Marcalgergelyi
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | |
Adatközlők: | (1.) |
(2.) | |
Gyűjtötte: | |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Bicsak Gergely vára a dombon volt, az övé volt ez a terület. „A Marcal meg itt folyik a kertek alatt.” (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Kiss, Boda, Illés (volt a faluban Illés-köz, annyian voltak), Bíró, Sőt, Döbrönte, Kovács, Szabó, Nagy. (1,2,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A cselédmozgást említik. 1945 után sok idegen került be a faluba. (1,2,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A cselédmozgást említik. Az 50-es években a „kulákokat kilakoltatták, a házukból elhajtották őket”. (1,2,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vinár, Külsővát (az evangélikusok ide tartoztak vallásilag, gyönyörű, nagy temploma van a falunak), Szergény, Nemesszalók. (Ezek a falvak valószínűleg egyéb kapcsolatokat is mutatnak, mert megnevezésük határozott.) (1,2,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik tájegységhez a falu. (1,2,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kemenesalja. A faluhoz közeleső kemenesalji faluk: Szergény, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton. (1,2,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak ilyent. (1,2,3,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nemesszalókon felhúzták a langalót. Szergényben kimártogatták a holdvilágot. Az itteniekre mondják, hogy kiharangozták a pörköld disznót. Szergény és Marcalgergelyi között van Vas és Veszprém megye határárka. az árok két széléről ezt kiabálták egymásnak a gyerekek: Gyertek ide kobakok, de fehér a fogatok. (1,2,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Elvétve házasodtak vidékről. „Egy-kettőt, ha hoztak, kevés legény volt a faluban”. Vecséből, Dabronyból, Szergényből került ide néhány lány. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Cellbe, Pápára jártak. Sümegre, Devecserbe, Kapuvárra mentek állatot venni, eladni. Sümegen és Devecserben olcsón vették, Kapuváron drágán adták el.
b) Piacra:
Nem volt divat a piacozás. Egy-két asszony Pápára járt. Ez drágább volt, mint a celli piac, mert több volt a gyár.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A következő falukba jártak: Vinár (május harmadik vasárnapja – a faluban is ekkor), Külsővat (augusztus első vasárnapja), Szegény, Nemesszalók, Mihályháza (mindhárom Pünkösd), Kemeneshőgyész (augusztus 20.), Kemenesmagasi (Szt. Háromság), Pórszalók (május első vasárnapja).
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak. A falu református. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
„Sok kulák volt a faluban”. Napszámba jártak a nagygazdákhoz. A faluból a férfiak nem jártak ki dolgozni. Néhány lány ment Pápára szolgálni. A nők mentek a pápai dohánygyárba, textilgyárba. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A nagygazdákhoz jöttek cselédek, 4-5 ember is volt egy gazdánál. Nemesszalókról, Ostffyasszonyfáról voltak itt cselédek. „A falu fele majdnem úgy jött ide”. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A maguk részéről kötöttek zsombort, kosarat, söprűt. Rokonoknak adtak, de eladásra nem kötöttek. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
„Úgy hozták árunyi”. Herendről, Ajkáról. (1,5) Somlóvásárhelyről, Sümegről. (2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok jártak szekérrel. „Ókor jöttek drótos-tótok, de nemigen, ilyen kis faluban nem jártak.” (1) „Tótok jöttek a határszélről”. Edényeket javítottak. Ugodról meszesek. A Bakonyból – faeszközöket árultak. Szeged környékéről paprikások. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Régen „átlagban mindnek volt” szőlője a faluban. A TSZ után tönkrement. Most is van 6-7 embernek a régi területen. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Régóta ez az egy temetője van a falunak. A „Bicsak-dombon” régen vasajtót talátak, meg fegyvereket is. A dombhoz vezető utat is Bicsak útnak nevezik. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két, három levelű fogast használtak. Utóbbit magtakarónak. Egyes fafogas is volt még. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
Az I. világháború után közvetlenül a régi öregek, kisgazdák még kézzel vetettek. Hamarosan azonban a gazdák közösen vettek gépet. A két háború között már majdnem mindenki géppel vetett. (2,3,4,5)
====a) kézi vetés:ritka
====b) a gépi vetés: általános
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A „b” fajtát használták legtöbben, takarós kaszának mondják. „C”-t is használták kevesen, ez is takaró. (2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem lehetett a kötőfába beletenni a sarlét. Lyuk volt rajta, hogy fel lehessen kötni madzagra. Olyan is volt, hogy csak a nadrág szárába dugták. (2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból 17 kéve volt egy kereszt. A 17-et papnak mondják. A nagygazdák „rúdra kepéltek”, ekkor 18 kéve volt egy kereszt. Árpából, zabból 13 kéve volt egy kereszt. (2,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
„Hossziba csinálják.” Kepének mondják. Nem számított, hogy hány kereszt ment bele egy kepébe, „ki milyent akart”. „A hosszabb jobb volt, mert nem döntötte el a szél.” 9-12 kereszt is volt egy kepében. A termést úgy számították, hogy egy kereszt hány kg termést adott. (2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150-160 cm. (2) 160-170 cm – az ember magasságától függött. (4) Talán 2 m is volt. (5) (Becsült adatok)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részes cséplők dolgoztak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel. „Olyan is volt, hogy a kisgazdák besegítettek egymásnak”. (4) (2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Eleváterrel. A kisgépeknél nyársaltak, de ez függött az udvartól is. (2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A 20-30-as években vetettek hajdinát. Nem sokan. Inkább mohart, kölest vetettek. „Nemigen vetettek, csak egyik-másik”. (2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-30-as években már eke után vetették a krumplit. (2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet renden szárították. 3-4 nap múlva forgatták. Utána még börzögették. Petrencébe rakták, szekérrel hazavitték. Ha messze voltak a petrencék egymástól, petrencefával hordták a szekérhez. „A petrencét összehordták boglyákba.” (Elképzelhető, hogy a boglyázás később elmaradt.) A nagygazdáknak már a háború előtt is volt gépe. Ők a sodrásból egyből szekérre rakták. (4) (2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kosárral, villával. A pajtába petrencefán hordták be. (2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó, hámfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg (2), igaszeg (4,5)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2), nyakszeg (4,5) (Valószínű (2) keverte.)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nagyon régen, amikor még sok tölgy és cserfa erdő volt, használták a fák leveleit almozáshoz. Az erdőket már az I. világháború előtt elkezdték kitermelni. (4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem nagyon használták, volt elég szalma. (4,5) A kerti leveleket a trágyára dobták. (2,3,4,5)