Nemesszentandrás
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. április |
| Adatközlők: | (1.) Szabó Lajos, 1926. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 9. |
| (2.) Szabó Lajosné Horváth Magdolna, 1929. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 9. | |
| (3.) Horváth Lajosné Kiss Emilia, 1931. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 5. | |
| (4.) Özv. Kiss Miklósné Tóth Eleonóra, 1902. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 17. | |
| (5.) Özv. Szukics Gyuláné Foga Anna, 1906. római katolikus, Nemesszentandrás, Petőfi u. 24. | |
| Gyűjtötte: | Balogh Balázs |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Talán nemesek alapították. (2) Nem tudnak semmit. (1,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Toma, Szabó, Horváth, Tóth, Dallovics, Ormán, Sabján, Vizsi, Kollárics. (1,2,3,4,5) Mikida család Pestről jött. (2) A Lőrincz család Dióskálból jött. (5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagy számban soha nem mentek el a faluból. (2,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falvak mind különbözőek, de Nemessándorháza hasonlít leginkább még Nemesszentandráshoz. (1,2,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem. (2,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nagyjából a Dunántúli megyéket és városokat ismerik. (2,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A „törökfutás” után nemes családok települtek erre a vidékre, a nemes előnevű falvak erről híresek. Híres még Búcsúszentlászló a szép templomáról. (2,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolódtak. (2,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Nagyon gyakran házasodtak Nemessándorházából. Ritkábban Nemeshetésről, Búcsúszentlászlóból, Pölöskéről. (1,2,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Minden hónap első csütörtökén Pacsára mentek vásárba. Minden hónap második keddén Zalaegerszegen volt vásár. Havonta Nagykanizsán, Sümegen és Vasváron is volt vásár, de mikor azt már senki sem tudja, mert ezekre a helyekre nagyon ritkán és nagyon kevesen mentek el. (2,4,5)
b) Piacra:
Mindig Zalaegerszegre péntekenként mentek. (2,3,4,5)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaszentmihályra szeptember 29-én mentek búcsúba, Rádóba, Pacsára és Sümegre júniusba mentek, de hogy hányadikán, azt egy adatközlő se tudta pontosan megmondani. Vasvárra szeptember 12-én mentek. Nagyon ritkán Andocsra is elmentek. (2,4,5)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
A legismertebb Búcsúszentlászló, ide László király ünnepén július 27-én, Mária nevenapján szeptember 12-én, fogolykiváltó ünnepkor szeptember 26-án és Áldozócsütörtökön jártak. (2,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Hat hónapra szegődtek el sokan a pölöskei Teleki uradalomba summásnak. (1,2,3,4,5) Summásnak mentek Somogy megyébe, Kaposfüredre, Fejér megyébe Erdőhátpusztára, május 1-től november 1-ig. (4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nemesszentandrásra csak ritkán jöttek, akkor is csak cselédeskedni. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Ezeket a szerszámokat, használati tárgyakat mindenki magának csinálta csak, ha egyáltalán csinált. (2,4,5)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegen és Nován készített cserépedényeket használtak. Vagy piacon, vagy pedig a faluban vándorárusoktól vették őket. (2,3,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A meszesek 1945 előtt Sümegről jöttek, az edényfoltozók a pacsai cigányok voltak. 1945 előtt az Alföldről jöttek paprikások is. Néha jöttek zsidó ruhások is. (2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Sümegről, Pacsa, Alföld
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek, edényfoltozók, paprikások., ruhások
d) Mit árultak?
mész, ruha, paprika, fazekas termékek
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek jelentős mennyiségű szőlői voltak Pölöskén, Zalaszentmihályon, Nemessándorházán, Bucsán, Nemeshetésen. Nemessszentandráson viszont kevés más falubelinek van szőlője Nemessándorházáról és Búcsúszentlászlóról. (1,2,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
...más falubelinek van szőlője Nemessándorházáról és Búcsúszentlászlóról. (1,2,3,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy mai „rendes” temetőről tudnak. Ezen kívül kb. 50 évvle ezelőtt a templomuk mellett útépítéskor találtak sok csontot. Ez lehetett a régi temető. (2,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Ezen kívül kb. 50 évvle ezelőtt a templomuk mellett útépítéskor találtak sok csontot. Ez lehetett a régi temető. (2,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Voltak fogadott ünnepeik. Szent Vendel ünnepét a marhavész ellen fogadták. Szent Flóriánét a tűzvész ellen, Fábián-Sebestyénét pedig a kolera ellen. (2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kizárólagos volt a két világháború közt az egymáshoz erősített 2-3 borona használata. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt az általános. (2,3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A géppel való vetést az egész faluban csak három gazda művelte, csak ennyinek volt vetőgépe. (2,3,4,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A legtöbben hajmókot használtak, de ismeretes volt a gereblyés és a villás kaszacsapó is, ezeket ritkán használták. Az informátorok szeirnt mind a három tipus „emberemlékezet óta” használatos a faluban. (2,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, mindenki olyan kéve kötő fát használt, amelynek a vastagabb végén lapos nyílás volt. (2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy kereszt 21-19 kévéből állt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időben nem változott. 6-8-10 kereszt után szakították meg az egyvégtébe rakott kereszteket, az ilyen egység neve volt a kepe. (2,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerték a kepe szót. 6-8-10 egymás mellé rakott keresztet hívtak kepének. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához ezt a kifejezést. (2,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A 2-es számú informátornak volt a faluban csak csépe. Az ő két csépének nyélhosszai: 159 cm és 154 cm. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
„Kölcsönbe” jártak egymáshoz csépelni a hasonló birtokú barátok, ismerősök. (1,2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát villával hordták kazalba, ez volt az általános eljárás. Ritkán használtak petrence rudat is. Közel csépeltek mindig a kazalhoz, és három ember hordta, három pedig szétrakta a kazalra a szalmát. A nyárs használata nem lett soha általános, Nemessándorházáról néha átjöttek segíteni nyársas emberek, csak ők értettek hozzá. (2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1940-es években már csak kevesen termeltek hajdinát. A termelés megszűnése azonban 1959-ben volt, mikor megalakultak a TSZ-ek. (2,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. az 1930-as években kezdődött a burgonya eke után való vetése, 1950-es évekig általános volt. (2,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A széna három napig száradt forgatatlnaul, azután boglyába hordták. Annyiszor kellett megforgatni ahányszor esett az eső. (2,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Vellával” hordták kizárólag az istállóba a napi száraztakarmányt. (2,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg (2,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A falu lakosainak kb. fele használt almozáshoz falevelet ősszel, lombhulláskor, ha kevés volt a szalma. (2,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
falu lakosságának fele
c) Melyik évszakban?
ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, használak a szügyre erősítve tartóláncot. Mindig az a) ábrán látható típust. (2,4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A hámfás kocsi a ló után volt kötve, az igás szekér pedig a marha után. (2,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Általában 400-420 cm hosszú szekeret használtak. Ismeretes a nyújtott szekér és a vendégoldallal való szállítás is, de melyik a régebbi, azt egy adatközlő se tudja. A hosszú szekér használata általános volt, viszont vendégoldala csak kb. 3-4 embernek volt a faluban. (1,2,3,4,5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Általában csak kötelet használtak a nyomórúd leszorításához hátul a szekéren, ritkán csigát is használtak. A csiga egy a szekeret keresztbe átérő farúd volt, amelybe négy kisebb farúd volt beleillesztve, amiknek segítségével szorították le a rudat. (2,4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája (a „sárg”) enyhén ívelt volt. (1,3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nemesszentandráson nem találtam egyetlen vesszőből készült szekérkast sem. Az elbeszélések szerint ritkán volt aki két szekérkast is használt. Az informátorok a b) ábrán látható formát jelölték meg, mint a faluban régen használatos típust. (1,2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
Az elbeszélések szerint ritkán volt aki két szekérkast is használt. Az informátorok a b) ábrán látható formát jelölték meg, mint a faluban régen használatos típust. (1,2,3,4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Általános volt régen a vonómarha (tehén is) talpalása. Főként ősszel. (2,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: „zsééter”. (2,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! vagy a jószág neve + ne! A becce szót nem kapcsolják össze egyik indítószóval sem, de ismerik – a kis borjút hívják így. (2,4,5) Ne! vagy a jószág neve + ne!
b) terelik jobbra
jobbra: Hi!, Hide!, Hikk!
c) és balra
balra: Hakkne! Hakknejde! Hajde! Hakk!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! Cocám ne-ne! Coca-coca! (2,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi! Pi-pi-ne-ne! Pipim ne! (2,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutya neve + gyere ide! Eszne! (2,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender töréséhez „kendervágót” használtak, ami tiloló-típusú törő volt. (2,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban mindenki a b) ábrán látható ferde rokkát használta, de csak egyszerűen „rokkának” hívták. Más vidékekről viszont ismerték az álló és a fekvő rokka létét, ezért nem kizárt, hogy kis mértékben, de használták ez utóbbi típusokat is. (1,2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Amíg nem voltak utca nevek, azt a területet mindenki Avasaljának hívta. (2,4,5)
b) Miért volt így?
A „törökfutás” előtt a falu nem a mai helyén helyezkedett el, hanem a mai falu végén lévő erdő szegélyénél. (2,4,5)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A „törökfutás” előtt a falu nem a mai helyén helyezkedett el, hanem a mai falu végén lévő erdő szegélyénél. (2,4,5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1940-es években bonthatták le, ezt mondta mindegyik adatközlő, de egyik sem tudta pontosan a legutolsó ház lebontásának évét. (1,2,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füsvetezetéket általában félig a falba helyezték. Kizárólag zárt kéményeket az 1960-as évekből építneek. (1,2,3,4) Zárt kéményeket építenek az 1950-es évektől kizárólagosan. (5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házakon három kijárat volt a szabadba. Az ajtók a „pitorába” nyíltak. (2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Régen csak keresztmestergerendás házak voltak a faluban. Volt a földfalu házaknak is keresztmestergerendája. (2,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata kb. az 1920-as években volt általános a faluban. Az első ilyen sparheltek rakásának kezdeti időpontja ismeretlen. (2,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kocka” házak építése kb. az 1950-es évektől általános. Az utolsó egysoros régi házakat kb. az 1940-es években építették. (2,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A megkérdezettek váltig állították, hogy volt a faluban ilyen ház. (1,2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú c) padkára építették. Kb. 60-70 cm magasra. (2,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban mindenkinek téglalap alapú pajtája volt. (2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Erre a kérdésre sajnos egyik adatközlő sem tudott érdemben válaszolni. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem, soha senki nem savanyított egészben se tarlórépát, se káposztát. (2,4,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
nem
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1945-től már nem volt általánso, de a teljes megszűnése az 1960-as években történt. (2,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Nemesszentandráson mindenki a b) formájú, kétsoros kenyértartót használta. (2,4,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Az adatközlők mind azt válaszolták, hogy a falubeliek mind használtak régen dongás, füllel ellátott vajköpülőt. Sajnos egyetlen egyet se tudtak mutatni. (2,3,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az adatközlők egyike sem emlékszik már, hogy milyen volt a fából készült hajdinatörő ütője. (1,2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását vöröshagymás zsírral, de azt sohase kiszaggatva fogyasztották. A neve hajdinakása volt. (2,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepekre fonott hosszúkás a) kalácsot („fonyott kanyácsot”) és fonott köralakú b), kalácsot („fonyott perevet”) készítettek. (2,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót a faluban „emberemlékezet” óta csináltak. A lecsóban a legtöbb paprikából volt, aztán paradicsomból, aztán vöröshagymából és ha volt otthon kolbász és rizs, akkor abból is tettek bele annyit, amennyit éppen nélkülözni tudtak. (2,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az adatközlők többsége szerint mindig is ettek a faluban nyersen paprikát és paradicsomot. (1,3,4,5) Egy informátor azt mondta, hogy paprikát tényleg fogyasztottak errefelé „örök időktől”, de paradicsomot csak az 1930-as évektől. (2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Szenteste mindig diós, mákos, lekváros vagy kakakós kalács került az asztalra, általában mazsolával dúsítva. (2,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek ünnepre széles gatyát a férfiak...(1,2,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
...de hogy hány szélből készültek a gatyák, azt egy adatközlő sem tudta megmondani pontosan. (1,2,3,4,5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Kb. 1960-tól már szinte egy asszony sem hord derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,5) Még mindig él egy-két 80 évnél idősebb asszony a faluban, akik ilyet hordanak. (4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Vásznat soha nem szőttek a faluban asszonyok. (1,2,3,4) Csak egy asszony szőtt vásznat a faluban az 1920-as években, Hatos Lajosné Tóth Marcsa, aki viszont már több mint negyven éve Zalaegerszegre költözött. Valószínűleg már meghalt. (5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Soha nem volt „kötelező” a fejkendő viselete az asszonyok számára. (1,2,3,5) Egy informátor szerint kb. 1920 előttig. (4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Kb. 1970-ig volt szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele, a gyári modern bútorok elterjedéséig. Néhol még most is így rendezik el az ágyakat. (1,2,4,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Katalin naptól Karácsonyig, illetve Hamvazószerdától Húsvétig soha nem volt esküvő. A böjtön kívüli időszakon belül főleg télen esküdtek 1910 körül. (2,4,5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Hamvazószerdától Húsvétig soha nem volt esküvő.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
csak vasárnap
b) 1930 körül:
csak szombat (1,2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat régne legtöbbször mindkét félnél megünnepelték.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lányos háznál volt ebéd és a vőlegényéknél a vacsora.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A lányos háznál volt ebéd és a vőlegényéknél a vacsora. (Ha viszont az egyik háznál tartották meg a lakodalmat, akkor mindig a lányos háznál volt.) A barátok tetszés szerint ahhoz a házhoz mentek, amelyikhez kedvük volt. (2,3,4,5)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A lakodalmat kb. 1970 óta a faluban mindenki a falubeli kultúrházban tartja. (2,4,5)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A lakodalmat kb. 1970 óta a faluban mindenki a falubeli kultúrházban tartja. (2,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül a „szalagos vendéghívó” egy héttel a lakodalom előtt egyszer személyesen mindenkit meghívott „egy pár tányér levesre, egy pár pohár borra”.
b) 1930 körül:
1980 körül mindenkit postai meghívóval hívnak meg. (2,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Sohasem volt szándékolt tányértörés a lakodalom során. (2,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Régen más falvakból hívtak cigányzenét játszó zenészeket. Főleg Apátiból és Zalaszentmihályról. (2,3,4,5)
b) Milyen hangszereken játszottak?
cimbalmos, bőgős, két hegedűs és sípos
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar 5 főből állt
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmónika 1945 után fokozatosan egyre sűrűbben szerepelt a lakodalmakon. Kb: 1970-től már sok lakodalomban modern zenét játszott a zenekar. (2,3,4,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt Lucázás december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A szokás nem alakos. Szalmát és tuskót vittek a lucázók, megkérdezték a lányos házak ajtajában: „szabad-e kotyulni?” Ha nem engedték be őket, akkor a szalmát szétszórták az udvaron és a tuskót az ajtó elér akták. A szokásra magára még mindenki emlékszik a faluban, de a kötött szövegből csak egy-két sort tudtak mondani az adatközlők: „Luca, Luca kity-koty. Ha nem adnak pálinkát ellopom a pálinkát! Ha nem adnak körtét ellopom az ökrét!” (2) „Kend lányának akkora csöcse elgyen, mint a kemence szája! Akkora valaga legyen, mint a bugyigás korsó! Annyi csirkéje legyen, mitn égen a csillag, mint földön a fűszál! Annyi malaca legyen, hogy az egyik ólból kifusson, a másikba befusson! Úgy jöjjön ki a fin a fenekéből, mint a füst a kemence szájából!” (4) „Ha nem adnak laspolyát megbaszom az asszonyát! Ha nem adnak körtét, elhajtom az ökrét!” (5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
December 26-án regöltek régen István napon
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
1945 előtt főleg legények jártak regölni, utána kb. 1965-ig gyerekek még regölgettek.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Az adatközlők csak kis szövegtöredékekre emlékeztek: „Haj regörejtem azt is megengedte ez a nagy Úristen!... (1,2,3,5) „Aggyon az Úristen ennek a gazdának egy hold földön száz kereszt búzát, egy hold réten száz szekér szénát...” (4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A faluban mindig volt 7-9 öreglegény, ez kb. 2-3 %-a a lakosságnak. (1985-ben 346 a lakosság száma.) (2,4,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismeretes, leginkább a három X-el díszített tejesfazék, amit főleg a zalaegerszegi piacról szereztek be. (2,4,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
3X
c) Hol szerezték be ezeket?
zalaegerszegi piacról
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Sohasem gyújtottak tüzet ünnep alkalmából és sohasem dobtak a levegőbe égő tárgyakat. 82,4,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Kirakták a gyerekek az ablakba a cipőjüket és vagy a szülők, vagy egy választott ember ajándékot rakott bele. Csak ritkán, régen volt alakoskodás: kender szakáll, lisztes arc, kifordított bunda, láncos bot. (2,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Mária, József, pár pásztor és pár angyal szerepelt a betlehemes játékok alkalmával. (2,4,5)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Minden állat védőszentje Szent Vendel volt. (2,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket rókával, mumussal és csendőrrel ijesztgették. (1,2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Sohasem volt szokás a diódobálás se otthon, se templomban. (2,4,5)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
