Gősfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Gősfa, 1987. április
Adatközlők:	(1.) Molnár Ábel, 1899. Vasboldogasszony, római katolikus, Gősfa, Dózsa u. 26.	(2.)Juhász Erzsébet, 1898. római katolikus, Gősfa, Dózsa u. 11.	(3.)Tóth Sarolta, 1935. Gősfa, Dózsa u. 11.	(4.)Varga Gyula, 1905. római katolikus, Gősfa, Mező Imre u. 21.	(5.)Dormány Ferenc, 1910. római katolikus, Gősfa, Mező Imre u. 32. (6.) Bellénics Lajosné Németh Irma, 1904. Hegyhátsál, római katolikus, Gősfa, Felszabadulás u. 6 (7.)Farkas Lajos, 1907. Zalaszentlőrinc, római katolikus, Gősfa, Felszabadulás u. 8. (8.)Farkas Lajosné Kaposi Mária, 1920. római katolikus, Gősfa, Felszabadulás u. 8.	Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Molnár Csenge
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről semmi érdemleges szájhagyomány nem él a faluban. (1,2,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családnevei: Dormány, Tóth, Gorza, Németh, Csarankó, Mátyás, Baladincz, Varga. A Baladincz családról „beszélik”, hogy valamikor Alibánfáról jöttek, a Varga család pedig 1904-ben jött Olaszfáról. A többi család már olyan régen él Gősfán, hogy eredetükre már nem is emlékeznek az említettek közül. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tud arról senki sem a faluban, hogy valaha egyszerre nagyobb számban települtek volna be Gősfára. (1,2,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról a megkérdezettek, hogy valaha is nagyobb számban elköltöztek volna Gősfáról. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A megkérdezettek minden falut ugyanolyannak tartanak, erre a kérdésre nem kaptam érdemleges választ. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az adatközlők szerint nem tartozik Gősfa semmilyen tájegységbe vagy népcsoportba bele. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Erre a válaszra nem tudtak a megkérdezettek érdemleges választ adni (Vas megye). (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

n.a.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A megkérdezettek szerint nem csúfolta senki sem a más falubelieket, és más falubeli sem csúfolta az ittenieket. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szoktak más falvakból házasodni régen, leginkább Petőmihályfáról, Győrfáról, Petőhenyéről, Boldogasszonyfáról és Déneslakról. Kisebb mértékben más falvakból is házasodtak, nem volt olyan falu, ahonnan valamilyen okból nem házasodtak volna direkt. (1,2,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásár: Vasvárra és Zalaegerszegre mentek régen nagy országos vásárokra, amelyeket negyedévente tartottak, de a pontos dátumokra egy adatközlő sem emlékezett.

b) Piacra:

Piac: Piacra (ki melyiket akart alapon) három helyre is el-eljártak. Vasvárra szerdánként, Zalaegerszegre péntekenként és olykor-olykor Szombathelyre szerdánként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: Búcsúba Vasboldogasszonyfára augusztus 15-én, Déneslakra áldozó csütörtökön, Mihályfára Erzsébetkor jártak. El-eljártak más falvakba is a környéken búcsúba, de hogy mikor és hova pontosan, arra már nem nagyon emlékeztek.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely: Búcsújáróhelyre Vasvárra augusztus 15 és szeptember 12. Sümeg Jézus szive, Cell. szeptember 12 és Búcsúszentlászló fogolykiváltókor (pontosan nem tudják, mikor) jártak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak eljártak a régiek 6 hónapra Csöngedre majorságba (nők is). Az 1920-as évektől kb. 1950-ig vagy tizen el-eljártak mindenfelé kubikus munkára is. (1,2,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gősfára nem jártak sehonnan se dolgozni. (1,2,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek eladásra a helybeliek ilyen eszközöket soha. Állítólag egy bognár élt a faluban valamikor, de az is csak a helybelieknek dolgozott. Ezen kívül a piacon és a vásáron tudták az ilyen jellegű szerszámokat beszerezni a gősfaiak. (1,2,3,4,5,6)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegen készített cserepeket használtak a régiek Gősfán, e cserepeket vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek és meszesek jártak , paprikások,üveges és drótos tótok

b) Honnan jöttek?

Sümegről (meszesek, cserepesek) , „valahonnan Szegedről” (paprikások), Trencsény megyéből (drótos tót) jöttek

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cserepesek, paprikások, üveges és drótos tótok

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más falvak határában és viszont leginkább házasodás révén volt szőlőjük.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Tehát a gősfaiaknak főleg Győrváron, Vasboldogasszonyfán, Egerváron volt szőlőjük és a felsorolt falubelieknek is volt Gősfán. (1,2,3,4,5,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőről tudnak a helybeliek.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb számban csontot nem találtak sehol sem a környéken. (1,2,3,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián napot a tűzvész ellen, Vendel napot pedig a marhavész ellen fogadták meg a régiek. (1,2,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igne, használtak a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elgyengetéséhez. De csak elég kevesen és főleg 2 boronát erősítettek össze. Ez volt a „kétleveles” borona. Csak s-alakú vasboronát kapcsoltak össze. A trapéz alakú faboronából csak egyet használtak, ez volt az általános. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Közepes gazdaságokban a két világháború között a kézi vetés volt még az általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

a gépi vetés volt a ritka a két világháború közt. (Csak két vetőgép volt a faluban.) (1,2,3,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Emlékezet óta mindig a hajmókos (c) kaszacsapó volt a leggyakoribb, amit „banics”-nak hívtak. Szép számmal volt az „ősidők” óta gereblyés (b) kaszacsapó is, amit pedig „gráblás”-nak neveztek. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötő fát soha a faluban, aminek a vastagabb végén lapos nyílás lett volna, amibe a sarlót bele lehetett volna dugni. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A megkérdezettek szerint búzából és rozsból is mindig 21 kéve volt egy kereszt. A mezőn 4-10 keresztet hagytak összekapcsolva, ennek a neve volt a kepe. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, és meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet jelent. Ezt a kifejezést soha se használták a termény mennyiségének a megjelölésére. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint (becslések) a csép nyél hossza 150 cm körüli volt. (1,2,3,4,5,6,8) Még volt két kézicsépe otthon, ezeknek nyélhossza (mérések) 142 és 153 cm. (7)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó banda járt a cséplőgéppel a két világháború között. (1,2,4,5,6,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal (a) hrodták kazalba. Egy levert karóhoz szorították a szalmát miközben a nyárssal átdöfte a nyársas, majd a szalmát a feje fölött tartva vitte a nyársat a kazalhoz. (1,2,3,4,5,6,7) Az 1910-es években kezdődött a nyársak használata és a nyársalást valamelyik falubeli ember találta ki. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után már nem volt hajdina termelés Gősfán. (1,2,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az eke után barázdába való ültetésre a burgonyának csak az 1960 körüli időszakban válik teljesen általánossá. A módszer kezdete azonban nem datálható pontosan a válaszok alapján. (1,2,3,4,5,6,7,8)