Csepreg
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Mikrotáji kutatás: Csepreg, 1988. október | |
| Adatközlők: | ||
| Welner Lőrinc (60), Csepreg, nyugdíjas tanár | ||
| Welner Lőrincné (58), Csepreg, nyugdíjas | ||
| Németh Imre (67), Csepreg, nyugdíjas | ||
| Németh Imréné (61), Csepreg, nyugdíjas | Gyűjtötte: | Rónai Gábor |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma | |
| A település a Wikipedián: | ||
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község lakossága tájékozatlan ebben a kérdésben. Sokak szerint nem itt, hanem a Boldogasszony kápolnánál volt a régi falu. Valójában Csejkád feküdt azon a területen.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Magyar és német családok voltak itt, Molnár, Varga, Szalay, Takács, Nagy. A német családok közül a legrégebbiek a Frank és a Paiter. Volt néhány zsidó család is, de azokat a II. világháború során elhurcolták.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Németek a tatárjárás után települtek be. IV. Béla király telepítette be őket. Ezek leszármazottai a mai napig itt élnek.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem jellemző. Még a nagy „amerikai népvándorláskor” se sokan.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Egyedi jellegű, nincs.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Répce-mentének nevezték.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Itt találkozik az Alpok-alja és a Kisalföld. Az Őrség falvait ismerik.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szakony, itt telepedett le a török szultán. Kapuvár, onnan sokszor portyáztak a törökök.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Bicskás csepregieknek nevezték őket.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Nem nagyon. Mostanában a horvát falvakból szoktak házasodni.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Itt minden volt. Csepregen volt vásár karácsony és húsvét előtt.
b) Piacra:
Piac minden csütörtökön.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsú augusztus 14-én szintén helyben.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Csepreg nagysága miatt általában volt helyben munkára lehetőség.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A környező településekről sokan jártak ide dolgozni. A környék munkaerőfeleslegét Csepreg ma is felszívja.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban?
Lényegében majdnem mindent helyben csináltak. Volt csizma, bakancs, hordó készítő (kádár), timár, kovács (ma is van elnevezve róluk utca).
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Helyben készített cserépedényeket használtak, és azokat a piacon szerezték be.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek voltak. Sok minden helyben volt.
b) Honnan jöttek?
n.a
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ld.: a pont.
d) Mit árultak?
Bosnyákok árultak órákat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Zsidány környékén voltak szőlőik.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Szakonyi szőlőhegy szomszédságában.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Templom környékén volt temető. II. József tiltotta meg a templom mellé temetkezést.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Emberi csontok: 1621-ben császári katonák 1223 csepregi polgárt öltek meg. Betonozás, járdásítás alkalmával már 20-30 cm mélységből jönnek elő csontok.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
a) Szent Flórián mártír és patronus ünnepe b) Szent Miklós püspök ünnepe december 6.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak főleg az uradalmak. Nagy szilaj ökrökkel húzták. Kettős tagú boronát a gazdák is használtak. Csepreg lótartó parasztváros volt, így inkább lovakat használtak.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A szegények kézzel
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A módosabb parasztgazdák már használták a vetőgépet.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Kampónak nevezték ezeket a szerszámokat. Az a) betűjelű és a c) jelű szerszámokat használták. A b) jelűt nem.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy kereszt 20 kéve (kettős kereszt). Egy kis kereszt 10 kéve.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ha több kereszt egymáshoz öszerakva az egy kepe. A termés mennyiségének meghatározásához is használták.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm fölött.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazdák állították ki a munkásokat. Szomszédok, rokonság, jó ismerősök köréből.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Leginkább elevátorral.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Itt hajdinát nem termeltek (gazdag vidék volt). Szégyelték volna.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Ha nem volt fogat akkor töltő ekével. Barázdába való vetést azóta művelik, mióta az ekét ismerik.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, forgatás, gyűjtés, boglyázás, hordás. Forgatás kétszer volt. Boglyába gyűjtötték.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Puttonyban (nagy kosár) vitték a takarmányt. 2-300 méteren túlra már szekérrel.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Bizonytalan volt benne: felső fa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Tézsla szög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Levelet soha sem használtak, volt szalma bőven.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem – nyaklónál használták a tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: nehezebb, jól megvasalt. Kocsi: könnyebb, vékony kerekű.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Létrás szekér, sráglás szekér (8 m) ez a vendégoldal, ezt ma is használják.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekér hátulját kötéllel, a szekér elején lánccal.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Gyengén ívelt volt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nagyjából a szekér alakját követte, elől lezárta a szekér elejét, hátul szintén.
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokott mindenki, de tehenet nem nagyon.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
szájjal való cuppogással vagy a na szóval
b) terelik jobbra
hik (ökör), hotte (ló)
c) és balra
hejsz (ökör), hi (ló) Becce: borjú általában más állatot is becéztek, nem kapcsolták indítószóhoz.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
huccs-be, huccs-ki
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi, ne-ne-ne
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törővel durva kendert. Tilolóval lent tiloltak.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő a)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem voltak ilyen elkülönülő házcsoportok.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a
b) Miért volt így?
n.a
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Régen Csepreg mezőváros volt, két részre oszlott, felső, illetve alsó városra. Helye mindig itt volt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem volt boronából készült lakóház, favázas sem volt.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A nyitott konyhák megszűnésével a szoba és a konyhafal között épült a kéményt. b) 1920 óta építenek zárt kéményt, szabad kéményes ház nincs.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Nyeregtetős ház – tornác vagy pitvar. A lakórésznek egy bejárata volt a pitvarból. A kamrának és az istállónak is volt egy a szabadba.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztmestergerendás ház sok volt, a ház hossztengelyének megfelelően feküdtek. Előfordult a mestergerenda (itt tartották a bibliát, kalendáriumot).
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A századfordulón lett általános, megszűnése a 40-es években.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 60-as évektől A 60-70-es évektől már nem építenek egysoros házakat.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Ilyen nem volt.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
a) A konyha padlószintjére.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
f) típusú pajtát építettek.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Lant alakú villával a fülébe akasztották, a másik végével feszítették az oldalát (ilyet csak elmondásból ismernek).
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 70-es években szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
a) jelű és c) jelű kenyértartót használtak, b) jelűt nem.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Ilyeneket nem használtak, inkább a kis, illetve a nagyfejsze nyelét.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Ezt csak szegényebb helyeken használták. Ganca: kenyérlisztből piritás tűzön,k kevés vízzel keverték, morzsalékos étel készült belőle.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
b) formájú töltetlen kalácsot szoktak sütni, de középen is fonva volt. Kálinkó a neve (rácsos, kör alakú).
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mióta paprika van, csinálják. Burgonyát nem raknak bele.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Évtizednyi pontossággal nem tudták, de igen régóta. Mezőn tartós munkálatok alatt elfogyasztották.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos, diós, kakaós tésztát.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen viseltek (rojtos gatya).
b) Hány szélből készült?
3 szélből készült.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Ünnepre egyberuhát, munkára két részből álló ruhát viseltek. Pontos időpontot nem tudtak mondani.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőni a takácsmester szokott, de kb. minden 10. házban volt szövőszék. Rokkázni szinte minden házban szoktak. 1910-1920 körül szűnt meg a gyakorlata.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Kötelező jellegről nem tudtak, de egyébként ma is használják.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Ez nem volt szokás. Fal mellé, hosszában szokták elrendezni.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Általában nyáron.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
élen nem volt szokás.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
A szombat volt a jellemző.
b) 1930 körül:
A szombat volt a jellemző.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mind a két háznál, de a két lakodalom nem volt egyenrangú.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Templomi esküvő után a menyasszony házába mentek, ahol a tényleges lakodalom lezajlott.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Előbb a vőlegény házánál volt egy kis borozgatás. A két násznép külön-külön gyűlt össze. A vőlegény násznépe átment a menyasszony házához (játékos civódás). Ezt követően a vőlegény házánál egy újabb rövid eszem-iszom.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
10 éve nem otthon tartják.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül: a vőfély kötelessége 1 alkalommal, 2 héttel az esküvő előtt.
b) 1930 körül:
1980 körül: maga a jegyespár vagy meghívó alapján 2 héttel az esküvő előtt.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt törés nem volt. Szövegmondás volt, de ezek a szövegek az adatközlők szerint túlságosan hosszú és unalmas volt.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a
d)Meddig élt ez a szokás?
Az 1930-as években megszűntek.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Általában a helyi zenészeket hívták. Dudások (pásztorok) voltak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Citora volt a legelterjedtebb hangszer.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika ritkábban, de volt, 1910 körül gombos terjedt el.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás volt, még ma is van. December 16, vagy 19 (?)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Szénacsomót szorongatnak, földre leteszik és általában az ajtó előtt lucáznak. „Luca-luca kity koty, tikjok, lúdjok, jó ülősek legyenek ne is kotágjanak, hanem csak tojjanak. Akkora disznajuk legyen, mint a község bikája, annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz.” stb.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem volt itt szokás csak Bükön.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegények számosan voltak, vannak. Ennek legfőbb oka, hogy több a férfi, mint a nő és csak az utóbbi időben lett szokás más faluból menyasszonyt szerezni.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismerik.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Két kis parányi X volt az edényben.
c) Hol szerezték be ezeket?
Általában helyben készítették ezeket az edényeket.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Nem szoktak semmiféle módon tüzet gyújtani a zsup miatt. A pipázást is büntették az utcán.
b) miért,
1776-ban 224 ház égett le és 11 személy is meghalt. Csepregen azóta minden nap 16 órakor harangoznak.
c) kik végezték?
n.a
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Ld.: Előző kérdés.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Alakoskodás volt. Toprongyos, félelmetes alakok lánccal az oldalukon és a kezükben fenyegetőztek. Maga a játék nagyon durva volt. Eltiltották ezt a szokást, mert mindig volt valami tragédia.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
a) első pásztor, b) második pásztor, c) öreg pásztor + alakoskodó gyerekek, legények
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem ismertek állatvédő szentet.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a krampusz! Elvisz a mankus! Odaadlak a mankusnak!
4.17. Diódobálás
Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt diódobálás.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Rőzsét vágó embert, favágó embert, hajlott hátú embert láttak.
