Szentivánfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. január
Adatközlők:	(1.) Tóth Jánosné, 1922.
	(2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu (3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád (4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kovács, Dömötör, Tislér, Nagy. Már régebbi család lehetett a Vacskó, mert 1850-ben vettek egy házat, melyet már régóta Vacskó-háznak hívtak. A Bezerédy család a 17. század óta volt a faluban. Az 1940-es években 270 lakosa volt a falunak. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről. A cselédmozgást említik. A falu jelentős része cseléd- és zsellér ember volt. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepítésről, illetve kitelepülésről nem tudnak. Viszont 1944-ben a Bezerédy-kastély volt a nyilasok központja. Rengeteg zsidó és más munkaszolgálatost hoztak a faluba. Többet közülük nyilvánosan végeztek ki. Sok embert elástak a dögkutnak nevezett állattemetőbe. A faluban 10 családot minősítettek kuáknak, őket átmenetileg elzavarták a házaikból. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Uraiújfalut, Vámoscsaládot sorolják Szentivánhoz hasonlónak. Oka: ezek is földműveléssel foglalkoztak, egy jegyzősége volt a három falunak, az orvos, iskola, templom közös volt, a katolikusok Vámoscsaládra, az evangélikusok Uraiújfaluba jártak templomba. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Rábaköz határán van. Nem tartozik a Rábaközhöz, de az árterületéhez igen. Az egyik földdarabot (Uraiújfalu határában) „Bárnevolna” földnek hívják, mert gyakoriak voltak az árvizek. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Legközelebb eső rábaközi falvak: Rábapaty, Nick, Beled, Vica. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A faluban a 17. század óta élnek a Bezerédyek. Ez a nemesi család délről jött Somogyból vagy Baranyából. Két kastélyuk is volt a faluban. A várkertben gyönyörű fenyők voltak. Ezeket a II. világháborúban kivágták és hidat építettek belőle. E családból származott Bezerédy Amália, aki az első kisdedóvóként létrehozta. A faluban Szelestey kastély is van. A falu temploma a 13. Századig vezethető vissza, valamikor a templomkertbe temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. Néhány éve a plébános engedélyével néhány helybeli ásott, csontokat találtak. Uraiújfaluban két uraság lakott, mindkettőnek kastélya volt. Egyik Ajkai Elemér, a másik Wágner. Répvecsáfordán (ma Répcejánosfa) lakott a soproni főispán, Simon Elemér. Ezt az embert annyira szerették, hogy gyakran hívták keresztapának a falubeli gyerekekhez. Répcelaktól Csorna felér 9 uradalom volt. Nick határában épült a Műgát, a 30-as évek óta szabályozzák vele a Rábát. A Ragyogóhídnál (Rábán) volt egy csárda, ez volt Sobri Jóskáék kedvenc találkozóhelye. Szentivánfán a 3. földbirtokos Vidos József volt (Bezerédy, Szelestey). (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Konyban a község bikáját felhúzzák a templomtoronyba: kanyarít,mint a konyi bika, húzd komám, kanyar ám, konyi bika harap ám. Vámoscsaládot hívták Hársfának. (Talán mert nagy hársfák voltak a faluban és gyógynövényeket használtak.) Úraiújfaluban van a „Bárnevolna”-föld (gyakran elöntötte a Rába). A faluban szindaraboztak a fiatalok Horváth Pista volt a Kóbi, rajta is maradt. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. A két háború közötti időszakban már gyakoribb a vidéki házasság. Leggyakrabban Úraiújfaluból, Vámoscsaládról, szórványosan Sáriból (ma Sárvár), Jákfáról, Ostffyasszonyfáról. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Ivánegerszegre jártak leggyakrabban. Itt minden negyedév első szerdáján volt országos állat- és kirakodóvásár. Jártak még Cellbe, Sárvárra, utóbb Hegyfalura. Állatot venni elmentek Pápára, Vasvárra, Tüskevárra, Somlóvásárhelyre is.

b) Piacra:

Nem jártak piacozni, ahhoz túl messze volt a város.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluba Keresztelő János fejvételekor (Péter-Pál előtti vasárnap) van a búcsú. A legények 2-3 faluig jártak el búcsúba. Úraiújfalu Jézus Szíve, Vámoscsalád Szent Márton, Hegyfalu szeptember, Ostffyasszonyfa Nagyasszony, Nick Anna-nap, Vasegerszeg 3 búcsú is van, Jákfa, Csönge Szent Mihály, Paty Kisasszony napján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cellbe mentek búcsújáróhelyre évente kétszer, Kisasszonykor és Mária nevenapjakor. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Szinte minden lány volt valahol szolgálni. Leggyakrabban Budapestre mentek, de előfordult, hogy Sopronban, Szombathelyen voltak. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. Zsellérek is dolgoztak az uradalmakban. A Rába szabályozásánál az 1930-as években szinte minden fiatal dolgozott. Ekkor terjedt el a faluban a bicikli. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Az uradalmakba jöttek cselédek, de ez nem jelentős, mert állandó cselédek voltak általában. A II. világháború előtt nem voltak summások, után a vendek jöttek az uradalomba. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Saját használatra télen kötöttek kosarat.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Saját használatra télen kötöttek zsombort, söprűt készítettek, sütőlapátot, stb.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Eladásra Alsópatyon kötöttek kosarat. Ma is. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az ivánegerszegi és a sárvári Simon-Júdás vásáron vették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos-tótok jártak Trencsényből, hátukon deszkatáblában hordták a szerszámaikat. Csornáról rongyos zsidó járt, ruhát, méterárut hozott 2-3 havonta. Szegény zsidó edényeket hoztak, rongyért cserélték. Ebbe később a cigányok is bekapcsolódtak. Német tikászok jöttek, au-au ezt kiabálták. Malacos Ferkó Jákfáról. Teknővájó, köszörűs cigányok jöttek. Nickben sok cigány lakott. Paprikások jöttek papucsban Szegedről. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Trencsényből, Csornáról, Jákfáról, Nickről, Szegedről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos-tótok, rongyos zsidók, német tikászok, Malacos Ferkó, teknővájó, köszörűs cigányok, paprikások.

d) Mit árultak?

Ruhát, méterárut, edényeket, baromfit, teknőt, paprikát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy működő temetője van a falunak. Valamikor nagyon régen a templomkertbe is temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templomkertből kerültek elő csontok. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két-, háromlevelű boronát is használtak. Utóbbit és a négylevelűt leginkább magtakarónak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A 30-as években még sokan vetettek kézzel. 5-6 parasztcsalád volt csak a faluban. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés általános. Legfeljebb tavasszal utánaszórtak, ha vizes volt a föld. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az általánosan elterjed a b) kaszagráblának mondják. Kettes fogú is volt belőle. C)-t is használtak, kancsót tettek a kaszára. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt lapos nyílás a kötőfán. Át volt fúrva, hogy madzaggal fel lehessen kötni. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem meghatározott számú kereszt. Függött a föld szélességétől, a gabona hozamától. Keresztből számolják a kilót. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm, az ember álláig ért. (1,2) 2 m. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Az uradalmakban részes cséplés ment, a faluban kalákában dolgoztak. A gazda hívta a rokonokat, szomszédokat. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Eleváterrel. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Itt nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-as években még kézzel lyuggattak javarészt, de már kezdődött az eke utáni vetés is. Csak a II. világháború után vált általánossá. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha harmattal kaszáltak, tovább száradt. A lekaszált füvet renden hagyták, 4-5 nap múlva forgatták. Volt, aki még után a börzögette. Egy hét múlva lehetett gyűjteni, 2 m magas petrencékbe rakták. Általában 6 rendet húztak össze zsinórba. A lóherét, lucernát 4-5 napig hagyták petrencébe, hogy kifújja magát. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel, nagykosárban (főleg a pajtából az istállóba). (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták a fák leveleit almozáshoz, az szélsőséges dolog volt. A krumplikupacra takarónak használták. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret gazdasági munkára használták, trágyát, takarmányt hordtak vele. Parasztszekérnek is mondják. Hosszú, rövid szekeret használtak. A kocsiba kocsikast tettek. Be volt festve. Sárgakocsi, hintó, batár, cséza. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

5-5,5 m hosszú a hosszúszekér. Előfordult, hogy rövid szekérre vendégoldalt tettek, de ez nagyon ritka. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. 5-6 m hosszú volt a kötél. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Deszkás szekérhez használtak enyhén ívelt saroglyát. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kisszekérhez tettek kocsikast. Fonott padja volt, két ülést lehetett beletenni. Csak személyszállításra használták. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A jármos ökrök első lábát patkolták. Teheneket is ritkán, ezeket nemigen fogták be. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, indulás!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hiik!

c) és balra

Balra: Hajsz! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coci-ne-ne-ne. Cocám-ne-ne-ne. Koci-ne-ne-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne-tyutyum-ne-ne-ne. Hiba-tyutyum-hiba. Ne-pipém-ne, ne-pipém-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le. Nevén. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) fajta rokkát használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.