknál is. Még van egy. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Mindig volt, amióta tudják. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1960-as években. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

a) (1,3) b) (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Csak kenyér sütés volt benne. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem, csak reszelve. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Nem, csak reszelve. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1950-es évek végén. (2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

b)vesszőíves (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, egy fület. (1,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

b)forgórészeknél keskenyített (1) e)egyéb (2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem tudták nagyon: „Vízbe főzhették, kirakták gyuróra, kiszaggatták, zsírba tették.” (3) Máli a neve. (1,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Üres kalács, kerek alakú a perec Kalács Kuglófot még. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Mióta élnek tudják. Kétszer annyi paprika, mint paradicsom + vöröshagyma + só + tejföl + kolbász vagy tojás, vagy rizs, vagy tarhonya. (3) A paprika és a paradicsom aránya változó.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paradicsomot sokan nem ettek régebben, inkább csak a felszabadulás után, a paprikát mindig. (2) Mindig ették. (1,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kőr kalácsot, gyúrt süteményt, kuglopot, mákos-diós kalácsot. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nagyon régen gyerekkorában az öregek. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

2 szél biztos. (3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Gyerekkorában az idősek egy része. (1,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

50-60 éve jött szokásba, a rekamiéig. (1,2,3)