Vasegerszeg

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.)Varga Gyula, 1908. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 8.
	(2.)Varga Gyuláné Szekeres Margit, 1919. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 8.
	(3.)Sulyok Imre, 1902. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 9.
	(4.)Sulyok Imréné Horváth Emília, 1919. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 9.
	(5.)Horváth János, 1896. Vasegerszeg, Petőfi u. 3.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasegerszeg
weboldal:	http://www.vasegerszeg.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ivánegerszeg és Keményegerszeg egyesítéséből jött létre a falu 1945 után. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Tóth, Sulyok, Horváth, Szekér, Cigli, Varga, Bokor és Molnár. (1,2,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az uradalom fölparcellázásakor több család költözött a faluba. Az Egyházmegyei Takarék segítette a letelepülést. (Az 1900-as évek elején történt.) (3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból valamikor nagyobb számban költöztek volna el. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nagygeresdet, Hegyfalut, Répceszentgyörgyöt tartják hasonlónak. Uradalmaik és gazdálkodásuk volt hasonló. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A helybeliek nem sorolják a falut tájegységbe vagy népcsoportba. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről és az Őrségről hallottak, de falvakat nem tudtak megnevezni. (3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Hegyfalu és Répcelak jó gazdáiról híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ismert a templom tetjét lelegelő bika esete. Itt a Kónyiakra mondják. „Nyomják mint Zsédenyiek az ajtót”. (Egy mutatványos rászedte az embereket a kocsmában. Fogadást kötöttek, hogy akkor is be tud jönni az ajtón, ha azt mindenki belülről nyomja. Összeszedte a pénzt, az emberek nyomták az ajtót ő meg elmenekült a lovával. „Csak nyomjátok!”)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Jákfáról és Ölbőről szoktak házastársat hozni, de előfordult más is. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasegerszeg minden negyedév első szerdáján tartott vásárt; Hegyfalu júniusban; Répceszentgyörgy májusban.

b) Piacra:

Sárvárra jártak minden hétfőn.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasegerszeg június 15-én és augusztus 15-én; Nagygeresd Szent Istvánkor; Zséden Szent Mártonkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk szeptember 12-én. Eljártak a környékben máshova is, de ezek voltak a legjellemzőbbek. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Keményegerszegre jártak kapálni lányok, mintegy harminc fő. (3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A kérdésben felsorolt eszközöket készítették a faluban, de csak saját használatra. Az előfordult, hogy egyik ember jobban értett valamelyik eszköz előállításához, akkor őt kérték meg, s legközelebb visszakapta a kölcsönt. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásáron szerezték be az edényeiket, arra nem emlékeznek, hogy hol készültek. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, üvegesek, bosnyákok, edényfoltozók,tyukászok(1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

edényfoltozók Jákfáról, tyukászok Sopronlövőről(1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, üvegesek, bosnyákok, edényfoltozók,tyukászok(1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A faluban élők nem foglalkoztak szőlőműveléssel. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy régi katolikus temetőt már bezártak, ezen kívül van egy evangélikus és egy katolikus. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az egyházi ünnepeiket megülik, de külön fogadott ünnepekről nem számoltak be. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak 2-3 boronát összekapcsolva a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Ritka.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általános. A két világháború között szinte mindenki géppel vetett már. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mióta emlékeznek, használták a villás kaszacsapót és a hajmókot. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak a faluban olyan kévekötő fát, aminek a laposabb végén nyílás volt, ahova a sarlót is bele lehetett akasztani. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 20 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 5-6 keresztet szoktak egy végtébe lerakni, amit kepesornak neveztek. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározott számú összerakott keresztet jelentett. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm hosszú volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Mindkét forma előfordult. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazlakba. (Egy levert oszlop elé rakták a szalmát villával, majd azt fölszúrták a nyárssal és onnan vitték a kazalhoz.) Később előfordult az elevátor használata is. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as években lett általános a burgonya eke után való vetése. Arra nem emlékeznek, hogy mikor kezdődött. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát rendet szárították. Egyszer forgatták, ha az időjárás közbe nem szólt. Száradás után boglyákba rakták, majd szekérrel behordták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ölben ruhába fogva és villával szokták a szálastakarmányt a kazalból az istállóba vinni. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső szeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés szalma volt, akkor használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot és ezt tartják régebbinek. Eredetét már nem ismerik. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

szügyre erősített tartólánc

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Eredetét már nem ismerik. (1,2,3,4,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amit ünnepre használtak azt kocsinak nevezték, amit hétköznap használtak azt szekérnek hívták. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m hosszú. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorítására. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4,5))

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A rajzmellékletek második (egyik végén nyitott) ábrájához hasonlított a szekérkas formája. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyiknek elkopott a körme azt patkoltatták. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve, „zséter”. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nee!(1,2,3,4,5)

b) terelik jobbra

hajsz!(1,2,3,4,5)

c) és balra

hík!(1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót a „coca-ne” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkokat a „pi-pi” és a „tyu-tyu” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a „gyere ide le” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde és álló típusú rokkát használtak, külön neve nem volt. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Említettek a határban szétszórtan elhelyezkedő házakat, amelyeknek külön nevük volt. Az itt élő emberek is a faluhoz tartoztak. Tőrizsallja, Hintós, Homilap, Gazdakör, Megyehíd, Rétút, Kistapaszfa, Tuloktapaszfa. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye.(1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Még napjainkban is áll egy-két tömésfalu ház. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetéke helyett a fal mellé építettek kéményt. Arra nem emlékeznek, hogy mióta építenek kizárólag zárt kéményt. Előfordult, hogy új kemencét építettek zártat kürttel. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A konyhának és a kamrának volt külön bejárata az udvarról. A szobák ajtajai a konyhából nyíltak. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmestergerenda, ez a földfalu házaknál is előfordult. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1970-es évektől lett általános a kontyolt tetejű házak építése. Az 1930-as évek végétől nem építenek egysoros házakat. (3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan régi házról, amelyiknek egykor a konyhából fűtött kemence lett volna. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A legtöbb pajta téglalap alaprajzú volt, de előfordult a leeresztett oldaltoldású pajta is. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ruhával fogták meg a fazekat és úgy szedték ki. (1,2,3,4,5)