Tanakajd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Bozzai Józsefné, 1918. Kajd
	(2.) Horváth Lajos, 1915. Kajd (3.) Doma Lajosné, 1907. Tana (4.) Sebestyén Antal, 1914. Tana
Gyűjtötte:	Schvarcz Éva
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Tanakajd
weboldal:	http://www.tanakajd.hu/‎

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Tana és Kajd korábban két különálló falu volt, az 1930-as évek végén kapcsolták össze. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Berták, Foki, Doma, Sisak, Horvát, Huszár. (1) Pungor, Asbót, Varga, Kovács. (2) Sebestyén, Mikics, Kovács. (3) Sebestyén, Szekér, Doma, Barát, Kovács, Mikics, Sütő, Takács, Nagy, Csapó, Pék. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Tarnóczihoz és az Ambrózi uraságokhoz jöttek cselédek minden újévkor (később április 1-vel), s az előzőek elmentek. Közülük néhány család meghonosodott: Hersics, Molnár, Török. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt ilyen. (1,3,4) A TSZ elől elmentek, 5-10 év óta költöznek haza. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kajdhoz hasonló földműves falvak: Bozzai, Bőd, Vép. (2) Nem tudnak ilyet. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak ilyet. (1,3)

Gyöngyösmelléki tájba tartoznak bele. Saját faluján kívül ide tartoznak még: Táplánfa, Szentkereszt, Lipárt, Vasszécsény, Pecöl, Sárvár. Hasonló táj Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

A falu a Gyöngyös menti tájba tartozik bele a következő falvakkal együtt: Szőllős, Hermán, Szentkereszt, Szentiván, Táplánfa, Kajd, Lipárt, Szécsény. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyet. (1,3,4) Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tud. (1) Nemeskolta: nemes falu volt a Sorok mentén, Táplánfán született Széll Kálmán, a képviselő. Tanán lakott Ambrózi. (2) Szécsény, ott nagygazdák laktak. (3) Szécsény és Tanakajd az állattenyésztéséről. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud ilyet. (1)

Lisztes szécseny, korpás Lipót, hegyes Tana, ékes Kajd. (2)

Lipártiak megették a holdat. Disznószaros Lipárt (konda miatt). Lipártiakra mondták: pógyesz. Táplánfa: mesefalu. Bárdos dombon van, Bozzai lapba van, minden bolond abba van. Nárai: dobozos. Hegyes Tana, büszke Kajd. Vépiek keresztbe vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat, hogy el tudják vinni. Csikó fogó Szent János: Szent János szobor van Bakófánál egy kicsi, kápolnaszerű épületben. Egy csikó bement oda, a szűk helyen nem tudott megfordulni lés kijönni. Domákra mondták a faluban: Dül, mint Doma a ködnek. Baszhatod

Doma a nemeslevelet a ládába! (3)

Nem tud ilyet. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Táplánfa, Szécsény. (1) Szécsény, Táplámfa, Vép, Lipárt, Szentkereszt, Vát. Bozzaiból nem házasodtak, mert „ott még a tyúkok is kurvák”. (2) Szécsény, Lipárt, Kajd. (3) Falun belül házasodtak. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathely (Szent György, András, Kisasszony), minden hónap első keddjén disznó és marha vásár. Egerszegre lóért.

b) Piacra:

Kedden és pénteken Szombathelyre.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szécsény, Lipárt, Vép, Táplánfa.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (Mária nevenapja, Nagyasszonykor), Cell. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Pestre mentek cselédnek. 1892-ben született a Tót néni, az ő lánykorában még eljártak summásnak. (1)

Nem mentek máshová, néhányan szolgáltak az itteniek közül is az Ambrózinál és a Tarnócinál. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Máshonnan nem jöttek. (1) Újlak, Olad. (2) Kenézből jöttek a Tarnócihoz (reggel jöttek, este mentek). Summásokat csak innen vett föl. (3) A grófhoz jöttek, de nem emlékezik, hogy honnan. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki el tudta készíteni magának, aki mégsem, az vándorárusoktól vette. (1,2)

Mindenki el tudta készíteni magának. (4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosarat készített: Kovács Ferenc (3)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Bognár: Kovács József. (1,2) Boritót, kosarat készített: Kovács Ferenc, Leigheb Péter. Bognár: Jánosi József. Kovács: Bíró Sándor. Kajdi kovács: Darics Lajos. (3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon készített cserépedényeket használtak, a szombathelyi piacon vették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Söprű, kosár: Balozsa. Drótostót, ablakos, meszes, tyukász (Pongor nevezetű Szécsényből jött, de Bécsben lakott), borárus Zalából. (1,2) Drótostót Szabolcs-Szatmár megyéből (tirpákok), ablakos, szitások, meszesek Zalából, Sümegből, cserépedény Jákról, tikász tőke nevezetű Lipártról és Ausztriából, söprű Zalából, Szemenyéről, Balozsameggyesről, pék Vépről, vászon szombathelyi zsidó, bor Szemenyéből, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekről, Újlakról. (3,4)

b) Honnan jöttek?

Balozsáról, Szécsényből, Zalából, Szabolcs-Szatmár megyéből, Sümegből, Jákról, Lipártról, Ausztriából, Szemenyéről, Balozsamennyesről, Vépről, Szombathelyről, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekből, Újlakról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótostótok, ablakosok, meszesek, tyukászok, borárus, pékek, zsidók.

d) Mit árultak?

Söprűt, kosarat, meszet, baromfit, bort, szitát, cserépedényt, pékterméket, vásznat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem tudja. (1) Ott, ahonnan nősült. (2) Szécsény, Vép, Táplánszentkereszt. (3) Vép, Bárdos, Kenéz. (4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Annak volt itt földje, aki innen nősült. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető Kajdon, egy pedig Tanán volt. (1,2,3,4) Kiskajdon is volt temető, csak a majorban lakók temettek oda. 7-8 éves korában még ápolták a sírokat, de még ma is látszik a helye. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt ilyen ünnep. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem tudja. (1) Gyerekkorában a faboronát már csak a tehenes kisparasztok használtak. (2) Mindenkinek volt 3 levelű boronája. (3) Használtak 2-3 levelű boronát, gyerekkora óta emlékezik rá. (4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Gyerekkorában mindenki kézzel vetett. (2) Már gyerekkorában sem igen vetettek kézzel. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A szegényebbeknek később sem volt, de volt, aki kölcsön kért és így ő is géppel vetett. (2) Gépük csak a nagyparasztoknak volt, voltak, akik összeálltak és közösen vettek egyet. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nem tudja. (1) Az ő általuk használt változatnak csak 3 foga volt, „bicigli”-nek hívták. (2,3,4) Takarmányhoz használtak ilyet is: c) (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2) Használtak ilyet. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 kepeláb 10 kéve. 2 lábas kepe: 20 kéve, 3 lábas kepe: 28 kéve. 2 kepeláb volt egy kereszt (általában). Papot nem használtak, botot tűztek bele helyette. (1,2,3,4)

8-10 kepe után szakították meg a sort. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztbe rakott gabonakévéket hívták kepének. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m. (1,3) 180 cm. (2,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem tudja. (1) Mindig eke után rakták, már gyerekkorában is. (2) 1940-es évektől rakták eke után. (3) Gyerekkora óta eke után rakják. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, petrencébe rakták. (1) Renden forgatták, ha megázott börzölték. Petrencébe vagy baglyába rakták. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. (1) Talicska, tikászboritó, villa. (2) Talicska. (3) Talicska, hátaskosár. (4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

sökfa (1); n.a. (2,3); nem volt neve (4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

és (1,4); korfőszeg (2); n.a. (3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

szögek (1); igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták, nincs erdő a közelben. (2) Használták, mert nagy volt a szegénység, „csalit”. (3) Nem használták. (4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Amikor a szalma elfogyott, akkor használtak. (1)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Kométot használtak. (1) Nagygazdáknak komét volt, azzal jobban a ló a terhet. Volt magyaros szerszám is kiskocsira. Ezen a szügyellő bőrből volt, a rajta lévő szügykarikába akasztották a tartóláncot. Eleinte az estráng is kötélből volt, csak később lett lánc. (2) Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. A magyaros szerszámon a szügyellő bőrből volt, a húzólánc láncból. (3) Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. (4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

1930-as évektől használják a magyaros szerszámot.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér elé tehenet fogtak be, a kocsi elé lovat. Személyszállításra jobban szerettek kocsit használni. A középparasztoknak volt kisszekerük, búcsúba azzal jártak. Hintó is előfordult. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. Az 1920-as években már használtak vendégoldalt. (1,2) Mindig volt vendégoldal. (3) Nem volt vendégoldal. (4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3,4) Volt, aki csigát is használt. (3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem emlékezik rá, hogy milyen volt. (1) Akkora volt, mint a kocsi az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva. (2,3) Az eleje is be volt fonva.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt nem használtak. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1) Csak annak, amelyik keményebb úton járt. (2) Jobb első lábának a külső körmét, de nem mindegyiknek. (3) Ritkán fordult elő, csak a járása miatt esetleg a külső körmét. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hik! Hik ne!

c) és balra

Hok! Hok ne!

Vissza: Humeg! Curik! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! (1) Hücs! (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi! (1,4) Tyutyu! (2) Hiba! (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről szólították. (1,2,3) Le! (4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Nem termeltek lent vagy kendert. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Nem fontak az asszonyok. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.